Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Fehér Ferenc–Salamin András–dr. Szabó László: Drénkísérletek a Keszthely–hévízi lápterületen
561 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. ÖNTÖZÉS Drénkísérletek a Keszthely—Hévízi lápterületen F E Ti É lt F E Ii E N C*—S A L AMIN ANDKÁ S**—Dr. SZABÖ LÁSZI. Ő»*», a mííszaki tudományok kandidátusa A lápi drénezés feladata Lápterületeink talaja — a talajvízszin megfelelő szabályozása után — általában kedvezően hasznosítható. A talajvízszínszabálvozás első lépcsője a csatornarendszer kiépítése. A láptalaj eredetileg rostos, szálas szerkezete, részben a talajművelés hatására, részben az átlagosan mélyebben tartott talajvízszint miatt könnyen átlevegőződik, viszonylag gyorsan lebomlik, ásványosodik. Ennek során a talaj szerkezete szétesik, a talaj tömörödik és így vízáteresztőképessége is számottevően csökken. Ez a folyamat játszódott le a Keszthely—Hévízi öblözet lápterületein is [1]. Az ősláp vízáteresztőképességének figyelembevételével 200 méterenként kiépített csatornákkal a talajvíz tükrét máinem lehet a növények vízigényéhez és víztűréséhez igazodóan szabályozni. Tekintettel arra, hogy a csatornahálózat sűrítése semmiképen sem lenne gazdaságos (az a terület gépi megmunkálását is akadályozná), a talajvíz-szabályozás egyedüli megoldásaként a terület drénezése jött számításba. A lápi drénezés feladata tehát az altalaj öntözés és a vízelvezetés (talajvízszin-szabálvozás) folyamatának gyorsítása. A kísérleti parcella Az előtanulmányok [2] és a helyszíni vizsgálatok [3] alapján a területen a legkedvezőbb drénezési aljárásnak a vakonddrén és a vakondcsődrén (műanyag csővel bélelt vakonddrén) mutatkozott. Az utóbbi olyan drénhúzó berendezéssel készül, mely PVC szalagból a talajban hornyokkal illeszkedő csövet formál. A két dréntípus közül a helyi adottságoknak megfelelőbb kiválasztására és a legkedvezőbb dréntávolság meghatározására helyszíni vizsgálat végzése mutatkozott célszerűnek. Ennek érdekében a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, a Keszthely- V idéki Láphasznosító Vízgazdálkodási Társulat és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet közreműködésével a lápterület egyik központi parcelláján 1966 nyarán az 1. ábrán vázolt kísérleti területet rendezte be. A kísérleti parcellán hét-sávos elrendezést alkalmaztak. Az 1. ábra szerint a tábla bal oldalán az első sáv drénezetlen. Ezután 5, 10 és 15 m-es sortávolsággal vakonddréneket húztak, majd 10 és 20 m-es sortávolsággal PVC vakondcsődréneket építettek ki. A sort egy másik drénezetlen (ellenőrző) kísérleti sáv zárja le. A drénektől befolyásolt talajvízszín alakulásának ellenőrzésére az egyes * BME hallgatója. ** Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság. *** BME Vízgazdálkodási Tanszék. Kontrol PVC-20m PVC-lOm 15mdrén-10mdrén 5mdren- Kontrol , sáv AT3.si.csat távolság távolság távolság sáv ™T~1 : ! : ! : ! : j : i . sőt77 { 80m { Wm { SÖ m } 40m { Wm { 6t)m Tiltó I | ° j ° ! ° 1Wbl j °M\ ° liltó Elzárás AT tszcsot. ° • 1 0 70 40 60 80 100[m] JELMAGYARÁZAT - nguelőkúf , , , — Kuionbozo drenezesu sávok határa •j t j 3 db figyelőkút 1. ábra. A kísérleti parcella helyrajzi elrendezése Puc. 1. riAan pacnoAovceHUH onbimnoeo ynacrriKa Abb. 1. Lageplananordnung der Versuchsparzelle kísérleti sávok tengelyvonalában általában 20 m-es távolsággal megfigyelőkutakat telepítettek. A vakonddréneket FA—1 jelű mélylazító gépre szerelt 200 mm átmérőjű Scholz-féle tisztítóláncos vakonddrénezővel [3] húzták meg. A talajfelszíntől mért átlagos drénmélység 70 cm volt. A vakonddrének állékonysága és a láptalaj káros mértékű lebomlásának megakadályozása érdekében rendszerint ennél nagyobb drénmélység szükséges, hogy a drének mindig víz alatt legyenek. Esetünkben a max. drénmélységet a mélylazítógép gerinclemezének hossza 70 cm-re korlátozta. Ennél számottevően nagyobb drénmélységet a táblahatároló AT l-es, AT 3-as csatorna kis szelvénye miatt sem tudtuk volna biztosítani. Megjegyezzük, hogv a tényleges drénátmérő a láptalaj rugalmassága miatt 10—12 cm-re ugrott vissza. A drénező berendezést D4K—B traktorral vontatták és a vakonddréneket a táblát hosszantikig határoló csatornákból váltakozva indították ki. így minden második vakonddrén torkollik ugyanazon csatornába. A drének vége a drénhúzó berendezésnek kb. 18 m-es szerkezeti hossza és a megforduláshoz szükséges ív, valamint a csatorna melletti depónia miatt, kb. 35 m-re van a csatornáktól. A PVC vakondcsődréneket az NDK-ban gyártott B—750 jelű drénező géppel és ugyancsak a D4K—B traktorral vontatva húzták meg. A drének átlagos átmérője 40 mm, hosszuk pedig a parcella szélességének a feléig terjed.
