Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Dr. Haszpra Ottó: Hidraulikus rezgéstani vizsgálatok betétgerenda rugalmas kismintáján. II.

•QS Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. HIDRAULIKA Hidraulikai rezgéstani vizsgálatok betétgerenda rugalmas kismintáján Dr. HA9ZFKA OTTÓ* a műszaki tudományok kandidátusa (Folytatás) 4. A BETÉTGERENDA REZGÉSMÉRÉSI PROG RAMJ \NA K VÉGREHAJTÁSA Az időrendi sorrend helyett — amely a dolog természeténél fogva a legérdekesebbnek látszó állapotok tájékoztató jellegű bemérésével kezdődött és a továbbiakban is többszöri visszatérést jelentett már megvizsgált állapotokra a logikai sorrendet választjuk, és először a szerkezet sajátrezgéseinek vizsgálatát, majd a különböző üzemi állapotokban kapott eredményeket ismertetjük. Az adatokat, ha külön megjegyzést nem teszünk, a főkivitelre vonatkozóan adjuk meg. 41. A betétgerenda rezgéstani jellemzőinek meghatározása 411. Általános megjegyzések A gerenda sajátrezgésszáma kétféleképpen is meghatározható. Vagy mesterségesen gerjesztett ismert rezgésszámú rezgést adunk rá és megnézzük, mikor áll elő rezonancia, vagy erőlökéssel kimozdítjuk nyugalmi helyzetéből és megmérjük a kialakuló csillapodó rezgés rezgésszámát. A gerenda öncsillapítása, valamint a levegő és a víz csillapító hatása egyaránt viszonylag gyenge volt, az előálló rezgés jelenségek az ún. gyenge csillapítású rezgések körébe tartoztak. Ismeretes [10, 11], hogy bár a gyenge csillapítású rezgéseknél a „tágabb értelemben vett rezgésidő" mindig nagyobb, mint a csillapítás nélküli, az eltérés azonban a gyakorlatban előforduló esetekben így, mint a tájékozódó számítások mutatják, a mi esetünkben i.s -elhanyagolhatóan kicsiny.Nyilvánvalóan ugyanez a helyzet a rezgésszámra vonatkozóan is. A megpendítés után lezajló csillapított rezgésből tehát nemcsak a csillapítási jellemzőket, hanem a csillapítás nélküli esetre vonatkozó sajátrezgésszámot és rezgésidőt is meg lehet állapítani. A gerendán a csillapított rezgéseket a következőképpen hoztuk létre. A pillérek hornyaiban támaszkodó és kötelein felfüggesztett gerendát vízszintes, majd függőleges irányú, a gerenda közepén támadó erővel feszített állapotba hoztuk. Az erőt zsineggel adtuk át, a zsineget rúdon átvetett súlylyal, vagy kézierővel húztuk. (Az erő pontos nagyságának a feladat szempontjából nem volt jelentősége.) Az erő hirtelen megszüntetése, azaz a zsi* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. nór elvágása, vagy hirtelen megeresztése után a gerenda csillapodó rezgő mozgást végzett. Ezt a rezgő mozgást a rezgésmérő fejek érzékelték és oszcilloszkóp ernyőjén tették láthatóvá. Az így kirajzolt rezgésgörbét (idő-elmozdulás ábrát) fényképezéssel rögzítettük. A vízszintes rezgések lényegében kéttámaszú tartó hajlító rezgései voltak, a függőleges rezgések pedig rugóval kapcsolt merev test rezgései, mert a függőleges erőt a két felfüggesztés függőlegesében adtuk a gerendára, hajlító hatások tehát a pencLítésből nem léptek fel. A vizsgálatok során a felf üggesztő kötélnek három változatát használtuk. A 34. pontban közöltük, hogy a felfüggesztés az üzemi esetre kétszeresen Vett 0,08 X0,15 mm keresztmetszetű W18 szállal történt (6. kép). A sajátrezgésvizsgálatokat ezzel a felfüggesztéssel, de ezenkívül egyszeresen és négyszeresen vett szálú felfüggesztéssel is elvégeztük. A gerenda felugrása, ill. a horonyban való lötyögése miatt a vizsgálatok legnagyobb részét a 34. pontban tárgyalt gumis előfeszítés mellett végeztük. A gerendát körülvevő közeg levegő, majd álló, kisebb sebességgel áramló és a 6000 m

3/s-os üzemi állapotnak megfelelő nagyobb sebességű víz volt. A vízmélység a kezdeti méréseknél 7 — 9,5 m között ingadozott. Utóbb az állóvizű és lassúvizű méréseket 9,20 m, az árvízi méréseket a duzzasztó6. kép. A t/erenda felfüggesztése a kétszeresen vett W1S szállal Bild 6. Auf hangúiig des Balkens mit doppelt genommenen Faden W18