Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1969. 9. sz. 431 ^ töréssel ós az izotópok alkalmazásával foglalkozott. A tanulmányok és a hozzászólások egyaránt hangsúlyoz­ták a matematikai statisztikai módszerek ós az elektro­nikus számítógépek nagy szerepét a talajfizika területén. A 2. szekciót érintő tanulmányok közül 4 a szádfalas lezárással, 3 a víztelenítéssel, további 3 a munkagödör állékonyságával foglalkozott. A 3. szekció tárgykörében közölt 22 cikk fele a cölöp­alapozással, a többi a résfalas alapozással, tömörítéssel és szilárdítással, caisson-alapozással, elemek vibrációs lehajtásával és földnyomás-kórdósekkel foglalkozik. A tanulmányok visszatükrözik azt a korszerű irányzatot, mely az építés minél nagyobb fokú gépesítésére, iparosí­tására törekszik. így pl. a kisátmérőjű fúrt cölöpöket ki­szorították a különleges cölöpök, és egyetlen cikk sem foglalkozik a kútalapozással. A 4. szekció tárgykörében megjelent 22 tanulmány legnagyobb része a tömör ós repedezett kőzetek fizikai­mechanikai tulajdonságait tárgyalja (nem egy modell­kísérletek alapján), de találunk itt az alagútópítést, a bá­nyászatot és a kőzeten való alapozást érintő, valamint a víz hatását elemző cikkeket is. Végül felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a IV. Kon­ferencia 1971 októberében kerül megrendezésre. Dr. Rétháti László A Balneotechnikai Szakosztály 1968. november 8-án tartott előadó ülésén Jakab Zoltán a kelenföldi lakótelep építésének ós jövőbeli fejlesztésének fürdő-ügyi vonatko­zásaival, Szabó László pedig a Tétényi úti Kórház hévíz­kűtjának hasznosításával foglalkozott előadásában. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1968. no­vember 19-i előadó iilósón Bozóky-Szeszich Károly és Brenner Árpád előadása hangzott el a vízellátási hálóza­tok tervezésének korszerű módszereiről az egyetemi hallga­tók munkájában. Az előadók ismertették a vízellátási hálózatok tervezésének szempontjait, Kisvárda város vízellátási hálózatának tervezési kérdéseit, az itt alkal­mazott főbb változatokat, valamint az eredmények mű­szaki-gazdasági értékelését egy egyetemen készült dip­lomaterv alapján. A Szennyvíz Szakosztály 1968. november 20-i klubdél­utánján Delneky Gábor vetített képes útibeszámolója hangzott el ,,Csatornázás és szennyvíztisztítás Olaszország­ban" címmel. Az előadó szólott Nápoly, Capri, Foggia, Parabiago, Villa Stanza szennyvíztisztító telepeiről Gres-Sala csőgyártó művéről, a Vianini előregyártott vasbetoncső- és elemgyárról, továbbá a Dal mine acélcső gyárról. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szak­osztály 1968. november 21-i előadó ülésén Najmányi László a belvízlevezető és lecsapoló rendszerek üzemeltetésé­ről tartott előadást. Az előadó vázolta az üzemeltetéssel szemben támasztott követelményeket, a kapott tapasz­talatokat, az üzemelés hiányosságának okait, ezek meg­szüntetésének lehetőségét, továbbá az üzemvitel és kar­bantartás megszervezését a tervezés során. Szólott a he­lyes üzemelés érdekében még megoldandó kérdésekről is. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1968. no­vember 22-i előadó ülésén Kolin László az Osztrák Víz­gazdálkodási Szövetség (ÖWWV) Itaachbau rendezett 1968. évi víztisztítási szemináriumáról számolt be. Az elő­adó röviden ismertette az ÖWWV -szemináriumok törté­netét ós célját, majd szólott az 1968. évi rendezvény mű­soráról ós előadásairól. Ismertette a szemináriummal kap csolatos egyéb programokat ós Magyarország részvételét az ÖWWV munkájában. A Szennyvíz Szakosztály 1968. november 27-i vita­iilósón a házi szennyvíztisztító berendezések automatizálási igényeiről és lehetőségeiről Blum Anna, líikl'al vi István, Kerese János és Szolnoky Elemér vitaindítója hangzott el. A vitaindító kifejezésre juttatta, hogy a modern szennyvíztisztítás nem képzelhető el műszerezés nélkül. A technológia és a műszerezés szakembereinek viszont a gyakorlati munka során egymás szakterületének főbb problémáit meg kell ismerniük. Hogy a különböző kép­zettségű szakemberek véleménycseréje lehetővé váljon, az előadások részben a technológia, részben pedig a mű­szerezés oldaláról ismertették az automatizálás kérdé­seit. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1968. november 13-i vitaülésén dr. Vágás István Szeged és környéke vízgazdálkodási kérdéseiről tartott vitaindító előadást. Az előadás a lakosság, valamint az ipar vízigé­nyeivel foglalkozott, különös tekintettel azonban a Sze­ged város környékén kialakuló kőolajiparra. Az előadás összefogóan számításba vette a rendelkezésre álló fel­színi és felszín alatti vízkészleteket, az igények ós kész­letek összefüggését a jövőbeni fejlődés szem előtt tartá­sával. A Békés megyei Csoport ós a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság 1968. november 20-án Gyulán előadó ülést tar­tott. A megnyitót dr. Márki-Zay Lajos, a csoport titkára tartotta. Ezt követően dr. Szabolcs István : „A talajvíz­szint mélységének jelentősége az Alföld öntözésnél" és dr. Oroszlány István : „A vízgazdálkodás színvonalának eme­lése, a talajvízháztartás és szabályozás kérdései a Körös­vidéken" című előadása hangzott el. A Nyíregyházi Csoport 1968. november 26-i előadó ülésén dr. Dobos Alajos tartott vetítettkópes előadást az öntöző berendezések tervezésére vonatkozó, Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékén folyó kuta­tások legújabb eredményeiről. Az előadó ismertette az öntöző telepek berendezésének hidraulikai számítási módszerét, a csővezetékek, a vízszintes ós magassági iránytörések okozta súrlódási veszteségek meghatáro­zását. Bemutatta a különböző típusú szórófejek permet eloszlási ábráit. Ismertette az esőztető öntözőtelep csőháló­zat méretezésének elektronikus számítógépes eljárását. Ezzel analóg módon lehet kialakítani a felületi, tömlős öntözések hidraulikai számítását is, amelynek elektroni­kus számítógépes megoldását az előadó szintén bemu­tatta. Ezt követően rövid áttekintést adott a felszín alatti kisnyomású, valamint a vegyes csővezetékű esőztető öntöző berendezések tervezési irányelveiről. Az előadó ülés második előadója dr. Ijjas István volt. Előadásában a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnál szer­zett tapasztalatairól szólott egy kb. 1500 kh. nagyságú esőztető öntözőtelep csőhálózatának elektronikus számító­géppel végzett méretezésénél. Ez esetben a kb. 10 millió Ét értékű beruházásnál csaknem 2 millió Ft volt meg­takarítható az elektronikus számítógép által nyújtott adatok felhasználása .. jvetkeztóben. A Magyar Hidrológiai Társaság a Lengyel Műszaki nét keretében 1968. december 5-én a következő előadá­sokat rendezte: A Vízépítőipari Szakosztály keretében R. Strzetclski mérnök („Hydrokop", export osztály, Varsó) a talajvíz elleni szigetelési eljárások lengyel módszereiről adott elő. Ugyancsak a Vízépítőipari Szakosztály keretében W. Pichór mérnök (Földm. min. Talajjavítási Főo.) a vízi ós talajjavítási munkálatokhoz alkalmazott földmunka gépekről tartott bemutatót. A Szennyvíz Szakosztály keretében dr. J. Ganczarczyk mérnök, docens (Vízgazdálkodási Intézet, Varsó) a len­gyelországi eleveniszapos szennyvíztisztításról, ós H. Przybylski mérnök („Biprowod" Tervező és Kutató Inté­zet, Varsó) a biológiai folyamatok hatékonyságának ipari szennyvíztisztításban történő növeléséről adott elő. A Lengyel Műszaki Hét tartama alatt a Budapesti Technika Házában lengyel ipari kiállítás és műszaki tilm­bcmutató is megrendezésre került. A Vízépítőipari Szakosztály 1968. december 9-i ülésén dr. Merényi Miklós vetítettképes beszámolót tartott 5 hónapos franciaországi tanulmányútjáról „Folyami és nagynyomású vízerőművek és berendezések Franciaor­szágban" címmel. Bemutatásra kerültek: a Rajna-menti vízlépcsők sorából a Rhina, Gertheim ós Strassbourgh. A Rhone vízlépcsői sorából a Donzére-Mandragon, Bourg­les-Válenee, Pierre Benité és Vallabrégues. A Garonne és a Lot vízlépcsői sorából a St. Julién, Carbonne, Pos-Arlos és Villeneuve. Ezeken kívül a La Rance árapály erőmű. A nagynyomású vízerőművek ós szivattyútelepeik közül az előadó bemutatta a Pragnéres, Migoetou, Monteynard, Serre-Poncon, Curbans, Roseland és Mont-Cenis elneve­zésű létesítményeket. A Balneotechnikai Szakosztály 1968. december 10-i előadó ülésén dr. Páter János a harkányi gyógyvíz kénház­tartásáról, Balogh Jenő pedig a Rimini-i balneotechnikai kongresszusról tartott előadást, illetve beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom