Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés
Fábry Gy.-né: Tavi iszapok Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. 467 between the ionic coneentration and the amounts of Na + and Mg 2 + ions. No relationship eould be detected between the absolute Ca 2 + values of waters and silt extraets, but the correlation was found to be a elose, negatíve one between the Mg 2 + eontent and Ca 2 + : Mg 2+ ratios for silt extraets." From among the anions of surface waters and silt extraets HCO" and Cl" showed a elose correlation. From among the data on HCOj and SOj" of waters above the bottom and silt extraets a correlation of adequate closeness exited for the groups in which the HCO J values of the silt extract were less than 2.00 mval. Correspondenee of the two anions in indicated alsó by the elose positive correlation between the SO" 2 mgequivalent percentage and SO3 2 : HCO" ratio of waters. The quantities of 1 ICO 3 and Cl" show and increasing trend towards the surface waters. Silt eharacteristics are eontrolled by the parameters of their main anions. Close positive correlation existed between ion coneentration and Na +, HCO3 in extraets of both silt groups, between ion coneentration and Mg 2 +, Ca 2 +, SO 2- in the group of higher, while between ion coneentration and Cl" in the group of a coneentration lower than that of water. From among the cations the comparable médium correlation of Mg 2 +: Na + and Ca 2 + : Na + and the close positive correlation of Mg 2 + : Ca 2 + is noteworthy. From among the anions only HCO~ and SOJ" 1" showed correlat ion of médium closeness. Indentieal behaviours were observed for Mg 2 + and Ca 2 +, the correlation in extraets of higher coneentrations with HCO and SO 2- being a close positive one, while in less coneentrated extraets a médium one. With Cl" not even médium correlation eould be observed in any of the groups. KÖN ¥ ViBMER TE IES Az árvizek előrejelzése és az árvíz elleni védekezés (La prévision des crues et la protection contre les inondations) I—II. kötet, Société Hydroteclinique de Francé, Paris, 1969. A kétkötetes munka a Francia Vízügyi Szövetség múlt év júliusában tartott „X. Vízügyi Napok 1"-on bemutatott 68 előadást, a 6 összefoglaló ismertetést, az elhangzott viták anyagát és a konferencia utáni tanulmányút gazdagon illusztrált beszámolóját tartalmazza/. Egyes részei a következők: I. A „maximális" és a tervezésben „mértékadó" árvízi hozam meghatározása (9 tanulmány). II. Az árvizek előrejelzése. Hidrometeorológiai és az árhullámnak előrehaladására alapított módszerek. (13 tanulmány) III. Az árvizek elleni védekezés különböző módjainak alkalmazási területe és az alkalmazás határai; összehasonlításuk műszaki és gazdasági szempontból (11 tanulmány) . IV. Az árhullámok visszatartása tározókban. Árvízi és több feladatú tározók. Kapacitásuk és a legjobb kihasználást biztosító kezelési utasítás. Megépült és tervezett művek ismertetése. (13 tanulmány) V. Az árvizek elleni védekezés mederszabályozással: mederrendezéssel, hosszanti gátakkal és átvágásokkal. Elméleti alapok és egyes folyószakaszokkal kapcsolatos ismertetések (14 tanulmány). VI. Az árvizek elleni védekezés a vízgyűjtőterület komplex rendezésével (8 tanulmány). Az egyes részek anyagát alapos és színvonalas bevezető-cikkek foglalják össze, amelyek értékelést is tartalmaznak. Hazai szempontból főként az I—III. és az V. részben közölt tanulmányok érdemelnek figyelmet. Az elsőben a modell-hidrológia, alkalmazására, a másodikban a számítógépekére és a távjelző rendszerekre találunk több példát. Tanulságosak a harmadik rész egyes, gazdasági értékeléssel foglalkozó dolgozatai, míg az ötödikben a folyószabályozási munkálatok következményeinek ismertetését érdemes átnézni. A folyammérnök ugyanis ritkán tapasztalhat ja saját tevékenységének végső következményeit, nagy mértékben kell hasznosítania másokét. A negyedik rész dolgozatai — és részben a harmadiké is — az árhullámok visszatartásával foglalkoznak, mert a Szajna vízgyűjtőjében tározókkal kívánják megteremteni a kellő biztonságot. Egy-egy megépült, ill. épülő tározóhoz vezetett a konferenciát követő tanulmányút is. Az 1910. évi párizsi nagy árvízről közölt képek hangulati aláfestéssel szolgálnak a témához. A hatodik rész ismét kevésbé érdekes számunkra: a magas hegyek pusztuló, vízmosásos területeivel foglalkozó dolgozatokat tartalmaz. Azonban ezekben is bizonyára található erdészeink számára értékes megállapítások. Fel kell figyelnünk rá, hogy a Francia Vízügyi Szövetség vízügyi napjai időszerű témáik és széles szakkörök megmozgatása révén nemzeti jellegük mellett is milyen érdeklődést keltenek nemzetközi vonatkozásban. A kötetben közölt dolgozatok 20%-a idegen országból érkezett be. A külföldi szerzők közt a románok 4 tanulmánynyal, a magyarok kettővel (Breinich—Ihrig—Karászi és Lászlófjy munkái) szerepelnek. Egy-egy tanulmánnyal jelentkezett további hét ország, köztük Csehszlovákia ós Jugoszlávia is. Dr. Lászlófjy Woldemár Marián Miklós: A Tisza ártéri léli madárvilága és gazdasági vonatkozásai. (Csongrád Megyei Múzeumok füzetei 8. sz. A Csongrád m. Tanács VB. Művelődési 0. és a. Szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadása. 1967. 260., 2 ábra, 7 kép, 5 tábl., 24 irod.) A kevés csapadékú, fátlan Alföldön végigfolyó Tisza dús növényzetű és erdős hullámterein jellemző madárvilág alakult ki. Az itteni madárvilág kutatása a mezőgazdaság szempontjából is fontos, hiszen a szalagerdők madárvilága a növények kártevőire is hat. A dolgozat a Tiszakutató Munkaközösség programjával összhangban készült. Fő célja többek között a jelen állapot rögzítése a nagyobb vízügyi beavatkozásokat (pl. duzzasztómű építést) megelőzően. A vizsgálatok helye Szegedtől északra a Tápé és Algyő közötti 2,1 km hosszúságú jobbparti tiszai töltés és hullámtéri szakasz volt. Időtartama 1958. novemberétől 1964. márciusáig terjedt minden évben októbertől márciusig, 2—2 hetenkénti bejárással. Eredményként a Szerző leírja a megfigyelt 43 madárfajt. Ezt követően dolgozatában nagyság ós megoszlás szerint értékeli az észlelt fajokat, majd az állomány táplálkozás szerinti megoszlásával ós ennek gazdasági szerepével foglalkozik. Az erdőművelés madárállományra gyakorolt hatásának ismeretében javaslatot tesz az erdőművelés leghelyesebb módozataira, s áttekinti az időjárás-változások madárállományra gyakorolt hatását is. A dolgozatot a biológia szakemberein kívül az árvízvédekezés szakemberei is érdeklődéssel ós haszonnal tanulmányozhatják. Dr. Vágás István
