Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Dóra Tibor: A kiskörei öntözőrendszer

Dóra T.: A Kiskörei öntözőrendszer Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 339 4. ábra. A Kiskörei Öntözőrendszer főművei és az öntözött hatásterület 1 — nagykunsági öntözőrendszer; II — tározó; III — Jászsági öntözőrendszer; IV — tározó menti öntözőrendszerek Puc. 4. OcHoenbie coopyMceHun opocumeAbHOü cucmeMbi KuuiKspe u 30Ha SAUHHUH opocumeAbHOü cucmeMbi I — opocHTejTbHaH cHcreMa HanbKyHinar; II •— BOflOxpaHHjiHme; III — opocHTejibHafl CHCTeMa >ici;i,u' IV OpOCHTejlbHbie CHCTCMbl B03Jie BOfloxpaHHJiHma Abb. 4. Die Hauptwerke des Bewásserungssystems Kisköre und der bewasserte Wirkungsbereich I— Bewásserungssystem Nagykunság. II — Speicher. Ili — Bewásserungssystem Jászság. IV — Bewasserungssysteme neben dem Speicher A hegyvidéki tarozás csak az ország határain kívül valósítható meg ós hármas célú, árvízvédelmi, vízpótlási és energetikai hasznosítása egyrészt az érdekek részben ellentétes volta, másrészt a vízpótlást szolgáló beruházási rész magas költsége miatt nem a legelőnyösebb. A dombvidéki kisebb tározási lehetőségek nagyságrendileg nem elegendők a megfelelő tiszai vízhozamkiegyenlítéshez, ós az elaprózott kisebb tározók fajlagos költsége magas. A síkvidéki tározás alkalmazása viszont jelentős mezőgazdasági területelvétellel jár, nagy a párolgási veszteség, és viszonylag költséges. A szivattyús tározást a magasabb beruházási ós üzemelési költségek miatt kellett elvetni. A dunai vízpótlás a Duna—Tisza csatorna megépítésével kedvező gazdasági mutatók mellett valósítható meg a komplex (hajózási és csúcsenergiatermelési) lehetőségek kihasználásával. Ezt a vízpótlást topográfiai adottságok miatt a Kiskörei Vízlépcső alatt megvalósítandó Csongrádi Vízlépcső bögéjébc lehet célszerűen előirányozni, és ezért ennek megvalósítása, figyelemmel az elég nagy dunai vízhozamokra fontos további lehetőség a tiszai vízpótlás fokozására. A hullámtéri és medertározás megvalósítása bizonyult a legggazdaságosabb megoldásnak és a kiskörei vízlépcsőnél ezt irányoztuk elő. Lényege az, hogy gyakorlatilag síkvidéki tározót építünk, de azt nem távol a Tiszától, helyezzük el, hanem a Tisza medrében, és a Kiskörei Vízlépcsőhöz csatlakozó árvízvédelmi töltések között levő széles hullámtéren, az árvizek levonulása után előállított magasabb duzzasztási szinttel. Az árhullámok idején lefolyó víztömegek egy részét visszatartva, mintegy 1—2 hét alatt megtöltjük a tározót, majd a vízmennyiséget a nyári hiányok pótlására használjuk fel. Ezen a módon az első időszakban 300 millió m

3, távlatilag további 100 millió m

3 -es tározó tér állítható elő igen gazdaságosan. Az épülő Kiskörei Vízlépcső, a felette létesített tározó, valamint az öntöző főcsatornák és azokhoz kapcsolódó vízelosztóhálózat biztosítja a Tisza középső térségének öntözésbe vonását, valamint a szükséges ipari és kommunális vízellátás megvalósítását (4. ábra). A tervezett Kiskörei Öntözőrendszer főművei olyan többcélú létesítmények, amelyekkel az alábbi eredmények biztosíthatók: — a Tisza vízellátási kapacitásának növelése a 300 millió m

3-es (távlatilag 400 millió m

3-re bővíthető) tározó útján oly módon, hogy az évek 80%-ában 179 m

3/s-os maximális vízhozammal jellemzett jórészt mezőgazdasági vízfogyasztás kielégíthető, -— a vízfogyasztók igényeinek főként gravitációs úton való kielégítése és a víz szétosztása 300 000 ha öntözésre berendezett területre és 20 000 ha intenzív halastó részére, — 2-—5 m

3/s-os vízigényű ipari vízellátás biztosítása, — a vízlépcsőnél tervezett 28 MW-os kapacitású vízerőteleppel átlagosan évi 103 millió kWó villamosenergia termelése, — IV. osztályú hajóút létesítése a Tiszán a Kisköre és Tiszalök közötti 120 km-es folyószakaszon, 1350 t-ás úszójárművek részére, — az árvízvédelmi biztonság fokozása a Kisköre feletti 65 km-es folyószakaszon, — a folyószabályozási művek megépítésével a Kisköre feletti 120 km-es folyószakaszon a víz-, hordalék-, jóglevonulási viszonyok és a partállékonyság javítása, — a tározótöltés mentén létesített megcsapoló rendszerrel —• az eddig árvízkor általában vizenyős és belvizes területeken — a belvízvédelmi kiépítettség növelése, — a Tisza duzzasztással érintett 120 km-es szakaszán a szivattyús vízkivételek részben gravitációssá válásáTtszafüréd Kisköre loszbereny Karcag ///Mezőtúr Sebes ^ Szarvas