Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

330 Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. Szittner A.: Hajómodellekre ható erők mérés? pofi mo>kho n3MepnTb ycmme, aencTByromee Ha cyíiho. M3­MepiiTeJibHbin npnőop coctoht H3 neTbipex KOHCOJibHbix npy>KHH, Ha KOTOpbie őbiJiH npHKJieeHbi conpoTHBjieHHH, M3MepHiomHe paccTHweHiie. nocroHHHoe ii3MepHTejibHbix npy>KHH CmPálO Kn/CM C H3MeplITej7bHbI.M OŐOpy.lOBaHHe.M B03M0/KH0 I13Me­piiTb 10—1000 n yciijnm c TOMHOCTbK) 10 n, mto b fleíiCTBii­•rejibHocTH, c00TBeTCTBeHH0 MacuiTaöy 1 : 25 03HaMaeT 150 i<n yciiJHiH Ha nopore 11 15 MF1 \iaKCi-i.wajibHoro yciiJiHH. K()MnOHeHTbI yCHJlHH ÖblJlH 3a<])HKCHpOBaHbI Ha nocy cyjiHa b asyx HaripaBJieHiiíix, 11 Ha xBOCTe cy.iHa b o,t.hom HanpaBJieHiui npn noMomH 4 KaHa.TbHoro peniCTpnpyio­mero oöopy/íOBaHiiH. Ha cocTaBJieHHbie auarpaMMM Cbijin HaHeceHbi 11 xapaKTepucTHKii HanojiHemiH. Ha ocnoBe fluarpa.MM fíbijio np0BeseH0 oneHemie. H3MepiiTeJibHoe oöopyflOBaHHe 5bi.no ycnemno npiiHHTO npn HCCJieaoBaHiiax niflp0y3Ji0B Ha^bMapoujH KHunope, npoBeaeHHbix na moaCjih. Messung der auf die Sehiffsmodelle wirkenden Krafte lici Modellversuche von Schiffschleusen A. Szittner Der Lehrstuhl für Stahlkonstruktionen der Budapes­ter Technischen Universitát hat im Auftrag der For­sehungsanstalt für Wasserwirtsehaft VITUKI eine Messvorrichtung konstruiert, die geeignet ist, die bei der Umsehleusung der Schiffe und Schleppzüge die an den Festmaeheleinen auftretende Seilkraft mit Modellver­suohen zu bestimmen. Das Messgerát besteht aus zwei Hauptteilen: aus dem Bezugsmast und aus Kraftmesser. Aufgabe dea Bezugsmasts ist, wáhrend der Anderung der Höhenlage des Schiffes jenen festen Punkt zu bieten, von dem die infolge der Wasserströmung auf das Schiff wirkenden Krafte gemessen werden können. Das Messgerát besteht aus vier, konsolenartig ausgebildeten Federn, auf die wir als Messfühler Dehnungsmess-Widerstánde ange­klebt habén. Die Federkonstante der Messfedern ist mass­gereeht (c m, 10 kp/cm). Mit dem Messgerát ist die Messung von 10—1000 p Kraft mit 10 p Genauigkeit möglich, was in der Wirk­liehkeit dem Lángsmassstab 1 : 25 entspreehend, 150 Kp Sehwellenkraft und 15 Mp Maximalkraft bedeutet. Wir habén die am Bug in zwei llichtungen und am Hinterschiff in einer Riehtung gemessene Kraftkompo­nente mit einer 4-kanaligen Registriereinrichtung fort­laufend festgehalten. In die Diagrammé habén wir aueh die Werte der Füllungscharakteristiken aufgenommen. Die Auswertung erfolgte aufgrund der Diagrammé. Das Messgerát wurde bei den Modellversuehen der Staustufe Nagymaros und der Staustufe Kisköre mit Erfolg angewendet. Vízkészletgazdálkodási Évkönyv, 1967. (VI. kötet). Az OVH V izkcszletgazdálkodási Központ Vízkészletgaz­dálkodási Főosztálya kiadása, Budapest, 1968. (191 o., 38 ábra, 28 tábl., 106 irod.) Az OVH Vízkészlet gazdálkodási Központ 1967-ben történt létrehozásával az Évkönyv-sorozat kiadása a Központ feladatatává vált. Az 1962—1966. évi I—V. kö­tetek megjelentetésével a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végzett úttörő munkát és teremtett alapot a sorozat további évfolyamaihoz. Az Évkönyv-sorozat eélja az erre illetékes szervek rendszeres tájékoztatása, valamint a vízkészletgazdál­kodási tervezés és fejlesztés közvetlen segítése. Ámbár a vízkészletgazdálkodás jellemző tényezőinek egyik évről a másikra bekövetkező viszonylag kis vál­tozásai miatt egy-egy új Évkönyv csak meghatározott részletességű lehet, mégis megállapíthatjuk, hogy a vizek minőségi jellemzésével foglalkozó fejezettel haszno­san, sőt alapvetően bővült az Évkönyv anyaga. Meg­jegyzésünk annál is inkább lényeges, mert a vízminőség­védelem szempontjai nemcsak a cím szerinti fejezetben, hanem a közölt vízmérlegekben történt szerepeltetésük által is kifejezésre jutottak, igazolva, hogy a vízminő­ségi kérdések a vizek mennyiségi viszonyaira is döntően hatnak. Általánosságban megállapítható, hogy az Évkönyv szemléletmódja a gyakorlati élet által felvetettt időszerű kérdéseknek messzemenően igyekszik megfelelni. Ez egyébként azt is valószínűvé teszi, hogy az elkövetkező évfolyamok mind szerkezetileg, mind tartamilag a min­denkori időszerűség követelményeinek megfelelő for­mákat tudatosan is érvényesíteni kívánják ós fogják is. Az 1967. óv vízkészletgazdálkodási adatainak közlése után az Évkönyv ezúttal is tartalmaz átfogó tanulmá­nyokat a rétegvíz-, valamint a bányavíz gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről, Tatabánya körzetének regionális vízellátási problémáiról, az 1967. évi sajó—tisza-i szenny vízhullámról, továbbá a területi vízminőség védelem vízgazdálkodási vonatkozásairól, alsó-tisza-vidóki példák nyomán. A tanulmányokat követően a vízkészletgazdál­kodás hazai irodalmáról (tanulmányairól és terveiről) tájékoztató, tartalmi-kivonatos jegyzék is szerepel az Évkönyvben. Az Évkönyv függeléke táblázatokat közöl a különböző százalékos tartósságú havi előfordulású víz­hozamok számértékeire vonatkozóan 16 dunai és 16 tiszai vízgyűjtőhöz tartozó vízmérce állomásra. E táb­lázatsor a korszerűség és egységes alkalmazás tekinteté­ben fontos segítséget jelent a vízi létesítmények és a víz­gazdálkodás tervezőinek. Az Évkönyv a VIZDOK Sokszorosító Üzemének Nyomdájában készült. Színes ábrái jól sikerültek, szem­léltetők, ós minthogy a szerkesztés az eddigi tapasz­talatok felhasználásával ezúttal elkerülte az azonos alaptérképen alkalmazott több célúrétegvonal-átnyomá­sokat, a közölt térképek nemcsak világossá váltak, hanem mentesekké is a rétegvonal-szerkesztés rejtett, hibáitól és ellentmondásaitól. Dr. Vágás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom