Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A Kiskörei vízlépcső tengelyelhelyezése és általános elrendezése

20 Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. Dr. Hankó Z.—Akantisz Zs.: A Kiskörei vízlépcső tesíteni, amelynek hatása az áramlásra egyenér­tékű a fentivel (17 változat). A helyszínrajzi vonalozás azonos az előzővel, csak a főmeder bal oldalán 91,6 m A. f.-i korona­szintű terelőtöltés helyett 85,0 m A. f.-i szintű víz­alatti vezetőművet építettünk. A vizsgálatok alap­ján megállapítottuk, hogy a jobb oldali hullám­térre kilépő víz megzavarja a hullámtéri duzzasz­tómű alvizében uralkodó rendezett áramlási viszo­nyokat. A 18-as változat során (3. ábra; eredmény vonal) főmű alvizének bal oldalán a vezetőművet a hul­lámtéri duzzasztómű alatt a jobb oldalon hosszabb terelőtöltést építettünk. A vizsgálat szerint a főme­derből a baloldali hullámtérre történő vízkilépést megszüntettük, de a vezetőmű fölött keletkező nagyméretű forgó kialakult. Megkíséreltük a veze­tőmű és a bal part közé három bekötőgát beépíté­sét (3. ábra; 19. változat, pontozott vonal). Ez a ki­alakítás jónak bizonyult. A vezetőmű fölött a te­relő töltésig több középponttal kisméretű forgók alakultak ki, amelyek a főmeder áramlási viszo­nyait nem befolyásolják. 3.5. Javasolt kialakítás A fent elemzett tizenkilenc változat vizsgálatai öt even keresztül (1962—1966) folytak, és ennek alapján ismeretessé vált az az általános elrendezés, amely áramlástani szempontból kedvező. A morfo­lógiai adottságok feltárása után szükségessé vált a főműnek 15 m-rel jobbra tolása, rézsű hajlások megváltoztatása. A tervezés során több részletkér­désben született döntés, amely az elrendezést és a méreteket módosította, esetleg az elhelyezést meg­változtatta, pl. a hullámtéri duzzasztómű felvíz felé tolódott ~250 m-rel stb. Ezeket a módosításo­kat figyelembe véve, építettük meg a 20-as válto­zatot, amely a 3. ábrán látható. Az áramlási felvételek alapján megállapítottuk, hogy a műtárgy elhelyezése, a művek vonalozása megfelelő. A sodorvonal a felszínen kismértékben jobbra tolódott, de a felszín alatti rétegekben a ter­vezett tengelyvonalon haladt. A hajózsilip felső várakozó terében áramlási holttér alakult ki. Alvízi oldalon a jobboldali hullámtéren levő nyárigát és a főmederben levő vezetőmű és a bekötőgátak, va­lamint a baloldali hullámtéren levő terelőtöltés hivatását jól betöltötte. A Kiskörei Hídra való rá­vezetés kedvező volt mind a mederben, mind a hul­lámtereken. Az áramlási vizsgálatokat a teljes árvízi vízhozam tartományban elvégeztük, a kialakítás az 1% elő­fordulási valószínűségű 3940 m 3/s vízhozamú árvíz esetén volt a legkedvezőbb (4. ábra), a többi víz­hozam mellett kisebb helyi leválások, pl. a felvízi móló csúcsánál, ill. a hullámtéri duzzasztómű fel­vízi bal oldali terelőtöltésénél keletkeztek. A sodor­vonal is kismértékben eltér a tervezett tengelyvo­naltól. 4. ábra. Felszíni áramlási kép a 3940 m 3/s-os árvíz esetén Puc. 4. Kapmuna noeepx­HoemHozo meienun npu naeodKe 3940 Mt/ceK Abb. 4. Oberjlüchen-Strö­mungsbild im Falle des Hochwassers von 3940 m*/s

Next

/
Oldalképek
Tartalom