Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Dóra Tibor: A kiskörei öntözőrendszer

338 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Dóra T.: A Kiskörei Öntözőrendszer X! XII 2. ábra. A vízhozamok havi tartóssága a Kiskörei szelvényben 1901—1960 Puc. 2. Mecmuan npodojixcumejtbHOcmb pacxodoe eodbi e cmeope eudpoy3jia RuuiKspe 1901—1960 Abb. 2. Monatliche Abflussmengendauer im Profil Kisköre (1901—1960) A vízhozalmok havi tartósságaiból (2. ábra) megállapítható, hogy a legkisebb vízhozamok az öntözési időszak második felére esnek, arra az időszakra, amikor a vízigények is a legnagyobbak. Figyelemmel a fenti vízjárási adottságokra és a meglevő vízhasználatokra, az öntözés területi kiterjesztéséhez, a megfelelő szintű ipari és kommunális vízellátás biztosításához felhasználható természetes felszíni vízkészletek a Tisza völgyében nem elegendőek, a vízhiány már most is gátolja az öntözés és az ipar fejlesztését. A vízhiány a szomszédos országokban megvalósuló vízhasználatok miatt még növekszik. Ezért a Tiszán olyan vízpótló nagylétesítményeket kell megvalósítani, amelyek a Tisza nyári természetes kisvízhozamait megnövelik és a vízellátás színvonalának további fejlesztéséhez szükséges vízmennyiséget biztosítják. A Tisza völgyében a nyári kisvízhozamok — több lehetőség vizsgálata alapján — a komplex hasznosítást szolgáló Tisza csatornázással és hullámtéri tározók létesítésével növelhetők a leggazdaságosabban. Ennek érdekében a Tiszán öt vízlépcső létesül, amelyek közül a Tiszalöki már megépült (3. ábra). A szükségletek kielégítése érdekében szükséges műszaki létesítmények kiválasztására végzett vizsgálatok azt igazolták, hogy a többcélú létesítmények alkalmazása jelenti a kérdés leggazdaságosabb megoldását. A tiszavölgyi vízhiányok pótlására már régóta folynak vizsgálatok különböző megoldási variációkkal. Az alábbi változatokat vizsgálták: hegyvidéki tározás dombvidéki tározás síkvidéki tározás szivattyús tározás dunai vízpótlás hullámtéri és medertározás A fenti változatok vizsgálata lehetővé tette annak egyértelmű megállapítását, hogy a Tisza szélsőségesen ingadozó vízjárása, valamint a topográfiai adottságok a vízhozamok teljes kiegyenlítését gyakorlatilag nem teszik lehetővé és gazdaságosan csak egy mérsékelt vízhozamkiegyenlítés valósítható meg. TXfm7 3. ábra. A Tisza hossz-szelvénye a Tisza-csatornázás vízlépcsőinek feltüntetésével Puc. 3. npodo/ibHbiü npotpujtb p. Tuca c yica3aHueM zudpoy3Aoe Abb. 3. Langsprofil der Tisza mit den Staustufen der Tisza-Kanalisierung