Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
5. szám - Dr. Jámbor Ottó: Vertikális mezoplankton vizsgálatok tanulságai a Mátravidéki Hőerőmű hűtőtaván
Dr. Jámbor O.: Vertikális mezoplankton vizsgálatok • Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 233 / n. in. iv. v. vi. vu. vm. ix. x. xi. xu. 29. 23. 25. 22. 23. 21. 25. 23. 21. 21 28. 29. 7. ábra. Copepoda-k népességváltozása mintavételi helyenként átlagértékben Fig. 7. Variation of the average population count of Copepoda at different sampling points Puc. 7. M3MeH.eH.ue nonyAnijuu Copepoda no MecmaM 3a6opa npoö, e cpednux 3na<teHunx IRODALOM [1] Balogh J. : A zoocönológia alapjai. Akadémiai Kiadó, 1963. [2] Berger F.: Bermerkungen zur graphisohen Darstellung von Planktonvolksdichten. Inst. R. ges Hidrobiol. Berlin 1965. [3] Brauer: Die Süsswasserfauna Deutschlands. X, XI. 1909. [4] Brohmer—Ehromonn—Ulmer: Die Tierwelt Mitteleuropas. II. Band. Lief. 2a. Crustacea. [5] G. A. Zernov: Obsaja gidrobiológia. 1963. [6] Gholnoky J.: A Balaton limnológiája. A Balaton Tud. Tanúim. Eredm. I. kötet 3. rész 1897. [7] Daday J.: Magyarországi Cladoeerak magánrajza. Budapest 1888. [8] Donászy E.: Helyszíni vízvizsgálatok. Műszaki Könyvkiadó 1963. [9] Dudich E.: Állatrendszertan I. Jegyzetellátó. 1954. [10] Entz /}. Hidrobiológia. Mérnöktovábbképző Intézet. 1964. [11] Entz G.—Sebestyén O.: A Balaton élete. Term. Tud. Társ. Könyvkiadó 1942. [12] Lampert K.: Az édesvizek élete. Budapest. 1904. [13] Lévai A.: Hőerőművek II. Műszaki Könyvkiadó 1964. [14] Őri R.: Tápvízelőkészítós erőművek üzemeiben. Műszaki Kiadó 1949. [15] Thienemann A.: Der Produktionsbegriff in der Biologie, Areh.f. Hydrobiol. XXII. 1931. [16] Wilhelmi J.: Plankton und Tripton. Areh. Hydrobiol. 11. p. 1917. OnbiTbi BEpTHKajibHoro n3yMeiin« Me30njianKT0Ha B oxJiawAaromeiw 03epe T3C MarpaBHfleKH JJ-p flüMÓOp, O. MccjieflOBajin (J)ii3HHecKiie H xmvumecKHe CBOftctBa oxjiawaaiomero 03epa T3C MaTpaBUfleKii, a Taiowe nonyjiíiUHii Cladocera n Copepoda. B KawAOM Mecflue 1964 ro«a B3ÍUIH ripoőbi Ha 7 MecTax u c 3 ropn30HTOB oxjia>Kflaiomero 03epa (0 M, 1 M, 2 M). BepTHKajibHbie npoöbi őpajiH npn noMOiun SyTbijiKii Meftepa. Ha Bcex MecTax B3HTHH npoB c Kaw^oií rjiyőHHbi H B KawflOM CJiynae SpajiH flBe npoöbi BOJIH. ÜAHy npoöy ŐpajlH flJIH l})II3HMeCKHX H XHMllWeCKHX IlCCJieflOBaHHÜ, a BTopyro npoöy 6pajin /(.NSi onpeaeneHHH eflHHHHHoro KOjumecTBa Me30njiaHKT0H0B B K3>KAOM jiHTpe BOÁM (i/1). <J>H3HHeCKHe H XHMHHeCKMe HCCJieflOBaHHH ŐblJlH pacupocTpaHeHbi H Ha onpeaejieHHe TeMnepaTypbi, pH, 3HaHCHHH, KajlbUHH, MarHHH, HOHOB, Cyjlb([)aTOB, XJlOpHflOB, RHAPOKAPŐOHATOB H Kap60HaT0B, B Mr/ji. COFLEPNOHHE HCCJieaoBaHHbix HOHOB B Mr/ji He noBJiHfliiH Bpe^HO Ha'oimiMajIbHbie yCJlOBHH >KH3HH Me30njT3HKTOHOB. 3Be3fl0HHbie ^HarpaMMbi THna Mayxa (pnc. 2—5) noKa3ajin, HTO pa3Hbie HOHbi — cpaBHHBaa HX K apyr apyry — Ha iiccjieaoBaTeJIbCKHX MecTax npOHBJIHJlHCb nOMTII B OflHHaKOBOM KOJTHMecTBe. OflHaKO Ha 5-OM MecTe HOH H3TPHH HMCJT OTjiHMaiomHHCH pa3Mep. KojiimecTBo HOHOB Kajibunn H I NApoKapőoHaTa c yBejiHHeHHeM nopflziKOBbiM Ho.viepoM MecT B3HTHH npoö nponopuHOHajibHO yMeHbuiHJiHCb, a co«epWAHHE HOHa KapőoHaTa yBejiHHHJiocb. 3HaqeHiie HOHOB MarHHH H xJiopHfla OTHOCHTejibHO Bcero 03epa He noKa3a.RIH 3HaiHTejibHo 0TKji0HeHHe. HOH cyjibtjiaTa OTHOCHTejibHO Bcero 03epa Ha 100 Mr/ji yMeHbiunjiCfl Ha 7-OM MecTe B3HTHH npo6. npoőbi BOflbi, npeflHa3HaieHHbie AJIH nepecMeTa Me3onjI3HKT0H0B ŐblJIH KOHHeHTpHpOBaHbl Ha MeCTe B3HTHH 40 18 MJI ii coxpaHeHM npn noMomn 4%-Horo (pop.Ma .nHHa. B KOHneHTpaTe öbijin HaftfleHbi 13 828 ( = 100%) Entomostraca, K0T0pbie B pa3Mepe 22,90% ( = 3070) COCTABHJIH Cladocera, H 77,75% ( = 10 768) Copepoda. BHflbi Me30njiaHKT0H0B cjieayiouiHe: Diaphanosoma branhyuruni LIEVE; Daphnia magna Straus; Daphnia pulex DE QEER; Scapholebris vetulus O. F. MÜLLER; Chydorus gibbus LILLJEBORG; Chydorus latus G. O. SARS; Canhocamptus staphilonus KESSLER; Diaptomus gracilis G. O. SARS; Diaptomus bacillifer KOEBEL; Acantocyclops gigás (CLAUS). CBOFLKA FLAHHBIX H HX OUEHKA noKa3a.na, HTO B oxjia>KflaiomeM 03epe BO Bcex cjiyianx H BE3«e ŐHJIO öojibiue Copepoda, Me.M Cladocera. TeMnepaTypa noBbiuiaeTCH c yBejiMMeHHCM nopHflKOBoro HOMepa HccjieaoBaTejibCKHx MecT H STO npniHHHno yBejiHneHHe HCCjieflOBaHHbix 300 njiaHKTOHOB. B cjie^yiomeM nepnoae CTOH^O 6m paccMOTpeTb n TO, HTO npoMbiuijieHHbie 3arpH3HeHHH, nona^aiomHe B BO^y 03epa KaKoe BjiHHHHe 0Ka>«yT Ha 03ep0. Hy>KHo öbijio H3ymiTb HanpHMep H TO, HTO flbiM, H 30Jibi, cycneHflHpyromnecH B Boae 03epa KaKoe HMeeT bjihhhhc. H3-3a 6ojibluoií aacopniiHpyiomeií noBepxHocTii 30JIW MOJKHO npeanojioraTb, HTO oHa CB33biBaeT pa3Hbie ra30Bbie coe/iHHeHHH H npe^MeTbl C>KHraHHH, KOTOpbie paCCTBOpHHCb B Boae Mo>KeT öbiTb rioBjiHaioT Ha oö.MeH MaTepnaJiOB >KHBblX 0praHH3M0B.
