Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Csoma János–Végvári Rezsőné: Kísérletek a barázdák szivárgási intenzitásának és víznyelő képességének meghatározása

Dr. Szesztay K.: A felszíni vizek hasznosítása Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. 479 Az autóbuszok az Inn, majd Landeck után a Trisanna völgyében (Galtürtől a Silvretta Hochalpenstrassén) közelítették meg a Vorarlberg és Tirol tartomány határán 2030 mA. f. elhelyezkedő 38,6 millió m

3-es Silvretta völgyzárógátas víztározót. Délután a Vermunt tározó (1743 mA. f., 5,0 millió m

3) mellett elhaladva Partenen község határában a Kopswerk kaverna-erőművét, majd a Rifawerk kiegyenlítő tározóját kerestük fel. Ezután az 111 völgyében, majd Bludenz előtt a Klostertalba kanyarodva, az Arlberg hágóján át a Rosanna és az Inn völgyében tértünk vissza Innsbruckba. A június 5—7 között megrendezett háromnapos tanulmányi kirándulás első napján Innsbruckból (567 mA. f.) a Brenner hágóig (1372 mA. f.) már teljesen kiépített autópályán (Traumstrasse), majd átlépve az olasz határt, Brennertől — a havazás miatt Sterzingtől kerülő úton — az Eisack völgyében Brixen és Bozenen (Bolzano) át, az Etsch völgyében fekvő, nagy történelmi múltú Meranba (Merano) érkeztünk. Délután a Naturnstól (Naturno) ÉNy-ra, a Schnal völgyben Unserfrau (Madonna di Senales) község feletti Vernagt (Vernago) völgyzárógátas víztározót (1670 mA. f., 41,7 millió m

3) majd az Etsch Művek naturnsi vízerőműtelepét látogattuk meg. A második napon Meranból az Etsch, majd Glurnstól a Münster völgyben érkeztünk Svájc területére. Müstairban (Münster) megtekintettük a híres kolostort, majd Ofenpassnál már az Engadiner Kraftwerke (EKW) vendégei voltunk. Délelőtt a svájci — olasz határon, a Spál völgyében befejezés előtt álló Punt dal Gall völgyzárógátat és az általa elzárt 164 millió m

3-es Livigno-i víztározót (1804 mA. f.), délután pedig az épülő Ova Spin völgyzárógát (1630 mA. f., 6,5 millió m

3) és erőmű építési munkáit láthattuk. Zernezen, a svájci Nemzeti Park központjában felkerestük a Nemzeti Parkházat, majd az Inn völgyében, Felső-Engadin híres üdülőhelyére Samedanba (1720 mA. f.) érkeztünk. Este a Hotel Bernina nagytermében rendkívül meleg hangulati! közös vacsorán vettünk részt. A harmadik napon az Inn völgyében, Alsó-Engadinban az EKW Pradella mellett épülő erőművét tanulmányoztuk, majd Schalklnál átlépve az osztrák határt a Tiroler Wasserkraftwerke Knauertal-Kraftwerkjének Prutz-i telepét látogattuk meg. Végül a Knauer völgyben levő Gepatsch völgyzárógátas víztározót (1767 mA. f., 140 millió m

