Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

432 Hidrológiai Közlöny 1969. lü. sz. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. december 11-i előadó ülésén dr. Csorna János az árvizek tartósságának, az esőzések időtartamának és számának statisztikai módszerekkel történő meghatározá­sáról adott elő. Az előadó az árvizek jellemzésével, azok tartósságáról, az adott szintet meghaladó elöntések idő­tartamának és számának szerepével foglalkozott. Bemu­tatta az elöntések időtartama ÓB száma valószínűségének becsléséhez alkalmazható eloszlás függvények kiválasz­tási módszerét, és a statisztikai paraméterek meghatá­rozásának módját. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal közösen 1968. decem­ber 17-én megtartott előadó ülésén Siófok térség vízellá­tásának megvitatása szerepelt napirenden. A tárgy elő­adói Gcrhardt József, Iyancsics János, Deák Ferenc, Csiirös Tamás ós Szabó Ágnes voltak. A Balaton déli parti településeit Balatonszárszótól Balatonkeneséig regio­nális vízmű fogja ivóvízzel ellátni, amelynek kivitelezése folyamatban van. Az első ütemben ellátandó létszám 150 ezer fő, a vízigény nyáron 24 ezer m 3/nap. A vízbe­szerzóst a Siófok—Zamárdi határán létesülő balatoni víz­kivételi és víztisztító művel oldották meg. Az előadás a fentieket ismertette kellő részletességgel. A Szennyvíz Szakosztály és a Gépészeti Tudományos Egyesület Vízgépészeti Szakosztálya 1968. december 18-án közös vitaülést rendezett, amelyen Fehér Lajos és l'olcz IstYán a legújabb hazai gyártású szennyvíz szivattyúkról tartott előadást. A két előadó a CA csigaszivattyú-család és a BDSZ dugulásmentes szennyvízszivattyú-család fel­használási területét ismertette. Szóltak ezek szerkezeti kialakításáról, az eddigi üzemeltetési tapasztalatokról és a fejlesztés távlati elképzeléseiről. A Debreceni Csoport 1968. december 6-i előadó ülésén Marton Lajos „A vízadó kutak elöregedéséről, különös te­kintettel az okkeresedés jelenségére" címmel tartott elő­adást. A Szegedi Csoport 1968. december 11-i előadó ülésén Forgó László vízügyi igazgató a belvizek előrejelzéséről, ki­zárólag a talajvíz szintjének megfigyelési adataira táinasz­kodóan kialakított módszerről tartott előadást. Az elő­adó rámutatott a talaj vízjárás évi átlagaiban bekövet­kező szakaszos változásokr a, at -'^eknek elsősorban az Alföldön van jelentősége. E szakaszos változások alap­ján szerkesztési módszert dolgozott ki a talajvízjárás jellegzetes adatainak valószínűségi előrebecslése, ós en­nek alapján következtetéseket tett a belvízjárás előre­jelezhető mértékére. Minthogy a belvízjárást és a talaj­vízjárást a legdöntőbben közös okként a csapadékosság szakaszos alakulása befolyásolja, a talaj vízjárásból le­vont következtetések minden bizonnyal alkalmazhatók a belvízjárás várható mértékének nagyságrendi előre­becslésére. V. I. Beszámoló az Országos Vízépítőipari Napokról A vízgazdálkodás távlati célkitűzéseinek megvalósí­tása a vízépítőiparra is egyre nagyobb feladatokat ró. A megvalósítás hatékony előkészítésére, majd lebonyolí­tására mozgósítani kell a műszaki és gazdasági szakem­berek széles rétegeit. Ezt a cél kívánták szolgálni az 1968 őszén első ízben megrendezett Országos Vízépítőipari Napok keretében megtartott előadássorozatok is. A rendezvények Vajda József OVH elnökhelyettes, a Vízópítőipari Központ vezetőjének bevezető előadásá­val kezdődtek Budapesten. A bevezető átfogó képet adott a vízépítőipar kialakulásától napjainkig, majd részletezte az előttünk álló és szocialista társadalmunk valamennyi rétegét érintő nagyszabású vízépítési fela­datokat. Áz elhangzottakat egészítette ki Sabathiel Jó­zsef, dr. Gábor István, Teleky László és dr. Starosolszky Ödön előadása. A nagyszabású rendezvény időrendi sorrendben Mis­kolcon, Szolnokon, Pécsett, majd ismét Budapesten foly­tatódott, 1968. szeptember 23. és október 12. között. Áz eredetileg tervbe vett győri előadássorozat időközben közbejött akadályok miatt elmaradt. A rendezvény témakörei : Miskolcon : Vízművek, csatornák ós szennyvíztisz­tító telepek építés-technológiájának fejlődése. Szolnokon : Öntözőművek építésének kérdései. l'écsett : Árvízvédelmi töltések és földgátak építése. Budapesten : Vízkutatás, mélyfúrású kutak építése. A vízépítőipari rendezvénysorozat 52 előadást magá­ban foglaló anyaga szekciónként csoportosítva nyomta­tásban is megjelent, és arésztvevők rendelkezésére állott. Örömmel állapítható meg, hogy a rendezvények iránt a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés. Az első budapesti előadássorozaton 158, a miskolcin 231, a szolnokin 156, a, pécsin 186 és a második budapestin 213 résztvevő jelent meg. Tizenkét helyszíni bemutató hót tanulmányi Jcirándu­lás ós két kiállítás tette színesebbé a rendezvényeket. Említésre méltó, hogy a témakör és az előadások mind a szocialista, mind a tőkés országokból jelentős hallgató­ságot — 65 résztvevőt — vonzottak, ós a megtartott 21 külföldi előadás révén a hallgatóság figyelme még széle­sebb területre irányulhatott. Az Országos Vízépítőipari Napok rendezvénysorozata — véleményünk szerint — kitűzött célját elérte. A Zsig­mondy-centenárium és a kútfúróipar kettős jubileuma e rendezvénysorozaton belül is méltó keretet kapott. A résztvevők pedig szakmailag tájékozottabban, számos bel- és külföldi személyes barátsággal gazdagabban tér­hettek vissza mindennapi munkájukhoz. Bakonyi Iván A Limnológiai Szakosztály ós a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetének rendezésében 1968. október 3—5-ón, Tihanyban tartották a X. Hidro­biológus Napokat, „A hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat" főcímmel. Az első két napon 15 előadás hangzott el. Dr. Horto­bágyi Tibor szakosztályi elnök megnyitójában a hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat kapcsolatának nagy fejlődését értékelte, hangsúlyozva azonban az e téren még fennálló nagy hiányosságokat. Külön szólt az algo­lógiai kutatások gyakorlati vonatkozásairól. A további 14 előadás témakörönként az alábbiak sze­rint oszlott meg: Balaton-kutatás: 4 előadás (Oláh János: bakterioplankton vizsgálatról, dr. Ponyi Jenő­Molnár Kálmán, valamint K. dr. Murai Éva: halparazi­tológiai vizsgálatokról, Biró Péter—Elek László: a balatoni süllő táplálkozásáról). — Szennyvízbiológia, víztisztítás: 4 előadás (lfj. dr. Szabó Zoltán: a szennyviztisztitás bio­indikátorairól, dr. Schiefner Kálmán: egy kísérleti víztisz­titóműüzemének biológiai tapasztalatairól, Hamar József ós Váncsa András Lajos pedig a Zagyva, illetve a Sajó szaprobiológiai viszonyairól.) —Folyókutatás: 2 előadás: (l)r. Uherkovich Gábor: tiszai fitoszeszton vizsgálatokról, dr. Bozzay Józscfné—dr. Szemes Gábor: összefüggésekről a Duna mikrobiológiai állapota és a fővárosi felszíni víz­tisztító műben végzett klórozás között.) — Halastavi kuta­tásokról (a balatoni vonatkozásúakon kívül): 1 előadás (Dr. DonászyErnő: a halastóról, mint limnolóiai modell­ről.) — Botanikai, ill. zoológiai alapkutatásról: 2 elő­adás (Dr. Kiss István algológiai, dr. Riclinovszky Andor malakológiai vonatkozásban.) — Dr. Sebestyén Olga: W. T. Edmomdson-nak ,,Water quality-management and laké eutrophication ; The Laké Washington case" (1968.) című, magyar viszonylatban is igen tanulságos munkáját is­mertette. Az elhangzott előadásokat igen sok hozzászólás, élénk vita követte. Külön erénye volt a programnak, hogy vi­szonylag sok volt a fiatal előadó; az elnök hat olyan kar­társunkat üdvözölhette, akik először léptek Társaságunk nyilvánossága elé. — Az előadások egy jellegzetes hiá­nyosságot is tükröztek: az alapkutatásoknak, az alap­kutatási vonatkozásoknak elmaradását az alkalmazott kutatási eredményekkel szemben. A Hidrobiológus Napok harmadik napján a Limnoló­giai Szakosztály ülésére került sor, melynek keretében a szakosztályi munka értékelését, a jövő terveit s a szak­terület néhány égető problémáját vitatták meg. Elhatá­rozták, hogy az 1969. évi Hidrobiológus Napokon a szi­kes vizek hidrobiológiái vizsgálatának eredményeit vi­tatják meg s erre néhány külföldi szakembert is meghív­nak. A hidrobiológia hazai állásával kapcsolatban megál­lapították, hogy alapkutatási vonatkozásban a hidrobio­lógia felsőszintű oktatása, a szakemberképzés még mindig megoldatlan ; továbbá, hogy feltótlenül kívánatos és szükséges egy önálló hidrobiológiái kutatóintézet életrehí­vása is. Dr. Bérezik Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom