Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonjai ismeretéhez. VIII. A tiszai kék moszatok áttekintése

Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. 331 LIMNOLÓGIA Adatok a Tisza potamoíitoplanktonja ismeretéhez. VIII. A tiszai kék moszatok áttekintése Dr. ÜIEBKOVICH GÁBOR* a biológiai tudományok kandidátusa Bevezetés A Tiszában és a belétorkoló mellékvizekben, valamint a belőle kilépő Keleti-főcsatorna vizében levő lebegtetett moszatszervezeteket, a tágabb értelemben vett potamofitoplankton szervezeteit immár 12 esztendeje rendszeresen kutatom. Tiszai kutatásaimról lapunk és más szakfolyóiratok hasábjain megjelent résztanulmányok után hasznosnak látszik a kutatási eredmények egy-egy csoportjának összefoglaló bemutatása. így pl. célszerűnek mutatkozik a Tiszában meglelhető moszatszervezeteknek életmódtani, szaprobiológiai adatok kíséretében történő olyan jellegű rendszertani felsorakoztatása, hogy az necsak a hidrobiológia elméleti művelői, hanem az alkalmazott hidrobiológiái ágak gyakorlati szakemberei számára is támpontokat nyújtson. Jelen tanulmányomban a Tisza fitoszesztonjában (potamofitoplanktonjában) általam eddig meglelt kékmoszat (Cyanophyta) szervezeteket mutatom be. A kékmoszatok (Cyanophyta) algatörzse taxonómiai feldolgozása alapjául Geitler (in: Süsswasserflora, H. 12.), Huber—Pestalozzi (Phytoplankton, 1, 1938), Prescott (1962), Starmach (1966) idézett művei szolgáltak elsősorban alapul. A hivatkozásokban szereplő alapvető életmódtani adatok is ezekből a művekből, továbbá saját megfigyeléseimből származnak. Az életmódtani adatok kiegészítésénél felhasználtam Szemes (1967) idézett tanulmányát is. Az egyes szervezetek szaprobiológiai besorolását •— ahol ez megfelelő számú adatok alapján egyáltalán lehetséges volt — elsősorban a következő szerzőkre alapozva végeztem: Fjerdingstad (1950, 1965), Liebmann (1962), Margalef (1956), Sládecek (1963), Uherkovich (1961, 1966), Zelinka és Marvan (1961). A szervezeteket a praktikus áttekinthetőség érdekében nemzetségneveik szerinti alfabetikus sorrendjében adom. A taxonok felsorolásánál az előfordulás helyét (pontosabban azt a helyet, ahol az illető szervezetet eddig sikerült megtalálnom) a következő rövidítések jelzik: Tisza felsőfolyása (Tiszabecs—-Vásárosnamóny) Tf Tisza középső folyásának felső része (Vásárosnamóny—Tiszalök) Tkf Tisza középső folyásának alsó része (Tiszalök— Szolnok) Tka Tisza alsófolyása (Szolnok—Szeged) Ta Keleti-főcsatorna Ke Laborc (Laborec) L Ondava O Tapoly (Topla) To * József Attila Tudományegyetem, Tiszakutató Állomás, Szeged. Bodrog lí Hernád (Hornád) H Tarca (Torysa) Tr Sajó S Zagyva Z Szamos Sz Körös K Maros M Az előfordulás gyakoriságának megjelölésére a következő rövidítéseket használom = ritka, szórványos I, elég gyakori II, gyakori III, igen gyakori IV, elég gyakori, olykor tömeges V, gyakori, olykor tömeges VI. A két utolsó jelzést a tömegprodukciós jellegű elszaporodásra is képes szervezetek jelölésére használom. Az életmódtani igényekre vonatkozó rövid utalások közül elsőként az élőhelyi eredetre adok minden szervezetnél a következők szerint tömör tájékoztatást=fenéklakó (benthikus, mint általános megjelölés) b, kőre települt (lithophil) Iph, kavicsra települt (plakophil) pk, homokos aljzatra települt (psammophil) ps, iszapra települt (pelophil) pe,, bevonatot alkotó (periphytikus) pr, élőlényre települt (epibiontikus) ep, lebegő (planktonikus) pl. Azoknál a szervezeteknél, amelyeknél a pl jelzés zárójelben van, ott a lebegő életmód másodlagos, így pl. a ps, pe (pl) jelzés azt jelenti, hogy olyan szervezetről van szó, amely homokra, illetőleg iszapra települten él, de a folyóvíz örvénylő áramlásai a „planktonba" (potamoplanktonba) emelik fel járulékos, nem valódi planktonelemként. Köztudoipású, hogy a folyóvízben rengeteg ilyen szervezet van. Különösen a folyóvizek és mellékvizek felsőfolyásán nagy a fitoszesztonban a lithophil, plakophil eredetű szervezetek száma, de még a rendszerint lomhább vízmozgású középső és alsófolyáson is sok a benthikus, különösen pelophil eredetű szervezet. Ahol ez az irodalom és saját megállapításaim szerint megfelelő biztonsággal megtehető volt, a szervezet szaprobionta voltára is utalok a következő rövidítések felhasználásával=oligoszaprobionta o, /S-mezoszaprobionta —m, a-mezoszaprobionta «—TO, poliszaprobionta p. A sóigény, illetve sótűrés szerinti csoportosításban elfoglalt helyzetük szerint megkülönböztetek — és erre a tényre a megfelelő rövidítésekkel utalok — csak édesvízben élő (limnikus) l, édesvízben és enyhén sósvízben élő (euryhalin-limnikus) ehl, édesvízben, enyhén sósvízben és brackvízben egyaránt élő (limnikus-euryhalin-brackvízi) ehl—br, valamint brackvízi-sósvízi br fajokat. (A legutolsó kategóriával jelen felsorolásban szereplő kékmoszatoknál nem találkozunk; a kategória felállítására e tanulmány folytatását alkotó, egyéb moszatcso-