Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Lipták F.: A téglalapos és háromszöges szórófej-kötési módok vizsgálata és értékelése

Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 170 ÖNTÖZÉS A téglalapos és a háromszöges szórófej-kötési módok vizsgálata és értékelése Dr. LIPTÁK FERENC' 1. Bevezetés A Hidrológiai Közlöny 1968. 9. számában megjelent „Az esőszerű öntözés permeteloszlása" o. tanulmány rész­letesen ismerteti az esőszerű öntözéssel kiadott csapa­dék eloszlásával kapcsolatos követelményeket, a szóró­fejek kötési módjának a csapadékeloszlásra gyakorolt hatását, a kötési módok részletes tanulmányozásának fontosságát, a vizsgálati módszert, az előforduló fogal­makat és jelöléseket. Részletesen ismerteti a négyzetes kötéseket, s megadja az azoknál optimális csapadók­eloszlást biztosító i—Ii jelleggörbe alakot. Megadja to­vábbá a T 22 alumínium és a T 22 műanyag (KME 2) szórófejek szórásképét is négyzetes kötésnél, s bemu­tatja, hogy a szóráskép milyen kedvezőtlen az elméleti optimálishoz képest. Ez a tanulmány a fenti folytatásának tekin­tendő. Részletesen vizsgálja és értékeli a téglalapos és a három'szöges kötési módokat, továbbá megadja a T22 szórófejek szórásképeit is, bemutatva, hogy ezek milyen kedvezőtlenek az optimális csapadék­eloszlást biztosító i-R jelleggörbéjű szórófej szórás­képéhez képest. * Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tan­szók. Megvizsgáltunk részletesen 2 féle téglalapos (18 mX24 m és 24 mX30 m) és 2 féle háromszöges (24 mX24 m és 18 mX24 m) kötést, ezekre össze­sen 25 változatot dolgoztunk ki. Ezek jellemző ada­tait táblázatosan megadjuk, és 12 változatnak az ábráit is közöljük. Ismertetjük tovább a T22 szó­rófejekre jellemző adatokat táblázatosan, és a mű­anyag szórófej téglalapos és háromszöges kötésére egy-egy ábrát is adunk. Minden ábra 3 részből áll: a szóráskép, a jellemző metszetek és a hasznosan öntözött területek. 2. A téglalapos kötések vizsgálata és értékelése A 18 mX24 m-es kötés részletes vizsgálata során két sorozat ábrát szerkesztettünk meg. Az egyik sorozatnál abból indultunk ki, hogy olyan i-R jel­leggörbét vettünk fel, amely egyenletes A-A (a rö­videbb oldal menti) metszetet, a másik sorozatnál pedig olyat, amely egyenletes D-D (hosszabb oldal menti) metszetet ad. Ezeken kívül készítettünk két változatot azzal a kiindulási feltétellel, hogy a vízborítás a téglalap sarokpontjaiban és közép­pontjában legyen azonos (10 mm). 1. ábra. 18 mx24 m-es téglalapos kötés. A—A metszet egyenletes. R = Rmm+ 10% = 16,5 m 1. Puc. PaccmaHoeica HacadoK no napajuieAsnunedy c pa3MepoM 18 MX24 M. Pa3pe3 A-A paeHOMepnuü. R­RMUH+10% = 16,5 M Abb. 1. 18 mx.24 m rechteckige Bindung. Schnitt A—A gleichmassig. R = Rmm + 10% = 16,5 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom