Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Takács István: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiai előmunkálatai

Takács 1.: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiája Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 393 4. táblázat Vízszint alakulások a Kiskörei Vízlépcső alatt, ha a továbbengedett vízhozam 45 m

3/sec Ta6jiui}a 4. C^opMupoeanuc noeepxHOcmu eodbi nod audpoy3AOM Kuiuhcspe, ecAU omnyufeHHbiü daAbuie pacxod 45 M

3/ceK Tabelle 4. Wasserspiegelgestaltungen, unterstromig der Staustufe Kisköre, wenn 45 m

3/sec. abfliessen Vízmérce neve Helye [fkm] 99% tart. Maros vízh. esetén 80% tart. Maros vízh. esetén Vizsgálathoz javasolt vízáll. Q [m

3/s] H [m. Orsz.] Q [m

3/s] H [m. Orsz.] H [m. Orsz.] Kisköre vízi. alvíz .... 403 + 920 45 80,00 45 80,00 79,75 Tiszabő 369+200 45 77,73 45 77,73 77,48 Szolnok 334+ 400 45 76,56 45 76,56 76,31 Martfű 305+ 700 45 75,40 45 75,40 75,15 Tiszazug 266 + 400 45 74,25 45 74,25 74,00 Csongrád 244+ 700 45 73,38 X 45 73,48 X 73,13 X Mindszent 216+200 45 72,40 X 45 72,70 X 72,25 X Algyő 190 + 400 45 71,80 X 45 72,30 X 71,70 X Szeged 172 + 000 75 71,09 X 104 71,89 X 71,09 X Megjegyzés: Az X -el jelölt vízszintek a Maros folyó duzzasztó hatásának is a függvényei. tartósságú vízhozam értéke nem haladja meg az 1 m

3/s-ot, a Körösök esetében pedig feltételeztük, hogy a tiszai öntözó'rendszer teljes kiépítése és a Körösök rendszerébe történő vízpótlás után sem jut vissza víz a Tiszába. A Maros 80%-os tartósságú vízhozamát 59 m

3/sec-ra, 99%-os tartósságú vízhozamot 30 m

3/sec-ra vettük fel. E kétféle esetre, a Maros visszaduzzasztó hatását is figyelembe véve a 4. táblázat mutatja a várható vízállásokat. A Tisza medre Taskony és Maros torkolat között általában mélyülő irányzatú, a süllyedés század eleje óta 20—50 cm nagyságrendet mutat. A vizsgálathoz biztonságból ezért még mintegy 25 cm-es értékeket javasoltunk levonni. Természetesen a számértékek csak közelítésnek tekinthetők, melyet a mindenkori mederadottságok (szabályozások) erősen módosíthatnak. * * Ismertetésünkben röviden áttekintettük azokat a legfontosabb felszíni hidrológiai kérdéseket, melyeket a Kiskörei Vízlépcső tervezése vetett fel. Az összefoglalás több mint félévtizedes tervezői munka lezárását is jelenti. Témánkat erősen leszűkítettük, nem tárgyaltuk a tározótér vízforgalmi kérdéseit, az energetikai hasznosítás hidrológiai kapcsolódását, a napi tározásos üzem lehetőségeit, a főcsatornák hidrológiai kérdéseit stb. E helyen mondunk köszönetet elsősorban a VIZITERV Előmunkálati Osztályának, a VITUKI Felszíni Vizek Főosztályának és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a hidrológiai tervezés sikeres lezárásához, mert tevékenységük egy fontos lépés volt ahhoz, hogy vízépítésünk jelentős alkotása a megvalósítás útjára került. THApojiorMMecKHe noAroTOBHTejibHbie paöOTbi rHflpoy3Jia KnuiKSpe TaKat, H. B nporpaM.vie nuii030BaHHfl peKH Tiica CTPOHTCH BTOpan CTyneHb rn,npoy3.noB: rnapoy3ejr Kwunope. n-mpoy3eji B nepByio oiepeAb Ha3HaieH Mejinopaunn 3eMejib H BTopH'iHo flJiH C03AaHHH cy,noxo/iHoro nyTH w BbipaöoTKH ajieKTpmiecKoíí aHeprHH. Co3AaHHoe rnflpoy3JioM BOflOxpaHHjiHme C 06T,eM0M 200—300 MJIH M

