Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Fábry Györgyné: Tavi iszapok kémiai vizsgálata

486 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Fábry Gy.-né: Tavi iszapok pedig a kevésbé koncentráltakban adtak az ionkon­centrációval szoros pozitív korrelációt. A kationok egymás között csak a vizeknél kon­centráltabb iszapkivonatokban jeleztek korrelá­ciót, de ezekben szoros, pozitivet. A vizeknél ke­vésbé koncentrált iszapkivonatokban a kationok egymással nem korreláltak. Figyelemre méltó, hogy a Mg+ 2—Na + és a Ca 2 +—Na + korrelációs koeffi­ciense azonos jellegű és erősségű összefüggést jelez, továbbá, hogy a két alkáliföldfém között rendkívül szoros a korreláció, r=0,926. Anionok közül mindkét csoportnál a HCOJT— SOg" mutatott közepes erősségű pozitív korrelá­ciót, r=0,651, 0,625. A többi anion egymás közötti összefüggései az iszapkivonatokban lazák. A kationok — anionok korrelációs koefficiensei azt mutatják, hogy a Na + mindkét iszapcsoport vizes kivonataiban a HCOJT-tal, azonkívül a ke­vésbé koncentrált iszapkivonatokban —22 mintá­nál — a Cl--dal és SO|~-tal mutatott szoros, pozi­tív összefüggést. A Mg 2 + a vizeknél koncentráltabb iszapkivonatokban HCO^-tal és S0 2™-tal csaknem azonos erősségű szoros, pozitív korrelációt adott. A vizeknél kevésbé koncentrált iszapkivonatokban a Mg 2 + ugyancsak e két anionnal jelzett azcyios jellegű, de csak megközelítően szoros összefüggést. A másik alkáli földfém a Ca 2 + a vizeknél koncent­ráltabb iszapkivonatokban hasonlóan a Mg 2 +-hoz HCOiT-tal és S0 2~-tal adott szoros, pozitív össze­függést. A Ca 2 + és HCOjr adatsorai ezekben a kivo­natokban valamivel szorosabb korrelációt mutat­tak, r=0,876, mint a Ca 2 +—SO 2- adatsorok, ahol r=0,765. A víznél kevésbé koncentrált iszapkivo­natokban a Ca 2 + a három vizsgált anionnal abszo­lút mennyiségek tekintetében nem korrelált. Ezzel is jelezvén, hogy a két alkáli földfém sajátságai né­mely tekintetben különböznek. IRODALOM [1] Antipov—Karatajev, I. N. 6£ Pak, K. P.: Meliora­cija szoloncov v Sz.Sz.Sz.R. A szovjet Tudoraányos Akadémia kiadványa. Moszkva 1953. [2] Arany, S.: A szikes talaj és javítása. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. 1950. [3] Bidló, O.: Adatok a talajvíz kémiai összetételének kialakulásához. Hidr. Közi. 6. 459—461. 1959. [4] Csajághy, G.: A Velencei-tó iszapjának kémiai, fi­zikai és termikus tulajdonságai. Hidr. Közi. 11—12. 427—429. 1953. [5] Csajághy, G.: A felszín alatti vizek szerves anyagai. Hidr. Közi. 4. 324—329. 1960. [6] Czensny, li.: Schlammanalysen. Z. /. Fischerei. 41. 391. 1943. [7] Czensny, R.: Eine weitere Vereinfachung der Be­stimmung von Phosphat im Wasser. Z. /. Fischerei. 2. 93—1953. [8] Czensny, 11.: Vereinfachte Analysenverfaliren zur See und Teichschlamm. Vom Wasser. 20. 168. 1963. [9] Czensny, li.: Wasser-, Abwásser- und Fischerei­chemie. Verlag. Technik. Berlin. 1960. [10] Donászy, E.: Halastavak vizének minősítése. OMMI Évkönyv. 5. 183—L92. 1961. [11] Donászy, E.: A halastavak másodlagos vízminő­ségének kialakulása a hortobágyi térségben. OMMI Évkönyv. 6. 219—236. 1964. [12] Frank—Kamenszkij, A. G.: Sz. Trudov professzor i prepodovatelj Irkucko vo in — ta, vüp 4. [13] Kolkwitz, R. & Tödt, I.: Einfache Untersuchungen von Boden und Wasser. Fischer. Jena. 1941. [14] Mudra, A.: Statistische Methoden für landwirt­schaftliche Versuche. Parey. Berlin. 1958. [15] Prettenhoffer, I. & Vámos, R.: A szulfátredukáló baktériumok szerepe a rizs barnulásos megbetege­désében. A MTA Agrártudományok Osztályának közleményei. 7. 315—322. 