Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dr. Krempels Tibor: Aszfaltbeton partburkolat építési kísérletek

Dr. Krempels T.: Aszfaltbeton partburkolat Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. 445 henger alkalmazása nem jelent technológiai előnyt, csak időnyereséget. Az aszfalt tömörítésénél ezzel szemben — mint látni fogjuk — technológiai előnyt is jelent két (vagy három) henger egyidejű alkalmazása. A földtükör tömörítéséhez kísérleti munkánál elvben elegendő egy henger is. A hengerek számát az aszfalttechnológia szabja meg. A rézsű tömörítésével egyidejűleg kell a földmű területére juttatni a gyomirtó vegyszert. Néhány •évtizede még az egyik legnagyobb kérdés az volt, vajon hogyan sikerül a földmű felszínéről eltávolítani a nád, vagy más hasonlóan erőteljes növény gyökérzetét, sarj hajtásait. A hullámverésnek és a jégtáblák ütésének kifogástalanul ellenálló, a földmű kisebb süllyedéskülönbségeit repedés nélkül követő aszfaltburkolatokon ugyanis szinte akadálytalanul nőttek át ezek a növények. Különösen nagy volt a veszély a vékonyabb burkolatoknál. Ma ez a veszély gyakorlatilag megszűnt: a totális gyomirtó vegyszerek széles skálája áll az építők rendelkezésére. A vegyszeres gyomirtás mezőgazdasági nagyüzemi gépei változtatás nélkül alkalmasak a rézsűburkolásoknál. Kis munkánál, vagy kísérleti szakaszoknál egyszerű háti permetezővel, esetleg locsolókannával azonos eredményt lehet elérni. A burkolati anyag beszállítása és elterítése kétféle gépesítéssel fordul elő, attól függően, hogy a rézsű változó- vagy állandó hosszúságú-e. Változó rézsűhossz (például völgyzárógát) esetén az anyag általában a koronán érkezik és a rézsűn dömperhez hasonló szerkezettel engedik le: akár átdöntéssel, akár konténer átemelésével (5. ábra). A beszállított anyagot a beépítés helyén rendesen kézzel terítik széjjel [5]. Állandó rézsűhossz esetén — ha a rézsű nem hosszú (max. 20 méter) — az anyagot a koronaélen és a rézsűlábnál elhelyezett sínekre támaszkodó hídon mozgó ládában szállítják be. Az anyag érkezhet mind a koronán, mind — ritkábban — a rézsűlábnál. A láda a nyitáskor elteríti és lehúzza a keveréket. Az anyagbeszállítás és terítés számos gépesített megoldása közül a teljesség kedvéért megemlíthető még az az eset, midőn — elsősorban a csatorna hosszirányában haladva — egyszerű útépítési finisherekkel dolgoznak. Ilyen feladatokat ezekkel a gépekkel viszonylag gyakran oldanak meg például kísérleti útpályák, vagy sportpályák erősen túlemelt íveiben. A lejtős helyzet azonban egyrészt az útépítési gépek számára komoly gépészeti kérdéseket vet fel. Másrészt, tekintve, hogy a burkolat legfeljebb 7,5 m széles csíkokban készíthető, vízépítési aszfaltmunkákhoz nem ajánlható [8], Ha a rézsű fölötti áthidalás túlságosan hosszúra adódna, akkor az aszfaltanyagot a változó hosszúságú rézsűn alkalmazott technológiával juttatják el a bedolgozás helyére. Kisebb munkánál egyszerűbb eszközökkel dolgoznak. így például az Északi-tenger partján az egyik gátnál markolóval emelték be a tehergépkocsin érkezett anyagot (6. ábra). A tekintélyes szaklapból [7] származó felvétel — főleg a cementbeton technológiához szokott olvasó számára — az első pillanatban meghökkentőnek látszik. Az ábrán látható nyitási magasság mindenképpen túlzottnak ^MNllÉwúio*, .„„.. ; I 5. ábra. Aszfaltbetont bedolgozó géplánc a Morávka völgyzárógátnál [21] Puc. 5. Mexanu3Mbi, ycmaHasjiueamque accftajibmöemoH npu cmpoume/ibcmee nnomunbi Mopaena (21) tűnik, mind a szétosztályozódás, mind a kihűlés miatt. Mégis, figyelembe véve az aszfaltkeverék különleges tulajdonságait, elvben elfogadhatjuk, ha a markolót közvetlenül a rézsű felett nyitják. Ezt a megoldást alkalmaztuk saját kísérleteink egy részénél és nem tapasztaltuk a minőség romlását. A burkolati anyag tömörítése kizárólag tömörítőgéppel történhet. Gyakorlatilag kizárt a forró keverék kézi tömörítése. Ezenkívül — a kihűlés adta 6. ábra. Az aszfaltkeverék beszállítása markolóval Hamburgban [7] Puc. 6. TpaHcnopm accpajibmoeoü CMecu c noMOUfbW zpeü(fiepa 6 e. XaMÓype (/)