Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Bertók László: Az eleveniszapos szennyvíztisztítás helyzete Magyarországon

Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. 219 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az eleveniszapos szennyvíztisztítás helyzete Magyarországon B E B TÓ K I. Á S Z 1. (')« 1. Bevezetés. Célkitűzés A második világháború után Magyarországon a települések szennyvizének csak elenyésző százalékát tisztították biológiailag. Az újjáépítés, majd a nagy mértékű iparfejlesztés, valamint a lakásépítési program a szennyvizek tisztítását fokozott mértékben követelte meg. 1960. évi adataink szerint a lakótelepi szennyvizekből napi 130 000 m

3-t, míg 1969-ben már 600 000 m

3-t tisztítottunk. Előbbiből jóformán semmi, utóbbiból kb. 120 000 m

:i esik az eleveniszapos tisztítással működő telepekre. Sajnos 1969-ben az összes szennyvíznek még 10%-át sem tudtuk biológiailag tisztítani, de az elkövetkező években rohamos fejlődés várható. Mintegy 65 település igényel korszerű szennyvíztisztító telepet, melyek közül jelenleg 35 rendelkezik működő biológiai tisztító művel. A korszerűnek nevezhető biológiai berendezések száma azonban legfeljebb 20. A IV. ötéves terv (1971—1975-ig) 27,0 milliárd Ft-ot irányoz elő közműfejlesztésre, melynek 60%-a csatornázás-szennyvíztisztítás fejlesztését célozza. 1985-re már 6,5 millió m

3 szennyvízzel számolunk, melyből 3 milliót biológiailag kell megtisztítani. (Az összes fenti adat az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztályáról származik, bővebbet 1. a [8, 13] irodalmi hivatkozások alatt.) Jelen dolgozat célja, hogy felmérje az elmúlt 10— 12 esztendő tapasztalatait az eleveniszapos szennyvíztisztítás hazai alkalmazása tekintetében, és a tapasztalatokból leszűrt eredményt elemezze a közben végbement európai fejlődés tükrében. E felméréssel is elő kívánjuk segíteni az előttünk álló feladatok jobb megoldását. X

3>X,»X

2 q = vízhozam (rr^/ó) Hq = recirkuláltatottvlzhozam S

0 = belépő B0l

5 S

e = kilépő B0i

s X, = elegykoncentróció(szerves) x

z = kilépő lebegőanyag Xj - recirkuláltátott iszap koncentráció (minden koncentráció y/l-ben) 1. ábra. Az eleveniszapos tisztítórendszer működési diagramja Fig. 1. Flow diagram of activated sludge treatment processes * Y

Tízügyi Tervező Vállalat, Budapest. 2. Az eleveniszapos rendszerek számbavétele A hazai berendezések vizsgálatát úgy szeretnénk megkönnyíteni, hogy röviden felvázoljuk az eleveniszapos szennyvíztisztítás terén általában ismert technológiai és levegőztetési megoldásokat, ezek jellemzőit . A most következő rendszerezés semmiképpen nem tekinthető teljes értékűnek, de könnyen kiegészíthető technológiai vonatkozásban Csanády [10, I l], ill. levegőztetés-technikai megoldások tekintetében von der Km de [14] tanulmányával. A rendszerezéshez Benedek és Farkas [1] nyomán az 1. ábrán látható vázlat és jelölésrendszer segítségével az /. táblázatban közöljük az eleveniszapos szennyvíztisztítás ún. „sebesség jellegű'

1 paramétereit és ezekhez a 2. táblázatban adatszerűen rögzítjük a gyakorlatban kialakult üzemjellemzőket. Hazánkban mint majd később látni fogjuk — elsősorban a teljes tisztítást végző, „intenzív levegőztetésű" technológiai megoldást szorgalmaztuk. Az időnkénti alul méretezésnek, ill. a szennyvízmennyiség előre nem becsülhető gyarapodásának eredményeként azonban, némelyik berendezésünk csupán „résztisztítást" nyújtó rendszerré vált. A teljesoxidációs rendszerek közül, ahol tehát a szennyvíztisztításon kívül a fölön eleveniszap stabilizálást (tehát iszapkezelést) i& biztosítania kell a rendszernek, nálunk általában az ún. „oxidációs árkok" váltak népszerűvé. A levegőztetési technika alajtján, egészen nagy vonalakban, a következő felosztás lehetséges: 1. Légbefúvásos a) finom buborékos b) közép buborékos r) durva buborékos mély, ill. I felszín közeli levegő bevezetéssel I 2) Mechanikus v. felületi a) b) vízszintes tengelyű rotor függőleges tengelyű rotor 3. Kombinált rendszerek (Légbefúvás és mechanikus levegőztetés egyesítése) Hazánkban az iménti felsorolásban a bekeretezel t rendszereket alkalmaztuk. 3. Történeti áttekintés A biológiai szennyvíztisztítás hazánk felszabadulása után bekövetkezett nagy iramú fejlődése csepegtetőtestek létesítésével kezdődött. Különösen az 50-es évekre volt ez jellemző, amikor főként kis (néhány száztól néhány ezer fős) lakótelepi szennyvíztisztító berendezések épültek, alacsony vagv nagy terhelésű, ill. toronycsepegtetőtestek alkalmazásával. Az ezeknél szerzett sok kiábrán-