Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
9. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
432 Hidrológiai Közlöny 1969. lü. sz. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. december 11-i előadó ülésén dr. Csorna János az árvizek tartósságának, az esőzések időtartamának és számának statisztikai módszerekkel történő meghatározásáról adott elő. Az előadó az árvizek jellemzésével, azok tartósságáról, az adott szintet meghaladó elöntések időtartamának és számának szerepével foglalkozott. Bemutatta az elöntések időtartama ÓB száma valószínűségének becsléséhez alkalmazható eloszlás függvények kiválasztási módszerét, és a statisztikai paraméterek meghatározásának módját. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal közösen 1968. december 17-én megtartott előadó ülésén Siófok térség vízellátásának megvitatása szerepelt napirenden. A tárgy előadói Gcrhardt József, Iyancsics János, Deák Ferenc, Csiirös Tamás ós Szabó Ágnes voltak. A Balaton déli parti településeit Balatonszárszótól Balatonkeneséig regionális vízmű fogja ivóvízzel ellátni, amelynek kivitelezése folyamatban van. Az első ütemben ellátandó létszám 150 ezer fő, a vízigény nyáron 24 ezer m 3/nap. A vízbeszerzóst a Siófok—Zamárdi határán létesülő balatoni vízkivételi és víztisztító művel oldották meg. Az előadás a fentieket ismertette kellő részletességgel. A Szennyvíz Szakosztály és a Gépészeti Tudományos Egyesület Vízgépészeti Szakosztálya 1968. december 18-án közös vitaülést rendezett, amelyen Fehér Lajos és l'olcz IstYán a legújabb hazai gyártású szennyvíz szivattyúkról tartott előadást. A két előadó a CA csigaszivattyú-család és a BDSZ dugulásmentes szennyvízszivattyú-család felhasználási területét ismertette. Szóltak ezek szerkezeti kialakításáról, az eddigi üzemeltetési tapasztalatokról és a fejlesztés távlati elképzeléseiről. A Debreceni Csoport 1968. december 6-i előadó ülésén Marton Lajos „A vízadó kutak elöregedéséről, különös tekintettel az okkeresedés jelenségére" címmel tartott előadást. A Szegedi Csoport 1968. december 11-i előadó ülésén Forgó László vízügyi igazgató a belvizek előrejelzéséről, kizárólag a talajvíz szintjének megfigyelési adataira táinaszkodóan kialakított módszerről tartott előadást. Az előadó rámutatott a talaj vízjárás évi átlagaiban bekövetkező szakaszos változásokr a, at -'^eknek elsősorban az Alföldön van jelentősége. E szakaszos változások alapján szerkesztési módszert dolgozott ki a talajvízjárás jellegzetes adatainak valószínűségi előrebecslése, ós ennek alapján következtetéseket tett a belvízjárás előrejelezhető mértékére. Minthogy a belvízjárást és a talajvízjárást a legdöntőbben közös okként a csapadékosság szakaszos alakulása befolyásolja, a talaj vízjárásból levont következtetések minden bizonnyal alkalmazhatók a belvízjárás várható mértékének nagyságrendi előrebecslésére. V. I. Beszámoló az Országos Vízépítőipari Napokról A vízgazdálkodás távlati célkitűzéseinek megvalósítása a vízépítőiparra is egyre nagyobb feladatokat ró. A megvalósítás hatékony előkészítésére, majd lebonyolítására mozgósítani kell a műszaki és gazdasági szakemberek széles rétegeit. Ezt a cél kívánták szolgálni az 1968 őszén első ízben megrendezett Országos Vízépítőipari Napok keretében megtartott előadássorozatok is. A rendezvények Vajda József OVH elnökhelyettes, a Vízópítőipari Központ vezetőjének bevezető előadásával kezdődtek Budapesten. A bevezető átfogó képet adott a vízépítőipar kialakulásától napjainkig, majd részletezte az előttünk álló és szocialista társadalmunk valamennyi rétegét érintő nagyszabású vízépítési feladatokat. Áz elhangzottakat egészítette ki Sabathiel József, dr. Gábor István, Teleky László és dr. Starosolszky Ödön előadása. A nagyszabású rendezvény időrendi sorrendben Miskolcon, Szolnokon, Pécsett, majd ismét Budapesten folytatódott, 1968. szeptember 23. és október 12. között. Áz eredetileg tervbe vett győri előadássorozat időközben közbejött akadályok miatt elmaradt. A rendezvény témakörei : Miskolcon : Vízművek, csatornák ós szennyvíztisztító telepek építés-technológiájának fejlődése. Szolnokon : Öntözőművek építésének kérdései. l'écsett : Árvízvédelmi