Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Csoma János: Vízfolyások kisvizeinek vizsgálata
366 Hidrológiai Közlöny 1969. 9. sz. Hidrológia a területi vízgazdálkodás gyakorlatában III. b) Hosszúidejű adatsorok ellenőrzése Hosszúidejű adatsorok ellenőrzése — mint az közismert — Szmirnov módszerével hajtható végre [10]. Az ellenőrzéshez az Ipoly balassagyarmati szelvényében észlelt évi legkisebb vízállások két 28 éves idősorának empirikus eloszlását tüntettük fel (2. ábra). Az empirikus eloszlások alapján végzett egyöntetűség vizsgálat azt bizonyította, hogy az adatsorokat véletlen jellegű ingazodásból adódó eltéréseknél lényegesen nagyobb szabályps hibák terhelik, az adatsor nem egyöntetű. Ez az adatsor tehát közvetlenül semmiféle feldolgozásra nem alkalmas. c) Az adatsorok javítása A balassagyarmati szelvényben észlelt évi legkisebb jégmentes vízállások egyöntetűsége megbomlásának okát keresve önként adódott a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása, amit bizonyítottak az időszakos szelvényfelvételek is. Az elmúlt év3kben módszert dolgoztunk ki a vízállásadatok egyöntetűvé tételére [1], aminek segítségével számítható a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke. Elvégeztük az adatsor javítását, majd a javított adatsor alapján az egyöntetűség vizsgálatot. A javítás után az egyöntetűség valószínűségére 80,75% adódott. Ez azt jelenti, hogy az adatsor gyakorlatilag egyöntetűnek tekinthető, a minta egyes elemeit a véletlen jellegű ingadozásnál nagyobb eltérések már nem terhelik (3. ábra). * A bemutatott módszerrel kapcsolatban többször felvetették, hogy a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása meghatározható a különböző időszakokban végzett vízhozammérések alapján megszerkesztett vízállás-vízhozam összefüggésekből is. Ezek az összefüggések ugyanis jól mutatják, hogy az eltelt időszak alatt a mederváltozások hatására IPOLY BALASSAGYARMAT m I •f J J i H r í„-0,17 "-ÍM-™ i - 0,n-3,%-0M L(Z)- 0,1927 P - 1-0,1927'0,8073 Pl- 80,737. i f í„-0,17 "-ÍM-™ i - 0,n-3,%-0M L(Z)- 0,1927 P - 1-0,1927'0,8073 Pl- 80,737. r M í„-0,17 "-ÍM-™ i - 0,n-3,%-0M L(Z)- 0,1927 P - 1-0,1927'0,8073 Pl- 80,737. r J í„-0,17 "-ÍM-™ i - 0,n-3,%-0M L(Z)- 0,1927 P - 1-0,1927'0,8073 Pl- 80,737. r r í„-0,17 "-ÍM-™ i - 0,n-3,%-0M L(Z)- 0,1927 P - 1-0,1927'0,8073 Pl- 80,737. r' í„-0,17 "-ÍM-™ i - 0,n-3,%-0M L(Z)- 0,1927 P - 1-0,1927'0,8073 Pl- 80,737. f 1 í 1 H [cm] :í. ábra. A javított évi legkisebb jégmentes vízállások egyöntetűség vizsgálata hogyan változott az azonos vízhozamokhoz tartozó vízállások szintje. Közelebbről vizsgálva a kérdést ez a módszer igen sok bizonytalanságot rejt magában. A különböző időszakokra szerkesztett vízhozamgörbék ugyanis általában több éves mérési eredményből születnek és közreadásuk után még jónéhány évig érvényesek. Természetes aztán, hogy az ilyen feltételek között szerksztett görbe már nem tükrözheti a mederváltozás vízállásra gyakorolt tényleges hatását, hanem annak valamilyen közelítő értékét. Az egyes görbék érvénybelépésekor nem értelmezhető az azonos szinthez tartozó vízhozamok változása. Példaképpen bemutatjuk a 100 cm-es vízálláshoz tartozó vízhozamokat a különböző időszakokra érvényes vízhozamgörbék alapján a Szamos csengeri szelvényére (4. ábra). Az ábráról megállapítható, hogy pl. 1939. dec. 31-ig 100 cm vízálláshoz 5,00 m 3/s, 1940. jan. 1-től pedig 12,1 m 3/s vízhozam tartozott. Nyilvánvaló, hogy ilyen időszakos vízhozamgörbékkel a mederváltozásokat nem lehet W1308C3 I to-— t 0Mm 3/s t 1890 1900 1910 1920 1930 [év] mo 1 -e6 o> 1950 1960 4. ábra. Különböző időszakra érvényes vízhozamgörbék alapján a 100 cm-es vízálláshoz tartozó vízhozamok a Szamos csengeri szelvényében
