Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Dr. Rakovits Zoltán: A Hernád meder-kavics szállításviszonyainak elemzése

286 Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. Dr. Rakovits Z.: A Hernád mederkavics szállításviszonyai ken az alak szögletesebbé válását. A „görgetett" szállítás következménye a folyami kavics egyenletes gömbölyödése. A „csúsztatott" hordalékmozgás jellemzője lehet, hogy a Szádeczky-íé\e görgetettségi fok kevéssé növekszik vagy változatlan, míg a gömbi eltérés nő. (Wadell-íéle xp érték csökken, az ellapítottsági index nő.) A polimikt kavicsanyag kőzettani osztályozódása a vizsgálatok szerint az akkumulációs szakaszban erőteljesebb. A fajsúly szerinti és keménység szerinti osztályozódás együttesen eredményezi azt, hogy a Hernádon Gibárttól kezdődően szinte ugrásszerűen növekszik a kvarcit kavicsok %-os gyakorisága és csökken a neogén vulkánitok menynyisége. A különböző mozgási állapotokat kiváltó erő (áramlások) a különböző fajsúlyi kőzetek kavicsait közelítően azonos módon mozgatja. Ez eredményezi azt, hogy egy szemcseméreten belül a különböző kőzetű kavicsok alakilag inkább megegyeznek, mint az azonos kőzetű de különböző méretű szemcsék. A szállítási viszonyok és az üledékkőzettani paraméterek összefüggéseinek tanulmányozása szükséges, hogy a földtani szempontból lényeges hordalékmozgási irányokat összetett, nagy hordalékkúpok esetében meghatározhassuk. Az áramlási viszonyok és az üledékkőzettani paraméterek között elméletileg a most meghatározottnál több kombinációs lehetőség is van. Ezen összefüggések meghatározásához, értelmezéséhez további hasonló vizsgálatra van szükség. Összefoglalás A Hernád kavicsos üledékeinek vizsgálata bizonyítja, hogy a szállítás iránya nem határozható meg egy-egy üledékkőzettani paraméter alapján, pl. egy-egv szemcsemérethez tartozó morfometrikus érték vagy kőzetgyakoriság alapján (Pécsiné, 1958., StephanM., 1964., Marková M1965.). Egy hordalékkúp viszonylag egységes részén is (Hernád meder) a szokásos módon meghatározott irányok eltérőek, ellentétesek. A szemcseméreti, kőzettani és morfometrikus paraméterek az egyes mintákon belül is eltérő osztályozottságot mutatnak. A szállítás irányával és távolságával nem arányosak e változások, amit már több szerző vizsgálata is igazolt (Krumbein W. C., 1941., Jámbor A., 1965.). Ennek okát áthalmozással magyarázza: Szádeczky Kardoss E., 1939., 1958., Strausz L., 1949., Végh 8., 1956., Pécsiné, 1958., Marková M., 1965. Az áramlási tényezők változásával magyarázza: Krumbein W. C., 1942., Allén I. R. L., 1965., Marková M., 1965. A kevert és összetett anyagú kavicsos képződmények hordalékmozgás irányait a mintánként meghatározott üledékkőzettani szimbólumok szukcesszióival jellemezhetjük. Mint e vizsgálatból is kitűnik a különböző morfometrikus értékek meghatározása a keveredést és a hordalékszállítási mód változásait is tükrözi. A dolgozatban meghatározott szimbólumok alapján a távolsággal nem arányos eltéréseket és a szállítási iránytól független változást Allén (1965) szerint dinamikus mikrofáciesváltozásnak nevezzük. A szimbólumok szukcesszióinak meghatározása további hasonló vizsgálatokat igényel. IRODALOM Allén I. R. L. (1965): A rewiew of the origin and characteristies of reeent alluvial sediments — Sedimentology (Elsevier Publ. Comp.) Vol. 5 No 2. pp. 91—191. Bluck B. J. (1965): The sedimentary history of somé Triassic eonglomerates in the Valley of Glamorgan, South Wales — Sedimentology (Elsevier Publ. Comp.) Vol. 4 No 3. pp. 225—245. Boczán B., Franyó F., Frits J., Láng S., Moldvay L., Pantó G., Rónai A., Stefanovits P. