Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
7. szám - Horváth Imre: Ausztriai tapasztalatok levegőztető medencék kialakításáról és üzeméről
Horváth I.: Ausztriai tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. 315 az első üzemi méretű prototípusok megtervezésére, amelyeknek üzemeltetése révén hazai tapasztalatokhoz juthatunk. Fenti rövid megjegyzéseinket ilyenirányú ösztönzésnek is tekintjük. összefoglalóan: a különböző típusú függőlegestengelyű levegőztető rendszerek alkalmazását illetően megállapítottuk, hogy az NSZK-ban az utóbbi időben a Lurgi cég által a Vortair-rendszer alapján kifejlesztett Gyrox-típusú felületi mechanikus levegőztető szerkezetek terjedtek el. Ezenkívül gyakran alkalmazzák a Simplex- és a BSKrendszert is. Figyelemre méltó von der Emde véleménye, aki az egyes felületi levegőztető rendszerek alkalmazhatóságát illetően — beleértve a mammutrotorokat is — a következő álláspontot képviseli. Kétségtelen, hogy a függőlegestengelyű levegőztető szerkezetek több előnyös technológiai és gépészeti tulajdonsággal rendelkeznek. Ez azonban nem jelenti azok kizárólagos alkalmazásának célszerűségét [1]. Véleménye szerint a függőlegestengelyű rendszerek legjobb változataival a mammutrotor is felveszi a versenyt. A mammutrotoros rendszernek egyik előnyös tulajdonsága például az, hogy egy rotor meghibásodása esetén a többi rotor működtetésével az üzem fenntartható. Függőlegestengelyű rendszer esetében az ilyen jellegű hiba jelentős üzemzavart okozhat. 4. Következtetések, javaslatok a) Külföldi tapasztalatok szerint a mammutrolorokkal működő levegőztető rendszerek kitűnő technológiai és üzemi tulajdonságokkal rendelkeznek, és felveszik a versenyt a legkorszerűbb függőlegestengelyű levegőztető berendezésekkel. A mammutrotorok alkalmazhatók nagytérfogatú levegőztető medencék esetében is, ahol több rotoregység építhető be. Célszerűen kiképzett terelőelemek alkalmazásával a hidraulikai és az oxigénbeviteli folyamatok a különböző igényeknek megfelelően szabályozhatók.'A hazai alkalmazást illetően úgy véljük, hogy a mammutrotorok bevezetése nálunk is előnyös lenne, ha a gépészeti megoldások (a csapágyak tartósan üzembiztos működése) műszakilag megfelelően és gazdaságosan megvalósíthatók. Utóbbi megjegyzésnél a Kessener-rcnáav.ürű berendezések esetében gyakran előforduló csapágymeghibásodásokra gondolunk. Fentiek alapján a szerző javaslatára és közreműködésével a Vízgépészeti Vállalat tervezési megbízást adott a Mélyépítési Tervező Vállalat részére egy rotor-sorozat megtervezésére, amely sorozatban a felső határt a mammutrotorok mintájára kidolgozott változat képviseli. b) A függőlegestengelyű levegőztető rendszerekkel kapcsolatos külföldi tapasztalataink általánosságban egybeesnek korábbi elgondolásainkkal, miszerint a fenti rendszer a szennyvíztisztítási technológia egyik legmodernebb levegőztető típusa. Kis-, közepes- és nagyméretű levegőztető medencékben egyaránt alkalmazható (kaszkádrendszerben is), üzeme egyszerű és gazdaságos. Éppen ilyen megfontolások alapján — kísérletekkel alátámasztva — szorgalmaztuk az elmúlt években megjelent több publikációnkban a függőlegestengelyű levegőztető rendszer mielőbbi bevezetését [4], Ezúttal még arra kívánjuk felhívni a figyelmet —éppen a külföldi tapasztalatok alapján —, hogy nem tekinthető egyik rotortípus sem a levegőztetési problémakör egyedüli és kizárólagos megoldásának. Mindegyik változatnak, típusnak van egy jól körülhatárolható alkalmazhatósági területe. Éppen ebből az alapelvből kiindulva fejlesztettek ki például a Simplex-rendszer cinevezés alatt egy egész rotorsorozatot (Simplex-HL, Simplex-S, Simplex-SL). Ezt azért kívánjuk hangsúlyozni, mivel a jelenlegi tervezői gyakorlat néha hajlamos egy vagy két prototípusnak a kizárólagos alkalmazására. Véleményünk szerint hazai viszonylatban legalább 4—5 különböző rotorváltozatnak rendelkezésre kell állni a tervezők számára. A változatoknak egységes kísérleti alapelvek szerint kidolgozott típusoknak kell lennie, amelyek optimális működési tartományukat tekintve különbözőek, sorozat formájában történő kidolgozással pedig a tisztítástechnológia igények által meghatározott széles intervallum betölthető. c) A fenti gondolatsor folytatásaként megállapítható az is, hogy a jövőben is alkalmazni kell az eddig bevált levegőztetési eljárásokat. Hazai viszonylatban elsősorban a légbefúvásos levegőztető berendezésekre gondolunk, amelyek adott esetben több előnyös üzemeltetési tulajdonsággal rendelkeznek. Amint arra már néhány előadásban és tanulmányban felhívtuk a figyelmet, az INKA-rendszer pl. előnyösebb lehet a függőlegestengelyű rendszernél, ha utóbbi esetén habzással kapcsolatos nehézségek merülnek fel. Mindig az adott feladat ismeretében dönthető el, hogy milyen levegőztető rendszer és azon belül is melyik levegőztető típus alkalmasabb üzemi és gazdaságossági szempontból egyaránt . d) Javasoljuk, hogy a nagytérfogatú levegőztető földmedencéket —- a külföldi példák nyomán — a jövőben tervezzék be, ahol arra megfelelő hely és egyéb viszonyok rendelkezésre állnak. Az első 1—2 prototípus részletes kísérleti vizsgálata hasznos alapadatokat fog adni az ilyen jellegű további ter-» vezési feladatok megoldásához, ami — úgy véljük — már a következő években nálunk is jelentős problémává fog nőni. e) Végül, de nem utolsó sorban javasoljuk a hazai viszonylatban megépüli levegőztető berendezések szisztematikus felmérését. Az ilven jellegű mérések külföldön elég gyakoriak. Az NSZK-ban végzett méréssorozat értékelése és annak eredményei indítottak a fenti javaslat megtételére. A meglevő telepek tervezési és üzemeltetési adatainak együttes feldolgozásával és egybevetésével rendkívül hasznos technológiai és gazdaságossági adatok nyerhetők, amelyekkel a korábbi, laboratóriumi méretben végzett kísérletek eredményei is részben korrigál hatók, részben pedig kiegészíthetők. Köszönetnyilvánítás Ezúttal is megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak W. von der Emde professzornak a megtisztelő meghívásért, aminek alapján részt vehettem a vezetése alatt álló intézet munkájában. Ugyanakkor megköszö-