Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 95 Az oktatott tárgyak egy része geológiai továbbképzést, más része pedig részletes mérnökgeológiai ismereteket nyújt, míg egyes tárgyak műszaki kiegészítő jellegűek. Bővebb felvilágosítást a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke nvújt. 1968. április 5-én került sor az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság közös kiírásában meghirdetett „Szennyvíztisztító kisberendezések" c. országos tervpályázat eredményének kihirdetésére. A tervpályázat célja az 50—500 lakos egyenértékek közötti terhelésű, korszerű, gyorsan építhető, elsősorban üzemi előgyártású, üzembiztos szennyvíztisztító berendezés kialakítása volt. A pályázatra 19 pályamű érkezett be. A Bíráló Bizottság 15 000 Ft-os I. díjban Ábrahám Endre, Iliire: Károly és Tasfi László együttes, valamint Magó István ós Salgó László szintén együttes pályázatát részesítette. A II. díjat ennek megfelelően nem adta ki. A 12 000 Ft-os III. díj nyertese Goldoványi Béla ós Takács Attila közös pályázata, a 10 000 Ft-os IV. díjé pedig Bertók László, Juhász Endre és Inolay Ferenc közös pályázata. Tízeken kívül megvételben részesült öt további pályázat. A tervpályázat részletes bírálatát az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság által kiadott ,,Zárójelentés" tartalmazza. V. I. Könyvismertetés Dr. Láng Sándor: A Cserhát természeli földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 376. Az Akadémiai Kiadó ,,Földrajzi Monográfiák" c. sorozatában újabb, értékes, immár a hetedik kötet jelent meg a közelmúltban, „A Cserhát Természeti Földrajza" címmel. Az első kötet ,,A Mátra és Börzsöny Természeti Földrajza" szintén a szerző műve. A szóbanforgó monográfia az elmúlt másfél évtized helyszíni t udományos ós műszaki-tudományos kutatásai alapján született. Hazánk északi középhegységének egyik legnagyobb kiterjedésű tagjával, valamint a hozzá csatlakozó Gödöllő-i dombságot és Salgótarján környékét magában foglaló terület teljes természeti földrajzával foglalkozik. A mű első része általános szempontokkal, így a Cserhát földrajzi fekvésével, földtani felépítésével, morfológiájával, éghajlatával, vízrajzával, természetes növénytakarójával és talajföldrajzának egyes kérdéseivel foglalkozik. Az általános jellemzés után, a második hosszabb rósz, a Cserhát ós környéke hót tájegységét tárgyalja részloteiben. A természeti tényezők mellett a gazdasági élettel való kapcsolatokat is bemutatja. A könyv részletes földrajzi szempontból teljes öszszefoglalását adja a címben meghatározott területnek. A területtel foglalkozó földtani irodalomból (az igen bőséges jegyzék mintegy 232 irodalmi forrást sorol fel) a szerző csak a szerinte „okvetlenül szükséges eredményeket válogatta ki és rendszerezte". Mégis nagyon jó összefoglalását adja ez a fejezet a Cserhát és környéke földtani felépítésének, szerkezetének és rótegtani tagolódásának. A nagyszámú felsorolt irodalomból, rövid de alapos a földtani ismertetése a Cserhátnak. Szerepel az ősföldrajzi fejlődóstörténet, a terület vulkánossága, tektonikája és nagyszerkezeti helyzete. Kapcsolódik ehhez a felszíni formák részletes kialakulásának a taglalása. Bőségesnek mondható a könyv terjedelméhez viszonyítva a Cserhát vízrajza c. fejezet. A vízhálózat kialakulásának természeti feltótelei bevezetés után összefoglalását kapjuk a felszínalatti vizek (talaj, réteg, rés, karszt ós mélységbeli) ismertetésének, mely a terület fontosabb hidrogeológiai problémáit is tartalmazza, valamint a VITUKl felszín alatti vizek mennyisége táblázatát.. Ez is alátámasztja, hogy a Cserhátban hiányoznak a mélységbeli természetes vizek. A szénbányászat bányavizei sem szolgáltatnak kielégítő alapot a terület vízellátása számára. A terjedelmesebb része a fejezetnek, mely a felszíni vizeket tárgyalja. Hasznos kiegészítő táblázatok e helyütt amelyek a talajvízszint magasságát hasonlítják össze, más, a Cserhát egyes forrásainak adatait. A folyóvizek, így az Ipoly ós a Zagyva ismertetése a vízállás ós vízhozam adatokkal egészül ki. De táblázatosan szerepel a Cserhát és környékének összes nagyobb vízfolyása. Hasznos összefoglalás a terület vízrendezése, az ipari és ivóvíz ellátás kérdései. A gyógyvizek között ismertetést kapunk a terület csevicéiről is. Végül a víztározók kérdéséről is tájékoztat a könyv említett fejezete. A könyv második része, mint már említettük, a Cserhát egyes tájegységeit tárgyalja, melyek nemcsak szerkezeti és morfológiai tulajdonságaikban térnek el. Valamennyi természeti tényező megjelenésében mutatkoznak jól érzékelhető különbségek. A hét tájegységen belül, újból, immár még részletesebben kerül sor az egytjs földtani, szerkezeti, tektonikai, morfológiai, majd éghajlat, vízrajz, növényzet, talajviszonyok tárgyalására. A szerző a könyv végén érdekesen tanulmányozza azt a kérdést, hogy milyen állapotban van a Cserhátban a jelenlegi természeti erőforrások együttese, milyen lehetőségek nyílnak ezeknek a leggazdaságosabb kihasználására V Beszélni lehetett volna e holyütt a táj természetvédelméről, ennek az ember számára való közvetett fontosságáról is. A könyvet a szerző szép fényképei, tömbszelvényei, földtani szelvények, térképek teszik szinte kézzelfoghatóan színessé, élvezetessé. Ezenkívül 100 táblázat, névmutató ós fejezetenként a már említett igen bőséges irodalomjegyzék. Mindez együttesen értékes segítséget nyújt a területet tanulmányozó szakembereknek, rajtuk keresztül pedig népgazdaságunknak a Cserhát területére vonat kozó tervek kidolgozásához. Rásonyi László