Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Papp Szilárd: A felszíni vizek szennyezettségére utaló egyes jellemzők közötti összefüggések
370 Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. Dr. Papp Sz.: A felszíni vizek szennyezettsége Szikes felszíni vizek Az elvégzett nagyszámú vizsgálatból kitűnik, hogy felszíni vizeink alkalifém-tartalma nátriumban kifejezve a vizek összes sótartalmához, ezen belül a kalcium- és magnéziumionokhoz viszonyítva sem nagy. Általában 20—30 mg/l-nél kisebb az értékük, ami mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvező. Kivételek a lakótelepülések szennyvizeivel túlterhelt, sok orgnikus anyagot tartalmazó felszíni vizek, amelyek túlnyomórészt szikes jellegűek, vagyis hidrogén-karbonáthoz kötött nátriumionok is fordulnak elő bennük nagyobb mennyiségben. Ezek szerint a nagy szervesanyag-tartalommal is összefüggésbe hozható a vizek szikesedése, mivel az oxidáció révén keletkezett szénsav karbonátképződést indít meg, mely kellő egyensúlyi szénsav hiányában, az alkali-hidrogén-karbonátok irányába tolódik el. Ezeket a szikes felszíni vizeket a 4. táblázat tünteti fel. Ilyenek a Lónyai-csatorna, a VIII. sz. főcsatorna, Tocó, Kösely, Szárazér, Salgó, Ikva, Séd, Sós-tó, Velencei-tó és Fehér-tó. Öntözővízként való felhasználásuk szikes jellegük miatt megfontolandó. 4. táblázat X szikes jellegű felszíni vizek oxigenfogyasztása TaÖJi. 4. nompeöjienue e icucjiopode e noeepxnocmiibix eodax 3acoAeitHoeo xapaKmepa Tabelle 4. Sauerstoffverbrauch der Oberflachenwasser alkalischen Charakters Nátrium Oxigénfogyasztás O mg/l á. ó. A vízminta származása (Na + ) hidrogénkarbonátOxigénfogyasztás O mg/l á. ó. hoz kötve Oxigénfogyasztás O mg/l á. ó. mg/l á. é. Oxigénfogyasztás O mg/l á. ó. Ikva, Sopron alatt 7,0 39,3 Sós-tó, Székesfehérvár 14,0 16,7 Lónvai-csatorna, Vencsellő . . . 18,0 6,1 VIII. sz. főcsatorna, Nyíregy18,0 háza 28,0 12,1 Velencei-tó, Agárd 35,0 13,1 Tocó, Mikepércs Sód, Veszprém alatt 42,0 18,7 Tocó, Mikepércs Sód, Veszprém alatt 43,0 26,1 Velencei-tó, Velence 51,0 14,7 Szárazér, Makó 64,1 11,9 Salgó, Salgótarján 64,1 33,0 Kösely, Hajdúszovát 103,0 10,1 Kösely, Nádudvar 124,0 12,3 Fehér-tó, Szatvmáz 131,0 17,1 A víz szennyeződése, szabadszénsav-tartalma és pH-értéke közötti összefüggés A felszíni vizek szabadszénsav-tartalma általában kicsi, ami nagy felületükkel is összefüggésben van, mivel széndioxid-veszteség nemcsak kémiai és biológiai, hanem fizikai úton is bekövetkezik. A vizsgált felszíni vizek szabadszénsav-értékeiben nagy ingadozás nem tapasztalható, számos adat alapján csupán annyi állapítható meg, hogy a nagyobb szén-dioxid-tartalom többnyire a vizek szennvezettebb szakaszaiban mutatható ki. Jó példa erre többek között az Ikva-patak (5. táblázat) melynek szabadszénsav-tartalma átlagértékben a lakótelepi szennyvizek felvétele előtt 1 mg/l, 5. táblázat Oxigénfogyasztás, szabad szénsav és pll érték közötti összefüggések felszíni vizekben Taöji. 5. nompeőMHue KucAopoda, ceoöodHan yeAeKucAOtna u 3nanemin pH e e3auMH0ü cen.3u e noeepxnocmtibix eodax Tabelle 5. Zusammenhánge zwischen Sauerstoffverbrauch, freier Kohlensaure in pH-Werten in Oberflachenwassern A vízminta származása Oxigénfogyasztás 0 mg/l á. ó. Szabad szénsav C0 2mg/1 á. é. pH érték [á. ó. Ikva, Sopron fölött .... 6,0 1,0 8,05 Ikva, Sopron alatt 39,3 22,7 7,65 Ikva, Sopron alatt 2 kilométerre 22,1 12,3 7,69 Ikva, Nagycenk (9 km) . 9,0 5,2 8,03 Ikva, Fertőszentmiklós (26 km) 5,4 4,8 8,06 Kaszárnya-patak, Komló felett 3,0 1,5 8,18 Kaszárnya-patak, Komló alatt 18,9 20,7 7,68 Kaszárnya-patak, Mecsekpölöske (4 km) . . 6,6 16,5 7,78 Kaszárnya-patak, Magyarszék (7,5 km) . . . 5,1 7,3 8,00 Tisza, Tiszabecs 1,6 2,0 7,83 Tisza, Szeged alatt 6,2 8,0 7,54 míg a szennyvizek felvétele után 22,7 mg/l-re emelkedik, s azután a szennyvíz öntisztulását követve, fokozatosan csökken és 26,5 km távolságban már csak 4,8 mg/l. A Kaszárnya-patak is ugyanezt mutatja. Benne középértékben 1,5 mg/l a szabad szénsav s a szennyeződés helyén 20,7 mg/l-re emelkedik, majd 7,5 km távolságban 7,3 mg/l-re csökken. Ugyanez a folyamat állapítható meg a többi vizsgált eset túlnyomó részében is, mint pl. a Tiszában, ahol a szennyezetlen folyó szakasz szabadszénsav-tartalma az országhatáron 2,0 mg/l, s az oxigénfogyasztás növekedésével együtt emelkedve, Szeged alatt már eléri a 8 mg/l-t. A szerves szennyeződések és a szabadszénsavtartalom között fennálló lazább összefüggés nyilván az organikus anyagoknak széndioxiddá való oxidálásával van összefüggésben, tehát azokon a helyeken, ahol az oldott organikus anyag több, a szén-dioxid-koncentráció is növekszik. Ezek szerint bizonyos esetekben ugyanabban a vízfolyásban még a víz növekvő szabadszénsav-tartalma is szerves szennyeződésekre enged következtetni. A felsorolt példák, de a többi nagyszámú vizsgálat is azt mutatja, hogy a felszíni vizek csekély szabadszénsav-tartalma folytán fennálló nagyobb pH-értékiik a szabadszénsav-koncentráción keresztül szintén követi a vízben oldott organikus anyagok mennyiségének változásait és ennek megfelelően a szennyezett vizek pH-értéke kisebb. így pl. az Ikva 8,05 pH-értéke a szennyeződés után lecsökken 7,65-re, majd az öntisztulás során kisebb ingadozásokkal 8,06-ra emelkedik. Ugyanezt tapasztalhatjuk a Kaszárnya-patak öntisztulásakor, amikor is a Komló feletti tiszta víz 8,18 pHértéke a szennyeződés után 7,68-ra csökken, és az öntisztulás után 8,00-ra emelkedik. Ez a helyzet a többi felszíni víz túlnyomó részében is. Ilyen pl. a
