Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Dóra Tibor: A kiskörei öntözőrendszer

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 50. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 337 — 384. oldal Budapest, 1970. augusztus VÍZÉPÍTÉS r— •-< r^'íQwi í . sn ^ u.1 osztály ^ 4tl J_ ' ^áffl A Kiskörei Öntözőrendszer DÓBA TIBOR* Magyarország teljes területére elkészített Országos Vízgazdálkodási Keretterv meghatározta és feldolgozta azokat a módokat és feltételeket, amelyek az ország vízgazdálkodásának lehetőségeit a ma ismert technikai szinten körülhatárolják. Ez a keretterv képezi alapját az országban folyó vízgazdálkozási tevékenységnek és bázisa az ennek érdekében megvalósítandó vízgazdálkodási rendszerek koncepciójának. A Tisza folyó vízgyűjtőjének legnagyobb komplex célú vízgazdálkodási létesítményrendszere valósul meg a Tiszavölgy középső térségében, a Kiskörei öntözőrendszer, amely a Kiskörei Vízlépcsőt, hullámtéri tározót és a vízelosztás létesítményeit foglalja magában. Ezen művek terveit a VÍZITERV készíti generáltervezőként. A mezőgazdaság és ipar távlati fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az olyan területek, vagy országrészek arányos hozzájárulása, ahol a termelési feltételek általános fejlesztését a hiányzó csapadék mesterséges pótlásával is ki kell egészíteni, illetve ahol az ipari fejlesztés feltételeit a vízellátás és vízi közlekedés lehetőségeinek biztosításával kell elősegíteni. Az ország keleti fele további fejlődéséhez szükség van a vízgazdálkodás fejlesztésére, mert azzal lehet biztosítani a területen a mezőgazdaság és az ipar alapvető szükségleteinek kielégítését. A térség iparosítása nyersanyagbázis hiányában csak az olcsó víziszállítás lehetőségeinek biztosításával, valamint az ipari és kommunális vízellátás megfelelő szintre hozásával biztosítható. A Tiszavölgy középső térségének öntözésbe vonását a terület semiarid jellege, valamint a nagyüzemek olyan mértékű fejlődése indokolja, amely mellett már a víz válik a termelésnövelés döntő tényezőjévé, és az intenzívebb gazdálkodásra való áttérésnek feltétele az egyenletesen magas hozamok biztosítása, a csapadékingadozástól függetlenített termelés biztosításával A tenyészidőben ezen a vidéken 40 év átlagában 300 mm csapadék hullott. Aszályos években ez az érték 150 mm-re is lecsökken. Ezen a területen a * Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. 300 350 iOO [mm 1. t'tbra. A teny észidőszak átlagos csapadéka 1901—1940 átlagában (1) — A kiskörei öntözőrendszer hatásterülete Puc. 1. Cpednue ocadKU 3a eeaemaifuonnbiü nepuod B cpeaHeM 3a nepHOfl 7901—7940 rr. (7)-30HA BJ1HHHHÍI OpOCHTeJlbHOfl CHCTeMbI KHlJülOpe Abb. 1. Durchschnittliche Niederschlagsmengen der Végetationsperiode im Durchschnitt der Jahre 1901—1940 (1) Wirkungsbereich des Bewasserungssystems Kisköre csapadék és a lehetséges párolgás különbségéből adódó vízhiány 175 mm (1. ábra). A Tisza igen szélsőséges vízjárású. A legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya 1 : 70. A Kisköre mellett létesülő vízlépcső szelvényében a Tisza fontosabb vízrajzi adatai (1901—1960-as időtartam adatainak feldolgozásával) a következők: Eddig észlelt legkisebb víz 79,94 m. O. sz. 56 m

3/s A vízlépcsőn áteresztendő legkisebb víz 79,83 m. O. sz. 45 m

3/s Középvíz 83,90 m. O. sz. 510 m

3/s Eddig észlelt legnagyobb víz (2,2 %-os valószínűségű) 90,78 m. O. sz. 3620 m

3/s A különböző valószínűséggel várható vizek: Legnagyobb vizek 10%-os 89,97 m. O. sz. 2719 m

3/s 5 %-os 90,35 m. O. sz. 3127 m

3/s 1%-os 91,12 m. O. sz. 4032 m

3/s 0,1%-os 92,04 m. O. sz. 5254 m

3/s Legkisebb vizek 10%-os 80,13 m. O. sz. 75 m

3/s 5%-os 80,08 m. O. sz. 70 m

3/s 1%-os 80,03 m. O. sz. 65 m

3/s