1955. [16] liuttkay, A.: Szikestavak iondinamizmusáról. OM­MI Évkönyv. 6. 271—290. 1964. [17] Schaperclaus, W.: Lehrbuch der Teichwirtschaft. Parey—Berlin—Hamburg. 1961. [18] Treitz, P.: A szikes talajok javítása. Budapest. 1924. XnMHiecKoe uccjíeflOBamie 03epHbix HJIOB <Pa6pu, JJ. B CTatbe H3JiaraeTC5i CHCTeivia BOAA-HJI ripoő, B3ÍITI>IX c 30 .wecT ecTecTBeHHbix 03ep » puöHbix npyflOB. Mccjie.no­BAHHE HJIOB öbijio np0Be/IEH0 113 BOFLHHBIX npoő COOTHO­uiemie.M 1 : 5. B nccjie^OBaHHbix npoőax B 22 npoGbi BOÁM őojiee I<OH­ueHTpnpoBaHHbie, qe.w npoöbi mia, a B 8 npoőax HaoőopoT. XiiMimecKHÜ TIM npoő BOÁM H HJia B OCHOBHOM niApo­KapöoHaTHbiií, c MarHiieM. BTOpoii KaTHOti BOAH Na + , TpeTbiin Ca 2 + B HJIHCTHX npoőax BTopoe MecTO pacnpe­AEJIAETCFL AIE>KAY Na+ n Ca'- + . H3 aHHOHOB B npoőax boám H njia OFLHHAKOBO BTopoíí SO|", TpeTiiü Cl-, HO B npoőax mia Bbrrne KOHnenTpauuu 10 Miuunusaji Ha riepBOM MecTe 3HII0H0B CTOHTSO^". KoHueHTpaunn IIOHOB n0BepxH0CTHbix BOA, HaAAOHHbix BOA H mia —KOJimiecTBa Na ii Mg 2 + — HAXOAFLTCJI B Tec­H0H KOppeJIHHHOHHOH CBJ13I1. MOKAV aÖCOJllOTHbIMH 3Ha­MeHHíiMH Ca 2 + npoő BOÁM H mia He őbijin HaftfleHbi 3aBiicf­MOCTH, HO we>KAy C0Aep>KAHIIE.M Mg 2 + H Ca 2 + : Mg 2 + őbum nojiyqenbi TecHbie OTpnuaTejibHbie KoppejiHUim. H3 aHHOHOB noBepxHocrabix BOA ii Hjia aajm TecHyio CB5I3B HCO­3HC1~. MOKAV PNFLAMH AAHHBIX HCO~ 3 H HA;MOHHBIX BOA H HJIOB OAHaKO B Tex rpynnax He ÖblJia TeCHHH KOppejlSUHH, B KOTOpbIX 3HaMeHH5I HJia HCO~3 6u . au MeHbiue 2,00 MHJUIHBAJIA. Ha CB5I3B ABYX aHHOHOB yKa3biBaeT H TO, MTO ME>KAY %-OM S0 2~ H S0 2~ H nponopiuieü SO?HCO~ 3 iiMeeTCH TecHím nojio>KHTejib­nan KoppejiauiiH. KOJIMIECTBO HCO~ 3 H CL~ OT mia B CTopoHy n0BepxH0CTHbix BOA HMeeT yBejnimiBaiomiiíícH xapai<Tep. XapaKTepucTHKy HJIOB AaioT napa.weTpbi nxocHOBHbix IIOHOB. KoHqeHTpauHH MOHOB B npoőe oőenx rpynn HJIOB Na + , HCO" 3; KOHueHTpauuH HOHOB őojiee Bi.icoKaji jmum B BOAax c iMg 2 + , Ca 2~, KOHNEHTPAUHMHOHOB H Cl­B KOHneHTpupoBaHHbix MeHee, MCAI BOAbi rpynnax noi<a3bi­BaeT TecHKHO nojio>KHTejibHyK) Koppejmumo. CpeAH i<a­THOHOB CTOHT BHHMaHHÍI CPEAHFLÍI KOppeJlflUHfl Mg 2+: Na+, Ca 2 + a+ H TECHHA nojio>KHTejibHasi KoppejiauHH Mg 2 + : Ca 2~. CpeAHecHjibHbie CB5I3H NOKA3AAH jinujb aHHOHbi HC0^ 3 H S0 2 _ 4. Mg 2+ n Ca 2 + HMejm OAHHAKOBOE NOBEAEMIE, B őojiee KOHueHTpnpoBaHHbix npoőax HCO­3, SO'-~ 4 noi<a3ajin Tecmoio nojiOKHTejibHyio, a B MeHee KOHueHTpiipoBaHHbix npoőax noKaaaAii cpeflHioio Boppejifluwio, Cl - He Aaji HH B OAHOH rpynne aawe cpeAHioio KoppejiHumo. Chemical analysis of laké silts By Fábry, Gy. (Mrs.) Water-silt systems are deseribed on the basis of profilé samples taken from 30 different locations in nat­ural lakes and fish-ponds. Silt analyses have been per­formed on 1 : 5 aqueous extraets. In the profiles investigated the water samples showed a higher concentration than the silt extraets in 22 cases, while in 8 cases the silt extraets showed a concentration higher than that of the water sample. The chemical character of both water and silt samples is mostly of magnesium-hydrogen-carbonate type. The second and third cations in water are Na + and Ca 2 +, respectively. In the silt extraets the second position was shared by Na + and Ca 2 +. From among the anions the second was found to be SO 2", with Cl- third in both waters and silt extraets, but in the latter above 10 mval ion concentrations SO^ 2 became predominant among the anions. A close, positive correlation was found to exist in surface- and bottom waters and in silt extraets alike

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom