Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Dr. Rakovits Zoltán: A Hernád meder-kavics szállításviszonyainak elemzése

Dr. Rakovits Z.: A Hernád mederkavics szállításviszonyai Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. 285 1 = Keked 7 • Isujta _ 3 = Hidasnémeti 4 • Göncruszka Log km 5 ' Vizsoly 6 * Gibárt 7 - Hernádkak 8 • Bocs 7. ábra. Log. km,/V + P/2 % összefüggése Puc. 7. 3aeucuMocmb Log km/V + P/2% Abb. 7. Die Beziehung Log km/V + P/2% rint változnak. Ezért a szokásos logaritmus km arányokat (Strausz L., 1940) a Hernádhoz hasonló folyók üledékére nem tarthatjuk jellemzőnek (7. ábra), e helyett az egyes szakaszok eltérési tendenciáival (+ vagy —) számolhatunk. A szállítás folyamán létrejött hasonló, az osztályozódás irányával ellentétes változásokat más kutatók is megfigyeltek (2. táblázat). (Bluck B. J., 1965., MarkováM., 1965.). A vizsgált szakaszon a fehér kvarc és kvarcit kavicsok Cailleux-féle indexeinek elemzése polimikt keveredésére hívja fel a figyelmet. Más szerzők által meghatározott hasonló morfometrikus indexekkel való összehasonlítás alapján (Cailleux A., 1952., Richter K., 1958) glaciális és fluvioglaciális üledék 1001 j Zsujta \ Göncruszka | Kéked hidasnémeti Vizsoly Hernidhak 240 250 260 270 280 M ábra. A Hernád esésgörbéje és néhány üledékkőzettani paraméter diagramja Puc. 8. Kpueaa yKAom p. Xepnad u duaepaMMa ueKomopbtx napaMempoe nopod Abb. 8. Lüngsgefálle des Hernád-Flusses und das Diagram einiger sedimentkundlicher Paraméter keveredését tapasztalhatjuk. Ez a jelenség is a szállítási módok és a morfometrikus jellegek szoros összefüggését bizonyítja. (Rövidebb áthalmozás az alak eredeti jellegét nem változtatja meg.) A vizsgálatban tapasztalt általános összefüggések A kavics-homok arány, a kavicsfrakció szemcsemérete, a kőzetösszetétel és a szemcsealak a szállítás távolságával nem egyenletesen változik. E vizsgált üledékkőzettani adatok változása párhuzamba állítható a Hernád esésgörbéjének eltéréseivel (8. ábra). A párhuzam alapján a felszín fejlődési állapotok és a „dinamikus mikrofácies" változások összefüggését állapíthatjuk meg (Kádár L., 1960., 1964., Allén I. R. L., 1965.). Az összefüggés oka, hogy a felszínfejlődési állapotokat (morfológia) a hordalékmozgással együtt hidrológiai tényezők határozzák meg a differenciált szállítási módok szerint. A különböző mozgási állapotokat kiváltó erő (áramlási viszonyok) természetesen eltérő a szemcseméret és kőzet szerint. Ezért a vizsgált üledékkőzettani paraméterek átlagai nem a távolsággal arányos módon változnak. A vizsgálati adatok a szállítás irányában osztályozottságukat tekintve szakaszosságot mutatnak (1., 8. ábra), e szakaszok jellemző vonásai legalkalmasabban szimbólumokkal jellemezhetők. A Hernád hordalékkúpjának medermenti szakaszát a következő mikrofácies szimbólumokkal írjuk le: 1. Kéked—Zsujta szakasz: VlcU*d (nagyobb szemcsékre a VkGd jellemző) 2. Zsujta—Vizsoly szakasz: VkUa 3. Vizsoly—Gibárt szakasz: VkCd 4. Gibárt—Hernádkak szakasz: VkYe 5. Hernádkak—Bocs szakasz: AkCa (A jelölések elve a Kádár-féle felszín-fejlődési állapotok jelzési módjának felel meg (Kádár L., 1964). F=ellentétes értelmű változást (osztályozódást) mutató szemcseméreti, kőzettani és morfometrikus paraméterek. >4=túlnyomóan akkumulációra mutató üledékkőzettani paraméterek. (A pozitív osztályozódás fokozott.) k=kavics-frakció d= viszonylagos szemcseméret-növekedés e=minimális szemcseméret-változás er=szemcseméret-csökkenés U=valamennyi morfometrikus érték a szemcsék szögletesebbé válását mutatja G=valamennyi morfometrikus index az alak gömbölyödését bizonyítja £/* = az U és G közötti átmeneti típus (az átlagos eltérés minimális) C=a Szádeczky-féle index kissé növekszik vagy változatlan, a gömbi eltérést kifejező indexek növekedést mutatnak. (A Wadell-féle y érték csökken, az ellapítottsági index nő.) Y=a G és a C közötti átmeneti típus (az eltérések minimálisak). A kavicsos üledékek mozgási módjára főként a morfometrikus értékek alapján következtethetünk. Az „ugráltatott" vagy ebhez hasonló szállítás eredménvezheti a kavicsszeme-