Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
7. szám - Könyvismertetés
330 Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. Szittner A.: Hajómodellekre ható erők mérés? pofi mo>kho n3MepnTb ycmme, aencTByromee Ha cyíiho. M3MepiiTeJibHbin npnőop coctoht H3 neTbipex KOHCOJibHbix npy>KHH, Ha KOTOpbie őbiJiH npHKJieeHbi conpoTHBjieHHH, M3MepHiomHe paccTHweHiie. nocroHHHoe ii3MepHTejibHbix npy>KHH CmPálO Kn/CM C H3MeplITej7bHbI.M OŐOpy.lOBaHHe.M B03M0/KH0 I13MepiiTb 10—1000 n yciijnm c TOMHOCTbK) 10 n, mto b fleíiCTBii•rejibHocTH, c00TBeTCTBeHH0 MacuiTaöy 1 : 25 03HaMaeT 150 i<n yciiJHiH Ha nopore 11 15 MF1 \iaKCi-i.wajibHoro yciiJiHH. K()MnOHeHTbI yCHJlHH ÖblJlH 3a<])HKCHpOBaHbI Ha nocy cyjiHa b asyx HaripaBJieHiiíix, 11 Ha xBOCTe cy.iHa b o,t.hom HanpaBJieHiui npn noMomH 4 KaHa.TbHoro peniCTpnpyiomero oöopy/íOBaHiiH. Ha cocTaBJieHHbie auarpaMMM Cbijin HaHeceHbi 11 xapaKTepucTHKii HanojiHemiH. Ha ocnoBe fluarpa.MM fíbijio np0BeseH0 oneHemie. H3MepiiTeJibHoe oöopyflOBaHHe 5bi.no ycnemno npiiHHTO npn HCCJieaoBaHiiax niflp0y3Ji0B Ha^bMapoujH KHunope, npoBeaeHHbix na moaCjih. Messung der auf die Sehiffsmodelle wirkenden Krafte lici Modellversuche von Schiffschleusen A. Szittner Der Lehrstuhl für Stahlkonstruktionen der Budapester Technischen Universitát hat im Auftrag der Forsehungsanstalt für Wasserwirtsehaft VITUKI eine Messvorrichtung konstruiert, die geeignet ist, die bei der Umsehleusung der Schiffe und Schleppzüge die an den Festmaeheleinen auftretende Seilkraft mit Modellversuohen zu bestimmen. Das Messgerát besteht aus zwei Hauptteilen: aus dem Bezugsmast und aus Kraftmesser. Aufgabe dea Bezugsmasts ist, wáhrend der Anderung der Höhenlage des Schiffes jenen festen Punkt zu bieten, von dem die infolge der Wasserströmung auf das Schiff wirkenden Krafte gemessen werden können. Das Messgerát besteht aus vier, konsolenartig ausgebildeten Federn, auf die wir als Messfühler Dehnungsmess-Widerstánde angeklebt habén. Die Federkonstante der Messfedern ist massgereeht (c m, 10 kp/cm). Mit dem Messgerát ist die Messung von 10—1000 p Kraft mit 10 p Genauigkeit möglich, was in der Wirkliehkeit dem Lángsmassstab 1 : 25 entspreehend, 150 Kp Sehwellenkraft und 15 Mp Maximalkraft bedeutet. Wir habén die am Bug in zwei llichtungen und am Hinterschiff in einer Riehtung gemessene Kraftkomponente mit einer 4-kanaligen Registriereinrichtung fortlaufend festgehalten. In die Diagrammé habén wir aueh die Werte der Füllungscharakteristiken aufgenommen. Die Auswertung erfolgte aufgrund der Diagrammé. Das Messgerát wurde bei den Modellversuehen der Staustufe Nagymaros und der Staustufe Kisköre mit Erfolg angewendet. Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, 1967. (VI. kötet). Az OVH V izkcszletgazdálkodási Központ Vízkészletgazdálkodási Főosztálya kiadása, Budapest, 1968. (191 o., 38 ábra, 28 tábl., 106 irod.) Az OVH Vízkészlet gazdálkodási Központ 1967-ben történt létrehozásával az Évkönyv-sorozat kiadása a Központ feladatatává vált. Az 1962—1966. évi I—V. kötetek megjelentetésével a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végzett úttörő munkát és teremtett alapot a sorozat további évfolyamaihoz. Az Évkönyv-sorozat eélja az erre illetékes szervek rendszeres tájékoztatása, valamint a vízkészletgazdálkodási tervezés és fejlesztés közvetlen segítése. Ámbár a vízkészletgazdálkodás jellemző tényezőinek egyik évről a másikra bekövetkező viszonylag kis változásai miatt egy-egy új Évkönyv csak meghatározott részletességű lehet, mégis megállapíthatjuk, hogy a vizek minőségi jellemzésével foglalkozó fejezettel hasznosan, sőt alapvetően bővült az Évkönyv anyaga. Megjegyzésünk annál is inkább lényeges, mert a vízminőségvédelem szempontjai nemcsak a cím szerinti fejezetben, hanem a közölt vízmérlegekben történt szerepeltetésük által is kifejezésre jutottak, igazolva, hogy a vízminőségi kérdések a vizek mennyiségi viszonyaira is döntően hatnak. Általánosságban megállapítható, hogy az Évkönyv szemléletmódja a gyakorlati élet által felvetettt időszerű kérdéseknek messzemenően igyekszik megfelelni. Ez egyébként azt is valószínűvé teszi, hogy az elkövetkező évfolyamok mind szerkezetileg, mind tartamilag a mindenkori időszerűség követelményeinek megfelelő formákat tudatosan is érvényesíteni kívánják ós fogják is. Az 1967. óv vízkészletgazdálkodási adatainak közlése után az Évkönyv ezúttal is tartalmaz átfogó tanulmányokat a rétegvíz-, valamint a bányavíz gazdálkodás időszerű kérdéseiről, Tatabánya körzetének regionális vízellátási problémáiról, az 1967. évi sajó—tisza-i szenny vízhullámról, továbbá a területi vízminőség védelem vízgazdálkodási vonatkozásairól, alsó-tisza-vidóki példák nyomán. A tanulmányokat követően a vízkészletgazdálkodás hazai irodalmáról (tanulmányairól és terveiről) tájékoztató, tartalmi-kivonatos jegyzék is szerepel az Évkönyvben. Az Évkönyv függeléke táblázatokat közöl a különböző százalékos tartósságú havi előfordulású vízhozamok számértékeire vonatkozóan 16 dunai és 16 tiszai vízgyűjtőhöz tartozó vízmérce állomásra. E táblázatsor a korszerűség és egységes alkalmazás tekintetében fontos segítséget jelent a vízi létesítmények és a vízgazdálkodás tervezőinek. Az Évkönyv a VIZDOK Sokszorosító Üzemének Nyomdájában készült. Színes ábrái jól sikerültek, szemléltetők, ós minthogy a szerkesztés az eddigi tapasztalatok felhasználásával ezúttal elkerülte az azonos alaptérképen alkalmazott több célúrétegvonal-átnyomásokat, a közölt térképek nemcsak világossá váltak, hanem mentesekké is a rétegvonal-szerkesztés rejtett, hibáitól és ellentmondásaitól. Dr. Vágás István