Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
1. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A Kiskörei vízlépcső tengelyelhelyezése és általános elrendezése
Dr. Hankó Z.— Akantisz Zs.: A Kiskörei Vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. 19 A tervezés során a hullámtéri duzzasztómű nyílásainak száma tizenkettőre csökkent (balról további négy nyílás elmaradt) 10. változat (1., 2. táblázat; 3. ábra 10. változat (folytonos vonal). Az áramlási felvételek alapján megállapítottuk, hogy az abádszalóki öblözetben a vízmozgás csökkent, a hullámtéri duzzasztómű nyílásszámának csökkentése következtében. A terelő töltés a hullámtéri duzzasztóműre jó rávezetést biztosított, a főműre azonban nem. A műtárgy felvizében a jobboldali part és árvédelmi töltés vonalozása kedvezőtlen volt. A sodorvonal erősen jobbra tolódott, a víz nagy sebességgel támadta a jobb partot. Felvízben a maximális sebességek a hajók felvízi várakozóterének felső végénél levő szelvényben alakultak ki, ami a hajózás szempontjából kedvezőtlen. Alvízi oldalon az áramlási viszonyok kedvezőbbek voltak, a jobb oldali hullámtérről mederbe áramlás nem jött létre, a 142. V. (). szelvény bal oldalán forgó kialakult. Ali változatként (3. ábra; eredmény vonal) kialakított partvonalozás segítségével kívántuk megszüntetni az előző változatnál tapasztalt kedvezőtlen áramlási viszonyokat. A vizsgálat eredményei igazolták feltevéseinket. A hajózsilip felvízi várakozó terében forgók nem keletkeztek. A sodorvonal az átvágás tervezett tengelyvonalában haladt. A sebesség maximumok nem a partok mentén alakultak ki. A főműre a rávezetés jó. Az alvízi oldalon az áramlási viszonyok azonosak az előzővel. Tervezés közben felmerült annak lehetősége, hogy a négy magyar csőturbina helyett két nagyméretű szovjet csőturbina kerül beépítésre (12 változat; 1., 2. táblázat). A vízerőtelep megváltozott méreteihez módosítottuk a partvonalak kialakítását. Felvízi oldalon sikerült kedvező töltésvonalozást létrehozni, a műtárgyra való rávezetés jó mind a főműre, mind a hullámtéri duzzasztóműre. Az alvízi oldalon ennél a változatnál is kedvezőtlen áramlási viszonyok alakultak ki. 3.3. Felső vízátbukásos vízerőmű A francia Neyrpic-Alsthom céggel folytatott tárgyalásokon megállapodás jött létre, hogy a vízerőműbe négy francia csőturbinát építenek be. Szovjetunióban szerzett tapasztalatok szerint az árvíz levezetést a vízerőmű fölött is végeznék két 20 m széles 86,5 m A. f.-i küszöbszintű nyíláson. Az ily módon megnövelt árvízleeresztő felület lehetővé teszi egy duzzasztómű nyílás elhagyását. Továbbá a vízerőtelep öblözeteinek kialakítása is elmaradt. Ezt az elrendezést tünteti fel a 3. ábra 13. változata folytonos vonallal. Az áramlási vizsgálatokat elvégezve azt tapasztaltuk, hogy a főmű felvizében a kialakítás nem jó. A vízerőtelepre teljes szelvény szélességben rááramló víz nem tudott keresztülhaladni a csőturbinákon és a vízerőmű fölött, megtorlódott, keresztáramlás keletkezett, amely még a duzzasztóműnek a vízerőmű melletti két nyílásában is lerontotta a vízemésztést. Kedvező lenne felvízi öblözet kialakítása. Jégzajláskor a 2x20 m-es vízerőtelep fölötti nyílás nem vett részt a jég átbocsátásban és a keresztáramlás is káros hatású volt. Az észrevételek alapján a tervezővel összhangban dolgoztuk ki a 14. változatot (3. ábra 14. változat eredmény vonal). A vízerőtelep fölött az átbocsátás 2 X 24 m-es nyíláson történt, amelynek küszöbszintje 87,0 m A. f. Felvízen a vízerőtelepnél öblözetet alakítottunk ki. Az áramlási vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az elrendezés kedvező. A felvízi oldalon a terelő töltés csúcsának kismértékű módosítása szükséges, hogy a hajózsilip felvízi várakozó terénél holttér ne alakuljon ki, továbbá a sodorvonal a fenék közelében se térjen el a tervezett tengelyvonaltól. Az öblözet kialakítása jó. A vízerőtelephez áramló víz a turbinákon keresztül és fölöttük haladt át, a műtárgy előtt keresztáramlás nem keletkezett. A kialakítás jégleeresztés szempontjából is kedvezőbb, noha a vízerőtelep fölötti első nyílás csak teljes jégborítottság esetén bocsátott át jeget. A műtárgy alvizében még rendezetlenek az áramlási viszonyok, bár az alvízi öblözet elmaradása kismértékű javulást okozott. A vízerőtelep fölött történő vízátbocsátás a mű építésénél komoly nehézségeket okoz, ezért ezt a kialakítást elvetették. 3.4. Francia csőturbinás vízerőtelep Az áramlási vizsgálataink során a felvízi oldalon több elrendezés esetén alakultak ki kedvező áramlási viszonyok. Az alvízi oldalon azonban mindig rendezetlen volt az áramlás. A 15—19 változatok keretében az alvízi oldal áramlási viszonyainak kedvezőbbé tételét dolgoztuk ki. Az egyes változatok helyszínrajzi vázlatát a 3. ábrán, a műtárgyrészek jellemző adatait az I. táblázatban tüntettük fel. A főművet a hullámtéri duzzasztóművel összekötő terelőtöltés mögé az alsó mederelzárásig a régi mederben téli kikötőt terveztek és modellkísérletek segítségével kellett meghatározni a torkolat helyét és kialakítását. A 15 változat (3. ábra, folytonos vonal). A felvételek alapján megállapítottuk, hogy a felvízi oldalon a vonalozás megfelelt. Alvízi oldalon a 142 V. O. szelvényben a visszaáramlás mértéke csökkent. A jobb part kialakítása az inflexiótól lefelé rossz. A jobboldali hullámtérre a 142 V. 0. szelvény környékén kilépő víz a Kiskörei Hídnál megtorlódott és kedvezőtlen keresztáramlások keletkeztek. A hullámtéri duzzasztómű alvizében is tapasztaltunk meder felé áramlást a 91,6 m A. f.-i szintű terelőtöltés után. A jobb partra kilépő vízmennyiség csökkentése érdekében a partélen egy 89,00 m A. f.-i koronaszintű nyárigátszerű terelőtöltést építettünk és a főmeder bal oldalán a régi mederben és a hullámtéri duzzasztómű alatt jobb oldalon levő terelőtöltést meghosszabítottuk (16-os változat, 3. ábra; szaggatott vonal). Az áramlási felvételek azt mutatták, hogy a műtárgy alvizében a jobboldalon a kialakítás jó. A főmederben visszaáramlás nem jött létre. A sodorvonal a tervezett tengelyvonalon haladt. A hullámtéri duzzasztóművön átáramló víz egyenletesen haladt a Kiskörei Híd felé. Az alvízi terelőtöltés közel 600 m hosszú és 15 m magas, ennek építése költséges, ezért olyan földművel kívántuk helyet-