Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
9. szám - Dr.Krempels Tibor: A tározás árvízi üzemének vizsgálata
Hidrológia a területi, vízgazdálkodás gyakorlatában II. Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 405 A = 2,50m 3/s/h 90/50 l ű' = 90m3/s 90/50 \ F= 50h a 50 B[m] 18. ábra. A korlátozott vízemésztésű túlfolyó túlduzzasztásai a bukóéihossz függvényében A =150 m 3/s/h 90/20 • fl - 90m 3/s; B = 20 m 19. ábra. A korlátozott vízemésztésű túlfolyó túlduzzasztásai a tározófelület függvényében ságra előírt értékei (a műtárgy jelentőségétől függően 1,00; 1,30; 1,60 m) biztonságosak és reálisak: viszont teljességgel elégtelenek koriéitozott vízemésztésű túlfolyóhoz. A kérdés jelentőségét fokozza az is, hogy túlfolyóink többsége — szerkezettervezési szempontok és a terepadottságok miatt — a korlátozott vízemésztésű csoporthoz tartozik. Mint a 18. ábrán láttuk, a káros vízszínemelkedés erősen csökkenthető a bukóéihossz növelésével. További tartalékot jelenthet, ha a túlfolyót és a magassági biztonságot, a tározó felső végénél a visszaduzzasztási határt stb. a megszokott méretekkel tervezzük, de a völgyzárógátat az így meghatározott koronaszintnól 2—3 méterrel magasabbra építjük ki. A többletfejelés miatt ugyan kritikus esetben a tározó vízszíne a tervezettnél sokkal jobban megemelkedik: ezzel a tározó partjai mentén, főleg pedig a felső végénél jelentős elöntési károk keletkezhetnek. Erőteljesen csökken viszont a gátszakadás veszélye és végülis ez a kimagaslóan legfontosabb szempont. A beruházó feladata annak a mérlegelése, hogy kritikus esetekben, bizonytalan és elégtelen hidrológiai adatok birtokában, lejjebb szállítja-e az üzemi duzzasz1 ási szintet, vagy a gátkorona erősebb felemelésével vállal bizonyos elöntési kárból származó üzemelési többletköltséget. * Az előzőekben rövid áttekintést kívántunk adni a völgvzárógátak tervezésének egyik fontos mozzanatával kapcsolatos vizsgálatainkról. E vizsgálatok is bizonyítják a korszerű módszerek célszerűségét. Emellett a tervezőnek számos egyszerűsítést is alkalmaznia kell, ha az egyes ható tényezők közötti összefüggéseket meg kívánja ismerni. A rendszer hidrológiában, az analógiás és a digitális számítógépekben rejlő nagy lehetőségek és a helyes egyszerűsítések együttesen sok eredményt ígérnek. E tanulmánnyal kapcsolatos vizsgálatok a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékének keretében készültek, több más tanszék, elsősorban a Vízgazdálkodási Tanszék közreműködésével. Szerző ezen a helyen is köszönetet mond Sabathiel .József és dr. V. Nagy Imre tanszékvezető egyetemi tanárnak, dr. Szabó .János egyetemi tanárnak, dr. Kozák Miklós docensnek, Szilágyi József főosztályvezetőnek a számos hasznos tanácsért, továbbá Horváth István, Kiss Lajos és Nagy Tamás adjunktusnak a számításoknál, végül a Vízépítési Tanszék Laboratóriuma kollektívájának a berendezések legyártásánál nyújtott közreműködésért. IRODALOM Becker, A.: On the Structure of Coaxial Graphical Rainfall-Runoff Relations. — Bulletin I. A. S. H. XI/2. p. 121—130. Bukovszky, Gy.: Kisvízfolyások árvizeinek tározása, Vízügyi Közlemények, 1965/2. p. 257—261. Cinder, V. N.: Transzformacija makszimalnih raszhodov vodohranilisesami, Leningrád, 1960. Csermák, B.: Kisvízfolyások árvízi hozamának számítása, VITUKI 1954. évi beszámolója. Gracianszkij, M. N.: Inzsenyernaja Gidrologija i Gidrometrija, Moszkva, 1 966. Gruner, E.: Dam Disasters. Proeeedings of the Institution of Civil Engineers, January 1963. Jacoby, S. L. S.: A Mathematical Model for Nonlinear Hydrologic Systems, J. Geophys. Bes. 1966. Oct. p. 4811—4824. Kotder, M. A.: Mechanical Analogs Aid Graphical Flood Routing. Proe. ASCE. HY. 2. 1958. April, p. 1585— 1—14. Kollár, F.: VÍZITERV 23. sz. terv. segédlet. Kozák, M.: A szabad felszínű, fokozatosan változó nempermanens vízmozgás karakterisztikus módszerrel történő számításának továbbfelesztése, Doktori értekezés, Budapest, 1962. Krempels, T.: Törpe tározók, VITUKI, Világszint beszámoló, No. 1. Budapest, 1963. Lászlóffy, W.: Alkalmazott hidrológia, 2. rész. Szakmérnöki jegyzet, Budapest, 1963. p. 107—112. Lanterbach, D.—Glos, E.: Zur Anwendung des Unit-