3 C npiiTeKaiomefí CBeweH boaoh M0H<eT oöecnewrb opociiTejibHyio BOfly fljifl TeppuTopHH 524 000 x0JTb£0B (300 000 ra). FlotiMeHHoe aKKyMyjiHpoBaHHe ocymecTBHMo B noÜMe, «j)opMUpOBHHHOH n0 UIHpHHe HeCKOJIbKO KM, T3KHM 06pa30M, MTO cymecTByiomne npoTHBonaBo.no<iHbie aaMöbi Synyr yi<penjieHbi. B CTaTbe n3JiaraioTC5i 0CH0BHbie rHflpojiorimecKHe napaMeipu, KOTOpbie ÖMJIH 3at{)iiKCnpoBaHbi AJIH npoeKTitpoBaHH5i. EcTecTBeHHbiíi CTOK onpeflejimicfl H3 60 jieTHero pnna pacxoziOB, Ha OCHOB3HHH HaÖJirofleHHfi, npoBe^EHHBIX Me>Kfly 1901—-1960 rr. c noMombio 9 B0«0MepHbix nocTOB. JIJIH HaxoflHmerocH B6JIH3H rn«poy3Jia B0fl0MepH0r0 noCTa TauiKOHb co3aajiH o«HopoflHbiii pHfl cyTOHHbix noKa3aHHÍÍ .HJIH 60 JieT YQHTBIBAA npH STOM H3MEHEHH>i pycjia H B0«03a60pbi, ocyuiecTBJieHHbie Bbiuie CTBopa. KpaiíHoc™ 3a 60 jier QMBKC 3940 M

3/ceK QMHH 56,4 M

3/ceK Bbijin onpe«eJieHbi iiepoíiTHoc™ MHHHMajibHbix, cpeaHHX H MaKCHMaJlbHblX paCXOflOB, npOflOJl>KHTeJIbHOCTb CT05IHHH r0pH30HT0B H paCXOflOB. ECTeCTBeHHbie KpHBbie cna«a pa3Hbix pacxoaoB 6HJIH BbiBe«eHbi H3 3ai}>HKCHpoBaHHblX r0pH30HT0B H paCXOflOB. rnApoy3eji nocTeneHHO, 3a HecKOJibKO JieT 6yaeT co3^aTb 3anpoeKTHpoBaHHbiií nozuiopHbiíí ropH30HT (91,20 M) nosTOMy noanopHbie KpHBbie noBepxHOCTH BbmHCJiHJiH Ha pa3Hbie pacxoflbi Ha^HHan OT OTMCTKH 87,50 M no uiaraM 1 M. üpOeKTHpOBIHHKH 3aHHMajIHCb C BOnpOCaMH CaMOnOflnnpaHHH rnapoy3jia B nepno^ax N0JI0B0FLBJI, pac^eTbi npn 3T0M SblJIH KOHTpOJIHpOBaHbl MOflejlHpOBaHHeM. TpeöeHb npoTHBonaBOflO^Hbix flaMÓ HCXOAH H3 MaKCHMajibnoro pacxoaa c BepoHTHocTbio 1% (4000 M

3) onpefleJIHJIH B pa3Mepe 1,5 M. FHFLPOY3EJI B nepByio O^epeab cjiy>KHT .HJIH uejieií opouieHHji, nenec006pa3H0 co3aaTb ne6ojibiuoH no^nop ^a>Ke H 3HM0H fljlfl OÖeCneMeHHfl BbipaÖOTKH SHeprHH. H3 cpaBHeHHíi ecTecTBeHHoro H o>KH/iaeMoro, nocjie noAnopa, pe>KHM0B Jlb^a MOJKHO CTOTaTbCH C npOjJJIHHCHlleM JieflOBbix HBJIEHHH Ha 4 HeaejiH. nocKOjibKO BO BPEMH jie,!ioxo,na npHTOK BOflbi cocTaBjineT 1000—1500 M

3/ceK MOWHO pa3peuiHTb ráérnie jib.ua B BOflOxpaHHUHme c 0TKa30M OT nojinopa. B BOFLOXPAHHJUIME noa BJIHHHHCM oca>K,ueHHH RHAPOY3JIA TwcajieK — HaxofljnnerocH Bbiine — MO>KHO CHHTaTbCH c 3aHJieHiie,M 450 000 M

3 HAHOCOB B CPEAHEROFLOBOM MacuiTaSe. HCCJIEFLOBANHH 6HJIH pacnpocTpaHeHbi u Ha TÓT KpaftHHH cjiyHaíí MHHHMajibHbix pacxo^OB, Kor^a iepe3 rnflpoy3eji nponycKaeTCH jinuib 45 M

3/ceK. Co3flaiomaíicH B 3TOM cjiywae KPIIBAN NOBEPXHOCTH BOAH MoweT SbiTb pacqeTHofi AJIÍI nocTpoennbix y»ce HOCTOHHHHX B0;(03aSopHbix coopy»ceHHH no Tex nop, noKa He öy«eT nocTpoeH CJIEFLYIOMHH RNAPOY3EJI. t