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához M-34-XXXIV. Sátoraljaújhely. (MÁFI. Budapest). Bogárdi J. (1955): Hordalékmozgás elmélete. MTA 1955. Gailleux A. (1952): Morphometrische analyse der Geschiebe- und Sandkörner und ihre Bedeutung für die Paláoklimatologie — Geol. Rundschau (Stuttgart) B. 40 pp. 11—18. Catacosinos P. A. (1965): Tables for the determination of sphericity and shape of rock particles -— Journal of Sedimentary Petrology Vol. 35 No 2. pp. 344—365. Földvári A. (1941): A Kassa környéki Hilyó község határában levő érctelérről — MÁFI. Évi Jel. 1941 — 1942. pp. 313—319. Földvári A. (1948): A Kassától északnyugatra levő terület földtani viszonyai — MÁFI. Évi Jel. 1939—40 II. Működési Jel. pp. 801—821. Franyó F. (1966): A Sajó—Hernád hordalékkúpja a negyedkori földtani események tükrében — Földr. Ért. XV. évf. 2 f. pp. 153—176. Hoffer A. (1937): A Szerencsi sziget földtani viszonyai — Közlemények a „TISIA" 2. sz. Jámbor A. (1965): Üledékes összletek kavicsvizsgálatának földtani értékelése — Mérnöktovábbképző Int. (Budapest). Kádár L. (1960): Hordalékmozgás és folyószakasz jelleg — Földr. Ért. 1960. 3 f. pp. 309—366. Kádár L., Papp A., Szabó J. (1964): Adalékok a Magvarmedence felszínfejlődéséhez — Acta Geographica Debrecina X/III. pp. 163—166. Krumbein W. G. (1941): Measurement and geological significance of shape and roundness of sedimentary particles — Journ. of Sedimentary Petrology Vol. 11. pp. 64—72. Krumbein W. C. (1942): Flood deposits of Aroyo Seco, Los-Angeles country — Bull. of the Geol. Soc. of. Am. Vol. 53 pp. 1355—1402. Marková M. (1965): Prispevok k studiu riecnych strkov — Geol. Prace Zprávy 35 (Bratislava) pp. 139—144. Pécsiné Donáth É. (1958): Dunaterasz-kaviesok görgetettségi vizsgálata — Földt. Közi. 88. k. pp. 57—74. Rakovits Z. (1964): Tokaj hegységi kavicsok szemesenagysága és görgetettsége közti összefüggés — Acta Geographica Debrecina X/III. pp. 73—84. Rakovits Z,. (1965): A kőzetminőség hatása a kavicsok méretére és görgetettségére a Tokaj-hegység fiatal folyamkavicsaiban — Acta Geographica Debrecina XI/IV. pp. 153—162. Richter K. (1958): Bildungsbedingungen pleistozöner Sedimente Niedersachens auf Grund morphometrischer Geschiebe- und Geröllanalysen — Zeitschrift der Deutschen Geologisehen Gesellschaft. B. 110. T. 2. pp. 400—438. Seneé J.—Svagrovsky J. (1957): Neogén vychodného Slovenska — Geol. Prace Zo§it 46 (Bratislava) pp. 217—251. Stephan M. (1964): Comment la sedimentologie fait les galets — Science progrésa la Nature (Paris. sept. 1964) pp. 343—345. Strausz L. (1949): A Dunántúl DNY-i részének kavicsképződményei — Földt. Közi. 79 k. pp. 8—64. Szádeczky Kardoss E. (1935): Adatok a görgetettségi határ kérdéséhez — Földt. Közi. 65 k. pp. 38—39. Szádeczky Kardoss E. (1958): Kőzettan — Jegyz et (Budapest 1958). Végh S. (1956): Üledékes kőzettani vizsgálatok HidasVáralja környékén — Földt. Közi. 86 k. pp. 151—159.