Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Darab Katalin: Talajtani vizsgálatok adatainak felhasználása az öntözések tervezésénél

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 50. ÉVFOLYAM ö. SZÁM 193-240. oldal Budapest, 1970. május Talajtani vizsgálatok adatainak felhasználása az öntözések tervezésénél I) ARAI! KA T A I. I N » ÖNTÖZÉS Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésével egyidejűleg mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban egyre fontosabbá válik azoknak a talajtani folyamatoknak megismerése, melyek a talaj és víz kölcsönhatásának eredményeként jf ellépnek, s a lalaj termékenységét közvetlenül, vagy közvetve, időszakosan* vagy tartósan, kedvező, vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják [3, 5, ti, 8, 1

5> 1

7J" ' - ,, , Az öntözött talajok termékenységét befolyásoló tenyezők megismerése, helyes értelmezése olyan eszköz a mezőgazdasági termelés szolgálatában, ami elősegítheti az öntözések jó megszervezését ós gazdaságos kivitelezését, ismeretük hiánya pedig az eredményes öntözés alapvető gátló tényezője lehet. Különösen fontos a víz és a lalaj kölcsönhatásának eredményeként fellépő talajtani folyamatok megismerése olyan területeken, mint a mi Alföldünk, ahol a talajok kialakulásában már természetes körülmények között is a vízviszonyok fontos szerepet játszottak és játszanak ma is. Az öntözött, vagv öntözendő területek talajtani vizsgálatának célja kettős. Szükséges egyrészt, hogy számba vegyük az öntözések megvalósítása szempontjából fontos talajtulajdonságok összességét, ezeket rendszerbe foglaljuk és térképszerűen ábrázoljuk. Szükséges az másrészt az, hogy a talajtulajdonságok és az ezeket meghatározó talaj képződési folyamatok ismeretében felmérjük a várható talajtani változásokat, melyek a talaj és víz kölcsönhatásának eredményeként felléphetnek, befolyásolva a talajok termékenységét, s ezen keresztül az öntözés eredményességét. Javaslatot tegyünk a káros, a talajok termékenységét csökkentő folyamatok megelőzését, vagy mérsékelését célzó intézkedésekre, beleértve az öntözött területek rendszeres talajtani ellenőrzésének rendszerét is. Az előbbiek előfeltétele, hogy az öntözött területek talajtérképezését részletesebben, az öntözés speciális igénveit szem előtt tartva végezzük [4, 5, !>, 19], * Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest. Szükséges az, hogy az altípusok és talaj változatok elválasztásánál fokozottan figyelembe vegyük azokat a tulajdonságokat, melyek az öntözés eredményességére kihatnak. Ilyenek lehetnek azok, melyek a talaj öntözhetőségére, vízgazdálkodási sajátságaira közvetlenül hatással vannak (pl. tömör felhalmozódási szint a talaj ,,A" szintje alatt, vagy annak mélyebb rétegeiben, az egyes talajszintek, rétegek egymástól eltérő mechanikai összetétele stb.) vagy jelenlétük valamilyen káros, a talaj termékenységének csökkenésére irányuló folyamatokra, vagy ezek lehetőségére utal (pl. az altalaj nagyobb sótartalma, vagy a talajszelvény kezdődő szikesedése, láposodása). Szükséges, hogy a talaj térképeket megfelelő kartogramokkal egészítsük ki. A kartogramokon ábrázolni kell az öntözés szempontjából legfontosabb talajtulajdonságokat. Az öntözések tervezését és kivitelezését közvetlenül befolyásoló tulajdonságok közül első helyen kell említeni a talajok vízgazdálkodási sajátságait. A talajok vízgazdálkodási sajátságait első közelítésben azok mechanikai összetétele és porozitásviszonyai szabják meg. A talajok mechanikai összetétele egyébként azonos típusú nem szikes talaj esetében megszabja azt, hogy a talajnedvesség milyen formában kötődik meg, mennyire mozgékony és hozzáférhető a növények számára, megszabja vízkapacitásának értékét a vízkapacitáson belül a talaj holtvíz és hasznosvíz készletének arányát. A talaj porozitása és ezen belül a különböző pórusok átmérő szerinti megoszlása befolyásolja a talajban a víz mozgékonyságát a kapilláris és gravitációs víz arányát, kihat a talaj vízvezető képességére. Függ a talaj vízháztartása annak mechanikai összetételén és porozitásán túlmenően a talaj ké-