Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
94 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság külföldi tiszteleti tagsági okleveleinek átnyújtása 1968. január 23-án a párizsi Magyar Intézetben az intézet igazgatója Michel Banal és Joseph Jacquet frani-ia mérnököknek átnyújtotta a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagságáról szóló oklevélét. A7. oklevél átadása alkalmából Michel Banal mérnök, a Ghatou-i Kísérleti és Kutatási Központ igazgatója beszéd keretében köszönte meg az őt ért kitüntetést. Beszódében többek között a következőket mondotta: Végtelenül kellemes számomra megköszönni a Magyar Hidrológiai Társaság minden tagjának azt a nagy megtiszteltetést, amely bennünket ért. Feljegyeztem, hogy a mezőgazdasági vízimérnökök testületének megalapítója és a Magyar Vízügyi Szolgálat első igazgatója 1879-ben Kvassay Jenő, az École des Ponts et Chaussées egykori tanítványa volt, és hogy igazgatása alatt került kiadásra egy gyűjteményes munka magyar nyelven az Önök híres hidrológusától, Bogdánfy Ödöntől, amely összefoglalja azon hidraulikai és hidrológiai vonatkozású cikkek anyagát, amelyek az Annales des Ponts et Chaussées hasábjain jelentek meg. Talán felesleges is mondanom, hogy elődeink munkájára való visszaemlékezés a vízügy területén ma is üdvös gondolatokat ébreszt bennünk. A Francia Hidrotechnikai Társaság, ahol a Technikai Bizottság elnöke vagyok, felépítésében ós tárgyában testvérszervezete a Magyar Hidrológiai Társaságnak. A „hidrológia" elnevezés igen jó értelemben egyesíti magában a vízzel kapcsolatos tudományos és műszaki tevékenységeket, amit tanúsítanak az Önök Társaságának különböző szakosztályai is. A mi társaságaink közötti kapcsolatok nem újkeletűek. Legyen szabad tolmácsolnom jókívánságainkat dr. Vitális Sándornak, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének. A Chalou-i Kutatási Központ ós a Magyar Hidrológiai Társaság kapcsolatai igen szívélyes légkörben fejlődnek, és úgy gondoljuk, hogy barátaink a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóságnál és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnél kezdeményezték azt a kitüntetést, amelyet most átnyújtottak nekem. Kérjük, adják át Bégen Iinre főigazgató úrnak legszívélyesebb baráti köszönetünket. Különösen örömünkre szolgál látni a magyar hidrológusok munkájának kiváló minőségét, amelyet méltányolnak a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében is, ós azt az elismerést, amelyet legújabban dr. Szesztay Károlynak a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség elnökévé törtónt megválasztása révén kaptak. Mindig örömmel vettük, ós komoly tudományos érdeklődést ébresztett, ha magyar hidrológusok és hidraulikusok látogatását fogadhattuk. Magam ós Jacquet úr nevében őszinte hálámat fejezem ki közös kitüntetésünk alkalmából a Magyar Hidrológiai Társaságnak. A Nyíregyházi Csoport 1968. szeptember 19-i előadó ülésén Szakváry Jenő (OVH) az ipari vízgazdálkodás Szabolcs-Szatmár megyei helyzetéről tartott előadást. Az előadás megtartására a Szabolcs-Szatmár megyei Műszaki Napok előadássorozata keretében került sor. Az előadó országos áttekintést adott az ipari vízgazdálkodás helyzetéről. Az ipar vízigényei a közeljövőben rohamosan emelkednek, ós az 1970-re várható 7,7 millió m 3/nap mennyiségről 1985-re 22 millió m 3/nap-ra, növekednek. A mélységi vízkészletekkel való takarékosságot tovább kell fokozni, az ipari üzemekben pedig a visszaforgatásos technológiákat előnyben kell részesíteni. Szabolcs-Szatmár megye ipari vízgazdálkodását tekintve szólott arról az előadó, hogy 1967-ben a megye ipari vízigénye 16 000 m 3/nap volt, de ezt már részben a lakosság vízigényéből vonja el, tekintve, hogy a mosási, locsolási vizeket nem-ivóvíz minőségű vízzel is fedezni lehetne. Nyíregyháza város várható iparosítása céljára előtérbe kerül egy tiszai felszíni ipari vízmű létesítésének terve Gáva és Vencsellő térségében. Az előadáshoz Dobcsányi Gábor (Energiagazdálkodási Intézet), Dézsí István (Megyei Tanács) ós dr. Szeifert Gyula (Vízügyi Igazgatóság) szólott hozzá. V. 1. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály, a Balneotechnikai Szakosztály, valamint a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1968. szeptember 17-én tanulmányutat rendezett a budapesti termálvizek, gyógy- és strandfürdők megtekintésére. A tanulmányutat Horváth József és Szalontai Gergely vezette. A résztvevők megtekintették a víztermelő helyeket ós a fürdő létesítményeket, a Széchenyi, Rudas, Palatínus, Szabadság, Római és Csillaghegyi fürdőket. A hidrogeológiai, vízkémiai, balneotechnikai ós üzemeltetési kérdések a helyszínen kerültek ismertetésre. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. szeptember 18-án tartott előadó ülésén Jacques Bernier (Franciaország) a regionális frekvenciális elemzésről adott elő. Az előadó megállapította, hogy a mintavételi tévedések a források értékelésének pontallanságai szempontjából tényleges okokat képeznek. Fontosnak tartotta, hogy ezeknek a hibáknak a csökkentése érdekében kielégítően átfogó megfigyelési sorozatok álljanak rendelkezésre. Egyetlenegy megfigyelő állomásra (eső- vagy vízmérő állomásra) vonatkozó adatok elégtelenségét gyakran az állomások együttesének adataival hozzák összefüggésbe. E probléma megoldásában nehézségek és tévedések adódtak, pedig ezekhez bizonyos klasszikus hidrológiai eljárásokat is fűztek. Az előadó kimutatta, hogy a statisztikai matematika egyszerű elvei mennyire nyilvánvalóan tehetik lehetővé a problémákban való helyes eligazodást, a hidrológiai problémák kezelését, ós a. jelenségek egymáshoz való kapcsolatát. A Szennyvíz Szakosztály 1968. szeptember 25-ón a szénfeldolgozó ipar szennyvizeinek oxidációs úton történő fenol-mentesítéséről tartott előadást. Előadók voltak: dr. l'écliy László, a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj Tanszékének vezetője és dr. Sági Mihály, e tanszók adjunktusa. Az előadók szólottak a szennyvíz összetételéről, a fenol tartalom kinyerésének módjáról, a fenolok oxidációs módszerekkel való megsemmisítéréről. Ismertették a fenoloxidáció mechanizmusát, összehasonlították a fenol-mentesítő eljárásokat műszaki ós gazdasági szempontból. Bemutatták a fenolok elektrokémiai oxidációval történő megsemmisítésének laboratóriumi vizsgálati eredményeit. Szólottak a hab-kolonnában végrehajtott ózonos oxidációs fenol megsemmisítési kísérletekről, majd általánosan értékelték a bemutatott kísérletek eredményeit. V. I. Mérnöki geológia szakmérnöki oktatás A Budapesti Műszaki Egyetemen 1969 februárjában mérnöki geológia szakmérnöki továbbképzés indul. A szakra a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán vagy ennek jogelődjén legalább 2 éve végzett építőmérnökök, vagy mérnökgeológiai munkakörben dolgozó építészmérnökök iratkozhatnak be. Az oktatás célja az, hogy a mérnökök geológiaimérnökgeológiai szemléletét ós tudását kiegészítse, ós alkalmassá tegye őket építésföldtani-mérnökgeológiai feladatok ellátására az építőmérnöki munka bármely területén (mérnöki létesítmények tervezése, fenntartása, mérnökgeológiai térképezés stb.).