töltések és földgátak építése. Budapesten : Vízkutatás, mélyfúrású kutak építése. A vízépítőipari rendezvénysorozat 52 előadást magában foglaló anyaga szekciónként csoportosítva nyomtatásban is megjelent, és arésztvevők rendelkezésére állott. Örömmel állapítható meg, hogy a rendezvények iránt a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés. Az első budapesti előadássorozaton 158, a miskolcin 231, a szolnokin 156, a, pécsin 186 és a második budapestin 213 résztvevő jelent meg. Tizenkét helyszíni bemutató hót tanulmányi Jcirándulás ós két kiállítás tette színesebbé a rendezvényeket. Említésre méltó, hogy a témakör és az előadások mind a szocialista, mind a tőkés országokból jelentős hallgatóságot — 65 résztvevőt — vonzottak, ós a megtartott 21 külföldi előadás révén a hallgatóság figyelme még szélesebb területre irányulhatott. Az Országos Vízépítőipari Napok rendezvénysorozata — véleményünk szerint — kitűzött célját elérte. A Zsigmondy-centenárium és a kútfúróipar kettős jubileuma e rendezvénysorozaton belül is méltó keretet kapott. A résztvevők pedig szakmailag tájékozottabban, számos bel- és külföldi személyes barátsággal gazdagabban térhettek vissza mindennapi munkájukhoz. Bakonyi Iván A Limnológiai Szakosztály ós a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetének rendezésében 1968. október 3—5-ón, Tihanyban tartották a X. Hidrobiológus Napokat, „A hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat" főcímmel. Az első két napon 15 előadás hangzott el. Dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnök megnyitójában a hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat kapcsolatának nagy fejlődését értékelte, hangsúlyozva azonban az e téren még fennálló nagy hiányosságokat. Külön szólt az algológiai kutatások gyakorlati vonatkozásairól. A további 14 előadás témakörönként az alábbiak szerint oszlott meg: Balaton-kutatás: 4 előadás (Oláh János: bakterioplankton vizsgálatról, dr. Ponyi JenőMolnár Kálmán, valamint K. dr. Murai Éva: halparazitológiai vizsgálatokról, Biró Péter—Elek László: a balatoni süllő táplálkozásáról). — Szennyvízbiológia, víztisztítás: 4 előadás (lfj. dr. Szabó Zoltán: a szennyviztisztitás bioindikátorairól, dr. Schiefner Kálmán: egy kísérleti víztisztitóműüzemének biológiai tapasztalatairól, Hamar József ós Váncsa András Lajos pedig a Zagyva, illetve a Sajó szaprobiológiai viszonyairól.) —Folyókutatás: 2 előadás: (l)r. Uherkovich Gábor: tiszai fitoszeszton vizsgálatokról, dr. Bozzay Józscfné—dr. Szemes Gábor: összefüggésekről a Duna mikrobiológiai állapota és a fővárosi felszíni víztisztító műben végzett klórozás között.) — Halastavi kutatásokról (a balatoni vonatkozásúakon kívül): 1 előadás (Dr. DonászyErnő: a halastóról, mint limnolóiai modellről.) — Botanikai, ill. zoológiai alapkutatásról: 2 előadás (Dr. Kiss István algológiai, dr. Riclinovszky Andor malakológiai vonatkozásban.) — Dr. Sebestyén Olga: W. T. Edmomdson-nak ,,Water quality-management and laké eutrophication ; The Laké Washington case" (1968.) című, magyar viszonylatban is igen tanulságos munkáját ismertette. Az elhangzott előadásokat igen sok hozzászólás, élénk vita követte. Külön erénye volt a programnak, hogy viszonylag sok volt a fiatal előadó; az elnök hat olyan kartársunkat üdvözölhette, akik először léptek Társaságunk nyilvánossága elé. — Az előadások egy jellegzetes hiányosságot is tükröztek: az alapkutatásoknak, az alapkutatási vonatkozásoknak elmaradását az alkalmazott kutatási eredményekkel szemben. A Hidrobiológus Napok harmadik napján a Limnológiai Szakosztály ülésére került sor, melynek keretében a szakosztályi munka értékelését, a jövő terveit s a szakterület néhány égető problémáját vitatták meg. Elhatározták, hogy az 1969. évi Hidrobiológus Napokon a szikes vizek hidrobiológiái vizsgálatának eredményeit vitatják meg s erre néhány külföldi szakembert is meghívnak. A hidrobiológia hazai állásával kapcsolatban megállapították, hogy alapkutatási vonatkozásban a hidrobiológia felsőszintű oktatása, a szakemberképzés még mindig megoldatlan ; továbbá, hogy feltótlenül kívánatos és szükséges egy önálló hidrobiológiái kutatóintézet életrehívása is. Dr. Bérezik Árpád