Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
10. szám - Dr. Csoma János–Végvári Rezsőné: Kísérletek a barázdák szivárgási intenzitásának és víznyelő képességének meghatározása
480 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Híranyag vaszi felső, illetve az őszi alsó talaj víztetőzések bekövetkezési időpontjának változásai között. V. I. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. február 5-én előadó ülést rendezett, amelyen dr. Rákóczi László kanadai tanulmányútjáról és az IAHR XII. Kongresszusával kapcsolatos Egyesült Államok-béli látogatásáról tartott élménybeszámolót. Az előadás az Alberta-i Egyetem szervezetének és működésének rövid ismertetése után foglalkozott az Elbowfolyón végrehajtott jelzőanyagos hordalékmozgási vizsgálatokkal, a Kanadában használatos vízrajzi felvételek eszközeivel és módszereivel. Vetített képek bemutatásával ismertette a Nyugat-Kandában és az Egyesült Államokban meglátogatott kísérleti területeket, mérőállomásokat ós nagyobb vízépítési műtárgyakat. A szakmai részt követő élménybeszámoló színes diaképekkel északamerikai nagyvárosokat és Nemzeti Parkokat mutatott be. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztállyal közösen 1969. február 14-ón előadó ülést rendezett, amelyen dr. Bolberitz Károly a műanyagok vízellátási szerepéről és ezek higiénés megítéléséről adott elő. Ismertette a műanyagok tulajdonságait, felhasználásuk területét, előnyeiket és hátrányaikat, valamint a vízellátásban betöltött szerepüket. Szólott a műanyagok egészségügyi megítéléséről, az alapanyagok és kísérő anyagok tulajdonságairól. Ismertette a műanyag tárgyak céljára, a tömítésre, ós a felületvédelemre szolgáló műanyag-termékeket, ezek fizikai ós kémiai hatásait. Külföldi és hazai kioldódási vizsgálatok eredményeit is bemutatta, amelyeknek alapján a felhasználás szabályozására vonatkozó álláspontját részletezte. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1969. február 18-i előadó ülésén dr. Schneider Szilárd a hálózati szivattyúk nyomó-légüstös, ill. magasházi tárolós üzeméltetésének problémáit fejtegette. Jellemezte a nyomástartó tárolók feladatait, a fogyasztók ellátásához szükséges és napszakonként ingadozó víz- és szállítómagasság igényt, a szivattyútelep és csőhálózat jelleggörbéit. Szólott a vízszállítás lépcsőinek nyomástartó tárolással történőát hidalásáról, a kiegyenlítő tároló szerepéről, a tetőtárolók alkalmazásáról, továbbá a szivattyútelep üzemének kihatásáról a csőhálózat gazdaságos méretezésére. Bemutatott néhány korszerű megoldást is. A Szenyvíz Szakosztály 1969. február 26-i vitaülósón Csanády Mihály és Deák Zsuzsanna: „Üzemi kísérlet antibiotikum-tartalmú gyógyintézeti szennyvíz biológiai tisztítására", és dr. Körös Zoltán: „Szennyvízsztisztítási kísérletek gyógyszeripari szennyvizekkel" c. előadása hangzott el. Az első előadás a gyógyintézeti szennyvizek biológiai tisztíásával kapcsolatos problémákkal, a tisztítást gátló vegyszerek és fertőtlenítő szerek hatásával foglalkozott. Ismertette a TBC-gyógyintézeteknél végzett előzetes vizsgálatok eredményeit, a Mátraházán végzett részletes vizsgálatok eredményeit, továbbá a Pesthidegkúton lefolytatott üzemi kísérlet eredményeit. Foglalkozott az előadás a streptomiein csepegtetőtestes tisztításra gyakorolt hatásával. A második előadás a gyógyszer-alapanyaggyártás szennyvizeinek minőségét és biológiai bonthatóságát vizsgálta, és beszámolt a laboratóriumi és félüzemi méretű tisztítási kísérletek eredményeiről. Rámutatott továbbá a szokványos tisztítási eljárásoktól való eltérésekre is. A Vízépítőipari Szakosztály a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közös redezósben 1969. feberuár 27-ón tartott előadó ülésén dr. Kezdi Árpád a víz és szemcsemozgatási jelenségek vízépítési földművekben tapasztalható hatásairól tartott előadást. Az előadó a talajok fázisos összetételének jellemzése után rámutatott a fázisos összetétel szerepére a mozgási jelenségekben. Osztályozta a mozgási jelenségeket, ismertette a kimosás jelenségeit. Szólott a szűrőzésről és annak gyakorlati alkalmazásáról, valamint a talaj felszínén kilépő víz hatásáról a rézsűk állékonyságára. A kimosás ellen alkalmazott szűrőrétegek hatásainak ismertetése után bemutatta a légtartalom hatásával kapcsolatos kérdéseket, a homokok légáteresztő képességét, ós a kritikus telítettségre vonatkozó alapértékkeket adott meg. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Vízépítőipari Szakosztállyal közösen 1969. február 25-ón előadó ülést rendezett, amelyen Horny Pavel, a Bratislavai Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója a csehszlovákiai dunai helyreállítási munkákról és árvízvédelemről tartott előadást. Az előadó ismertette a dunai árvízvédelmi gátak építésével kapcsolatban az 1954. előtti ós az 1954—1965. közötti fejlődési szakaszban nyert tapasztalatokat. Szólott a védőgátak megerősítésének 1965. után kialakított elveiről, különös tekintettel a töltés alatti rétegek állékonyságára. Bemutatta a csehszlovák árvízvédelmi szervezet fejlődését, és a kutatás árvízvédelemmel kapcsolatos feladatait. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1969. február 19-én előadó ülést rendezett, amelyen Szilléry László, a Szegedi Víz- és Csatornaművek főmérnöke Szeged város csatornázásának kérdéseiről tartott előadást. Az előadás a jelen helyzetéből kiindulva a közeljövő fejlődósének szem előtt tartásával foglalkozott a tárgykörrel. Részletezte azokat a feljútási igényeket, amelyek nélkül a város fejlesztés és a városi iparfejlesztés kérdései nem oldhatók meg. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának értesítése szerint az 1969. októberére tervezett Koblenz-i hidrometriai szimpozion megrendezését 1970-re halasztották. Ujabb időpont még nem ismeretes. V. I. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Albizottságának 1968. évi működéséről A MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottság Vízellátási és Csatornázási Albizottsága az elmúlt évben — éves munkaprogramjának megfelelően — négy ülést tartott. Az első alakuló ülésről korábban beszámoltunk. A második ülésre 1968. június hó 24-én került sor. Ez alkalommal a vitaindító előadást Hock Béla tartotta „Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések alkalmazása a vízminőség gazdálkodási feladatok megoldására" címmel. A korszerű vízkészletgazdálkodás feladatainak megoldásában elkerülhetetlen, hogy a vízminőség jellemző komponenseit a vízhozam függvényében is vizsgálják. Az előadó a vízfolyásokat érő szennyvízterhelések összetevőinek vizsgálata alapján alkotott modellt, amelyekkel jellemezte a kapcsolatokat. Az előadás a szennyvíztisztító telepek — befogadó szempontjából szükséges — optimális tisztítási hatásfokának kérdésével is foglalkozott. Az albizottság harmadik ülését 1968. október hó 30-án tartotta. Az ülésen Kádár László részéről elhangzott „A szennyvízbevezetés, a vízkivétel, a vízminőség és az áramlási viszonyok kapcsolata" című előadás. Az előadó rámutatott, hogy a vízkészletek fokozódó igénybevételével a felszíni vizeket minőség szempontjából mind differenciáltabban kell értékelnünk. A szennyvízbevezetések által a befogadóban okozott minőségeltérítő hatás adott körülmények között a hidrológiai tényezők függvénye. Tárgyalta a turbulens diffúzió jelentőségét a koncentráció eloszlásban, alátámasztva azt konkrét dunai vizsgálatok eredményeivel. A negyedik ülés 1968. december hó 17-én volt. Az ülésen Jakab Sándor tartott előadást „A korszerű csatornázás itthon és külföldön" címmel. Az előadó tárgyalta a csatornázási rendszerek kialakításával kapcsolatos kórdóseket. Felvetette a csatornatervezés számítógépes megoldásának lehetőségét, konkrét példával alátámasztva. Ismertette a külföldi ü'ányzatokat, és összevetette a hazai lehetőségekkel. Mindezekből a fejlesztés fő irányaira reális következtetéseket vont le. Ugyanakkor említés történt a csatornaépítés fejlesztéséről, különösen a csőgyártásról és az építéstechnológia korszerűsítéséről, gépesítéséről. Az albizottság eddig ismertetett üléseit a résztvevők részéről felmutatott rendkívüli aktivitás jellemezte, sok értékes ós a felvetett témákban irányt mutató hozzászólás hangzott el, melyek alapján mind a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, mind a kutatómunka továbbfejlesztésének főbb irányai megfogalmazhatók voltak. Kádár László az Albizottság titkára