3, Ausztria legnagyobb tározója) kerestük fel, ezután Landeck ós Imst érintésével értünk vissza Innsbruckba. Ez a beszámoló természetesen csak vázlatosan érintheti a rendezvény eseményeit. A rendkívül ügyesen megszervezett program lebonyolítását ós a szakmai tájékozódást igen megkönnyítették az előre kiadott részletes prospektusok. Az ÖWWV által példamutatóan megrendezett 1969. évi Vízgazdálkodási Napok minden résztvevő számára felejthetetlen szakmai tapasztalatot ós élményt nyújtottak. A rendezőség sokoldalú gondoskodása cs figyelmessége, valamint a magyar küldöttség felé külön is tanúsított szíves barátsága ez alkalommal is kifejezésre jutott. A rendezvény sikeres volta különösen Dr. Roland Bucksch, az ÖWWV ügyvezető elnöke fáradhatatlan és lelkes munkájának köszönhető. Végül megemlítjük, hogy az OVH-t Dégen Imre államtitkár vezetésével Dr. V. Nagy Imre, dr. Bözsöny Dénes, és Pap István, a MHT-t pedig Ihrig Dénes, Botár Imre, és dr. Vitális György képviselte. Dr. V. Gy. A Vízépítőipari Szakosztály 1969. január 7-i előadó ülésén Fejes László a Vízügyi Szolgálat földmunkagépparkjának korszerűsítéséről, (Ír. Starosolszky Ödön pedig a Föld nagy völgyzárógát- és duzzasztómű rendszereiről tartott előadást. Az első előadás a Vízügyi Szolgálatban használatos kotrógépeket és a legutóbbi 5 évben ezekkel szerzett tapasztalatokat ismertette a fejlesztés igényeinek és irányelveinek körvonalazásával. A második előadás a legjelentősebb völgyzárógát- és duzzasztómű alkotások között a szomszédos országok, illetőleg az e szempontból legfontosabb országok létesítményeit, azok építéstechnológiai- és szervezeti kérdéseit tárgyalta. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. január 8-i klubdélutánján Jolánkai Gyula és Rácz Iván Felsö-Ghana hidrológiájáról és vízgazdálkodásáról tartott vetített képes szakmai és élménybeszámolót. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálynak 1969. január 15-én a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálllyal közösen tartott előadó ülésen a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Vízügyi Hivatal 1968. évi Bogdánfy Ödön pályázatára benyújtott ós felemelt II. díjjal kitüntetett két tanulmány bemutatására került sor. Rajkai Vilmos tanulmánya a fordulatszám-szabályozás esőztető öntözőfürtök üzemében fennálló lehetőségeiről, Papp Ferenc tanulmánya pedig a tényleges és fiktív kútellenállásokról szólott. Az első tanulmány bemutatta, hogy az esőztető öntözőfürtök szivattyús gépcsoportjai közül legalább egynek az ún. Schrage-rendszerű fordulatszám-szabályozásos motorral való ellátásával megoldható, hogy a szállított vízmennyiség a valóságos munkapontnak megfelelő nyomáson és mennyiségben kerüljön a hálózatba. A második tanulmány a kútellenállás fogalmának meghatározása után ismerteti annak egyes tényezőit is. Egyes ismert összefüggések bírálata után bevezeti a perforálatlan szűrőcső által okozott ellenállás fogalmát. Az így kapott fiktív kútellenállás számítására levezetett összefüggések gyakorlati ellenőrzési eredményeit is bemutatta. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1969. január 21-i előadó ülésén dr. Vitális György ós negyi Istvánné a váci Nagyszál hegység nyugati részén észlelt hidrotermális és metaszomatikus jelenségekről, dr. Léczfalvy Sándor pedig a Balaton környéki újabb vízfeltárások eredményeiről számolt be. Az első előadás a Dunai Gementés Mészmű részére végzett mószkőkutatás során észlelt egykori hévforrás-tevékenységre utaló hidrotermális jelenségeket és a mészkő-összlet hidrotermális metaszomatózissal összefüggő nagyarányú dolomitosodását, ezek laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit, valamint a hidrotermális hatások időrendjét ismertette. A második előadás a Balaton környék vízellátási célból végzett/orras feltárásait és mélyfúrásait mutatta be. Ezek közül elsősorban azokat tárgyalta, amelyekkel kapcsolatosan vízkivételi művek már üzemszerűen működnek, mint pl. Hévíz, Keszthely, Révfülöp, Zamárdi és Balatonfüred esetében. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztálynak a Balneotechnikai Szakosztállyal közösen rendezett 1969. január 24-i előadó ülésén Marik János a mezőkövesdi Zsórifürdő I. sz. termálvíz kútjában üzemközben végzett vízkő-eltávolítási kísérletekről számolt be. Bemutatta a vízkő-eltávolítás savazásos eljárását és az ezzel kapcsolatos üzemi berendezést. Értékelte a kapott kísérleti eredményeket, szólott az eljárás gazdaságossági kérdéseiről és alkalmazási lehetőségeiről. Az előadó ülés második előadója dr. Fleps Waltér volt „Tapasztalatok a BOI kísérleti meghatározásával kapcsolatban" c. előadásával. Ismertette a vizsgálat megkezdéséig eltelt időszaknak, az oltóanyag-mennyiségnek ós a hígítóvíz összetételének hatását a BOI mérések adataira. Szólott a totális BOI meghatározásának problémáiról és a mérési eredmények gyakorlati felhasználásának kérdéseiről. A Szennyvíz Szakosztály 1969. január 29-i előadó ülésén Horváth Imre a levegőztető rendszerek kialakításával kapcsolatos ausztriai tapasztalatairól, Mucsy György pedig az Osztrák Vízvédelmi Szövetség „Település, ipari vízgazdálkodás és vízvédelem" c. 1968. évi klagenfurti kongresszusáról tartott vetítettkópes szakmai beszámolót. A Balneotechnikai Szakosztály 1969. január 30-i előadó ülésén Gaál László a magas sótartalmú hévizek komplex hasznosításáról, Szalontai Gergely pedig aldunai tanulmányútjáról elsősorban Herkules-fürdő balneotechnikai viszonyairól és Szerbia ásványvizeiről tartott szakmai és élménybeszámolót. A Szegedi Csoport 1969. január 8-i előadó ülésén dr. Rétháti László riz alföldi talajvízjárás néhány törvényszerűségéről tartott előadást,. Az előadó az Alföld talajvízviszonyait nemcsak a mezőgazdasági vízgazdálkodás, hanem a mélyépítés szemszögéből is vizsgálta. Tapasztalati összefüggéseket mutatott be a talajvíz mélysége és a ta-