Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Kevese J.—Bikfalvi J.: Irányítástechnika Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. 287 A vezérlés és szabályozás együttesen alkotják az automatizálást. Egy műveleti egység automatizálása tehát a műveleti egységnek vezérléssel, szabályozással való ellátását jelenti. A technológia automatizálása ily módon a folyamatban résztvevő műveleti egységek egyenkénti automatizálását jelenti. Ha a műveleti egységek között is létesítünk vezérlő és szabályozó láncokat, hogy ezek egymásra is hassanak és összehangoltan működjenek, komplex automatizálást végzünk. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az automatizálás alapja a folyamatos, megbízható gépi úton történő mérés. A rossz vagy bizonytalan mérés az eredményt teljesen tönkreteheti. Az irányítástechnika célja tehát az ember irányítótevékenységének kiküszöbölése és ezáltal az ember tehermentesítésén túl az irányított berendezés működési jóságának, hatásfokának, fajlagos jellemzőinek javítása. Erre az ad lehetőséget, hogy a gépi irányítás állandóan képes a folyamatot figyelemmel kísérni (késedelem nélkül) megbízhatóan és reprodukálhatóan beavatkozni. A vegyipari technológiák gépi irányítása igen fejlett. A víz- és szennyvíztisztítás területéről ez azonban nem mondható el. Az erős lemaradás okai sokrétűek, részletes elemzésük — bár hasznos lenne — túlmegy a jelen közlemény keretein. Néhány főbb okot azonban felsorolunk a) A műszerek, vezérlő és szabályozóberendezések sokkal mostohább környezeti körülmények közé kerülnek, mint a szokásos vegyipari üzemekben. b) Az irányítástechnikai berendezések karbantartása gyakrabban szükséges, mint a gépészeti berendezéseké. A munkát csak megfelelően képesített, kioktatott és kellően „finomkezű" szakember tudja elvégezni. Az üzemek ugyanakkor sokkal szétszórtabbak és nehéz a központi karbantartás létrehozása. c) A nyersanyag (víz, ill. szennyvíz) minőségi paraméterei sokkal szélesebb határok között ingadoznak, mint a vegyipari technológiák esetén. Ugyanakkor azonban a végtermék minőségét tekintve komoly követelményeket támasztanak. d) Az a)-b)-c) pontok következtében a felszerelt műszerek közül sok nem működik, rövid idő alatt meghibásodik, vagy megbízhatatlan, emiatt a technológiai tervezők és az üzemeltetők egyaránt idegenkednek tőlük. e) A műszerek sokszor jelentős beruházási költséget jelentenek, a technológia viszont nélkülük is üzemel, és a műszerek alkalmazásának a hatását nem egyszerű lemérni és bizonyítani, bár gazdasági jelentőségük feltétlenül nagy. f) Nem utolsósorban problémát jelent az, hogy a vízgazdálkodás területén dolgozó — nem műszeres képzettségű — szakemberek nem ismerik az egyes paraméterek mérésének reális lehetőségeit, milyen követelmények támaszthatók a műszerekkel szemben és hol, milyen eredménnyel jár az illető paraméter mérése és szabályozása. Bevezetőnkben ismertettük az irányítástechnikának minden lényeges fogalomkörét és meghatározását, amelyek a sorozat további cikkeiben előfordulnak. Operations control in water- and effluent treatment By Keress, J. and Bikfalvi, I. During the last few deeades water- and effluent treatment technologies underwent rapid and considerable development. Simultaneously the replaeement of humán labour by mechanical equipment became generál. The productivity of treatment technologies has been increased significantly by the high degree of mechanization and the volume of productive equipment in water management became substantial. The widespread use of mechanical equipment has created the conditions for, and made necessary the introdnetion of, mechanical supervision and control of productive processes in water- and effluent treatment as well. The supervision of complex and expensive technological equipment and the maintenance of the required high efficiency of operation by direct humán observation, evaluation and interference is becoming increasingly difficult, or even impossible. Increaing attention must therefore be devoted alsó in this branch to the problems of automation, measurement, regulation and control. The problems arising in this connection in design, construction and operation alike are manifold, those of operation and maintenance being predominant. Könyvismertetés Malter, Germán: Scdimcnthildiing iin Plattensee, Unsrarn. (Üledékképződés a magyarországi Balaton tóban) Natúrwissenschaften, 56. évf. 1969. 12. 606 old. (11. o., 10 ábra, 2 tábl., 10 irod.) A nyugatnémet szerző, aki a Heidelbergi Egyetem Ásvány-Kőzettani Intézetében működő üledékkutatási laboratórium vezető professzora, a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet meghívására 1968 folyamán hazánkban tartózkodott, helyszíni mintavételeket ós értékeléseket eszközölt, majd viszgálati eredményeit 1969-ben aNaturWissenschaften c.. szakfolyóiratban adta közre. A szerző, jórészt a magyar szakírók leírásaiból röviden leírja a Balaton geográfiai és morfológiai adatait, ismerteti a feliszapolódásra, ós vízházt artásra, valamint a tótörténetre vonatkozó leírásokat, majd beszámol az ásványtani elektronmikroszkópos értékeléseiről. Érdekes következtetése, hogy a balatoni tapasztalatok alapján bizonyítottnak látja azt az állítását, amely szerint a magnézium-kalcium ásványi kiválás (amely a dolomit képződés szempontjából lényeges) nemcsak tengeri környezetben lehetséges, hanem édesvízi, az adott esetben a balatoni környezetben is. A dolgozat méltán számíthat a hazai hidrológus szakemberek érdeklődésére. Dr. Vágás István