Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A Kiskörei vízlépcső tengelyelhelyezése és általános elrendezése

Dr. Hankó Z.— Akantisz Zs.: A Kiskörei Vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 21 4. A műtárgy ellenállása, a vízhozam megoszlása és a sebességviszonyok alakulása Az ellenállás viszonyok összehasonlítására a 3. táblázatban a 2565 és a 3940 m

3/s vízhozamú árvizek esetén adtuk meg a vízszint különbséget a Taskonyi Vízmérce szelvénye és a 406 skm szelvény között. Akkor, amikor a 01—12 és a 15—20 változatokban a víz a felnyitott duzzasztóművön a nyitott hajózsilipen és hullámtéri duzzasztóművön áramlik keresztül, a 12—14 változatoknál a vízerőtelep gépei is részt vesznek az árvíz leeresztésben. A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a folyószakasz ellenállását jellemző vízszintkülönbség az eredeti állapothoz képest max. +6 cm-es értékkel változott a különböző változatoknál. Ez a változás árvédelmi vagy a műtárgyak és a művek koronamagasságának meghatározása szempontjából jelentéktelen. A vízszintkülönbség négyzetgyöke azonban arányos a sebességgel, és ezért érdemes rámutatni arra, hogy az esés értéke a 10% valószínűségű árvíz esetén az eredeti esésnek 0,86—1,47-szeres, az 1% valószínűségű árvíznél pedig az eredeti esésnek 0,76—1,18-szoros értéke között változott. A javasolt 20. változatnál az esés az eredeti állapothoz viszonyítva 1,31-szeres, ill. 1,18-szoros azaz az átlagos sebesség az eredetinek 114, ill. 109%-a. 3. táblázat Vízszintkülönbség (cm-bcn) a 406 skm és a Taskonyi Vízmérce szelvénye között Taőji. 3. Pa3iiocmb eopu30nmoe Meoicdy ceieiiueM 406 KM U eodnocma TauiKOHb (e CM) Tabelle 3. Wasserspie gelunterschied (in cm) zwischen Stromkm 106 und dem Profil des Pegels bei Taskony A változat Az árvíz előfordulási valószínűsége és vízhozama jele 10%; 2565 m

3/s 10. 1 0' 3940 m

3/s Jelenlegi állapot 27,4 29,6 01 02 Csak áramlási vizsgálat Csak áramlási vizsgálat 03 04 05 06 07 08 0!) 23.6 26,8 28,6 31,3 34.7 31,2 30,1 22,6 24,6 26,6 27,1 29,1 28,1 25,6 10 1 1 12 Csak áramlási vizsgálat 13 14 40,3 34,1 33,1 29,4 15 16 Csak áramlási vizsgálat 18 19 20 34,0 36,0 33,8 35,0 4. táblázat Vízhozammegoszlás (%-ban) a míítárgyrészek között az 1% előfordulási valószínűségű, 3940 m

3/s vízhozamú árvíz esetén TOÖA. 4. Pacnpede.ieHue pacxodoe Mencdy coopyvcenusiMu npu naeodKe c eeponmHoembw t%,u ee.iwuuioií 3940 M

3/ceK Tabelle 4. Abflussmengenverteilung (in %) zwischen den fíauwerksteilen im Falle eines Hochwassers von 1 % IVahrscheinlichkeü mit einer Abflussmenge von 3940 m

3/s VáltoA műtárgyrészek megnevezése jele Duzzasztómű Hajózsilip Árapasztó 01 Csak áramlási vizsgálat 02 Csak áramlási vizsgálat 03 63,4 5,6 31,0 04 59,9 5,3 34,8 05 61,5 5,5 33,0 06 62,8 5,6 31,6 07 56,5 7,0 36,5 08 57,5 7,3 35,2 09 52,8 5,2 32,0 10 70,5 7,0 22,5 11 67,2 6,8 26,0 12 Csak áramlási vizsgálat 13 67,1 6,9 26,0 14 63,5 6,5 30,0 15 16 Csak áramlási vizsgálat 17 18 19 66,2 • 6,8 27,0 20 69,0 7,0 24,0 A műtárgyrészek vízemésztésének alakulása az egyes változatoknál a 4. táblázat alapján követhető, a műtárgyrészek üzeme az előbbivel azonos. A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a baloldali hullámtéren elhelyezett árapasztó a vízhozam 1/

i—

1/

3 részét vezette a különböző változatoknál, míg a jobb oldali mesterséges átvágásban elhelyezett főmű (duzzasztómű + hajózsilip nyitva, vízerőmű zárva) vízszállítása a teljes vízhozam 3/

4—

2/

3 része. Az áramlási viszonyok ismertetése során már utaltunk arra, hogy az árapasztónak mind a nyílásszámát csökkenteni, mind pedig a küszöbszintjét emelni kellett (1. táblázat). Az árapasztó alatti hullámtér vízemésztőképessége ugyanis kisebb volt, mint a műtárgyé és ezért kedvezőtlen alvízi áramlási viszonyok alakultak ki. Az egyensúly az emésztőképesség tekintetében akkor állt be, amikor az árapasztó csak mintegv 1/

4-nyi vízhozamot szállított. Az áramlási viszonyok értékelését kiegészíti még a függélvközépsebesség maximumok alakulása az egyes változatoknál, amelyeket az 5. táblázaton tüntettünk fel. Az árvíz levezetésében minden műtárgy részt vett. Egybevetve az 5. táblázat függélvközépsebesség adatait a 3. táblázatban látható esés adatokkal, nem találunk kapcsolatot az esés-változás és a sebesség-változás között. A 3. táblázat esés adataiból ugyanis csak a kérdéses szakasz átlagos és a vizsgált szelvény középsebességére, illetve ezek váltó-