Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások

Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 167 2. táblázat Az eliszaposodott árok robbantásos tisztításának robbanóanyagsziikséglcte TAÖAUTIA 2. HeoöxodUMoe KOAUiecmeo E3PBIEVAMKU ÖAH oiucmKU 3auMHH0Ü HMbi npu noMoti)U 63pbiea Tabellc 2. Sprengstoffbedarf für die Reinigung des verlandeten Grabens durch Sprengung Robbanóanyagszükséglet [q] Talpszélesség, ni Kiemelkedő, becsült eliszapolódás [m

3/fm] Mocsárban Kötöttebb talajban Agyagos kavicsban 0,50 0,15 120 135 150 0,60 0,20 160 180 200 0,80 0,25 200 225 250 1,00 0,30 240 270 300 1,20 0,35 250 300 350 1,50 0,50 400 450 500 2,00 0,75 600 675 750 2,50 1,00 800 900 1000 3,00 1,50 1200 1350 1500 4,00 2,00 1600 1800 2000 5,00 2,50 2000 2250 2500 robbanózsinór folyamatosan keresztülhalad. (Tapasztalat szerint 1 m

3 eliszapolódás kiemeléséhez 800—1000 g robbanóanyag szükséges.) 5.43. A nem eliszaposodott, beomlott, csak gazzal, növényzettel benőtt nagyobb keresztmetszetű árkokat is füzérkötegek robbantásával lehet megtisztítani. A méretezés alapjául az 5.42. alatti táblázat szolgál oly módon, hogy egy szélesebb árok tisztítására egy (megadott, ekvivalensnek nevezhető) kisebb keresztmetszetű árok iszaptalanítására megadott töltetmennyiség vonatkozik. (Általában 1 m

3 gazos vízre 400 g zselatinos robbanóanyag számítandó.) Az ekvivalens ároktalpszélességek (elöl az iszaptalanítási, utána a tisztítási adat): 0,50=0,80 m; 1,00=1,50 m; 2,00=3,00 m; 3,00=5,00 m stb. Robbanózsinór w 10,

0 ^ Homokbánya • , Vhleveietü furat S Homokréteg . dádoghüvelues ^yf torpedók HO kg) / 1 1 'V \ / t DU770d0 , < I aggogréteg \ / ^-Hotásgömb Homokréteg ^ Talajvízszint -26,0 6. ábra. A torpedózás alkalmazásának egy példája Puc. 6. ripuMep npuMeneHun mopnedupoeanua Abb. 6. Beispiel für die Anwendung der Torpedierung 5.5. Kvtlétesitési robbantások (l. 1.25.) A kútfúrások és ásások során több probléma jelentkezik, melyek megoldásához a robbantástechnika segítsége szükséges. A robbantástechnika segítségével a menetközben jelentkező nagyobb kövek, kemény és nehezen áttörhető rétegek felapríthatok és ezáltal kiemelhetők, meglevő kutak vízhozama növelhető, mélyebb fúrásoknál pedig szükséges lehet, hogy az acél béléscsövet áttörjék, hogy az adott rétegből a víz a kútba jusson. Sokszor a megszorult béléscsövek csak a robbantásos bevágás segítségével szabadíthatók ki. A lazításhoz, kőtöréshez és hozamnöveléshez, valamint béléscsőelvágáshoz leginkább a torpedózási, a perforáláshoz pedig a perforátoros robbantást használjuk. (Megjegyzendő, hogy a „torpedózás" az eljárás megjelölésére szolgál, a töltet alakja rendszerint nem torpedó jellegű.) 5.51. A torpedózás (egy) vázlata a 6. ábrán látható. A torpedózás (ill. ahhoz hasonló töltet) töltetméretezési képletét a hatásgömb sugarának függvényében Lares-Ohnesorg-Ashauer összefüggése alapján állíthatjuk elő: L—m-w

2-q-d [kg], ahol L a robbanótöltet kg-ban, w hatósugár [m], d fojtási tényező, rn korrekciós szám= f(n) Lares-féle hatástényező, q fajlagos robbanóanyagszükséglet [kg/m

3]; ill.: itt / kőzetellenállási tényező, s struktúratényező, e brizancia tényező, h töltetsűrűség kg/m

3. 7. ábra. Víztároló medence részére robbantással készült bevágás az NDK-ban (Szerző felvétele) Puc. 7. BbieMKa, cdeAamia e r/JP ÖAH eodoxpaHUAUUfa npu N0M0UIU 83pbiea (CHUMOK aemopa) Abb. 7. Mit Sprengung hergestellter Einschnitt für einen Wasserspeicher in der DDR (Aufnahme des Verfassers)