Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Bertók László: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás helyzete Magyarországon

220 Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. Bertók L.: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás Eleveniszapos eljárás paraméterei sebességdimenzióval (t x) Table 1. Parameters of the activated-sludge process, with the dimension of velocity (t~

1) 1. táblázat Mérték Jelölés Térfogati terhelés (hígítási sebesség) . . Fajlagos iszapszaporodás (nettó érték) Fajlagos tápanyag felhasználás Fajlagos légzés Eajlagos iszaplebontás (állandó érték) Fajlagos endogén légzés Bővített anyagátadási (fajlagos oxigénbeviteli) koefficiens T

h Vxn Vs Vr ke I Kla Összefüggések (Levegőztetési idő reciproka) -í vxn = Vx — ke = ThBx -í Vs = {S

0 — S

e)T/,X

i s T/i(S

0 — Se) e v

r = k

r —r — b k

r -1 Vxn = Vx — ke = 'l'lj'x k

r = 1,4 ke K La(c

x — cx) = i'rA', Az eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszerek gyakorlatban kialakult jellemzői Table 2. Practical characteristics of the activated sludge process of effluent treatment 2. táblázat Eleveniszapos rendszerek technológiai megoldásai Tervezési és üzemeltetési paraméterek .Késztisztítás Teljes tisztítás hagyományos levegőztetés intenzív levegőztetés Teljesoxidáció t [óra] [nap-'J Xjí [kg • óra -in •'] [nap1] 1k [nap] 0,5— 1,5 48 —Ki 2—0 1 — 4 0,2— 1,0 [%] 00 80 5,0—10,0 4,8— 2,4 15 0,2— 0,5 3 — 4 1,5— 2,0 16 —12 10 0,5— 0,9 2 — 3 90 -95 85 -90 10 — 70 2,4— 0,35 80 —300 0,05— 0,1 20 — 50 90 — 98 dító üzemi tapasztalat jelentősen hozzájárult az őO-es évek végén az eleveniszapos szennyvíztisztítás ugrásszerű elterjedéséhez [19, 32]. Szeretnénk itt azonban leszögezni, hogy az időközben végrehajtott elemzések szerint a csepegtetőtesteknél nyert rossz üzemi tapasztalatok okát a legtöbb esetben méretezési hibákban, túlterhelésben, de főként a recirkuláció nem szerencsés megoldásában kell keresni. Nem célja a tanulmánynak, hogy összevesse a két biológiai tisztítási rendszert, de annyi megállapítható hogy alapos gazdasági megfontolás is közrejátszott az eleveniszapos rendszer elterjedésénél. A csepegtetőtesttel való gazdaságossági versenyképességet — az egyidejűleg elérhető jobb tisztítási hatásfok mellett — az ún. „intenzív" levegőztetési" rendszer 1958-ban történt bevezetése jelentette [1], Az így megvalósítható 1—2 órás levegőztetési idő, tehát csekély medencekubatura, jelentős gazdasági tényező volt, ha meggondoljuk, hogy akkoriban az eleveniszapos levegőztető medence fajlagos (1 hasznos m

:

i-re vonatkoztatott) térfogati költsége igen magas (kb. 4000 Ft) volt. A 2. ábra megépült berendezések költségelemzése alapján (VITUKI adatok) szemlélteti a két rendszer közel azonos beruházási költségét. Az ábrázolt nagyságrendnél az üzemköltségekben az energiaköltség nem jelentkezik érzékenyen, tehát a csekély többletet bőségesen fedezi a rendszer egyéb előnye [2]. További gazdasági előnyként jelentkezett az eleveniszapos rendszer érzéketlensége az előtisztítás mértékével szemben (sok esetben előülepítést nem is alkalmaztunk). A levegőztetési rendszerek megA Naggferhelésű biológiai csepegtetötest O Eleveniszapos levegőztető berendezés (Kessener) A beírt szamok a 3. táblázat sorszómaival azonosíthatók 3 4 5 10* 2 3 4 5 Laköseggenérték 10

S 2. ábra. Biológiai tisztítóberendezések költségfüggvénye 1000 és 50 000 lakosegyenérték között, 1968-as árnívón Fig. 2. Gosts of biological treatment plants for 1000 to 50 000 inhabitants, on the 1968 price levél