Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások
168 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások mmm ... ÉMBGHfiMai : tásoknál általában a szelektív működésű vagy a sorozatlövő perforátorok helyett egyre inkább az üreges, irányítókúpos, jetsugaras kumulatív tölteteket használják, melyeket visszahúzható vagy megsemmisülő perforátor puskában helyeznek el. A perforátorok elvének, a jetsugár kialakulásának, az eltartási távolságnak, a kúpszögnek és az áttörési módnak, sebességnek hidrodinamikai és robbantástechnikai magyarázata túlnő e cikk keretén s csak annyit célszerű megemlíteni, hogy a hazai ipar termékei minden tekintetben állják a versenyt más külföldi és golyós kilövésű gyártmánnyal szemben. A visszahúzható, vastag acélfalú, kilövőnyílásos perforátorpuskákban 24 db kumulatív töltetet helyeznek el, a puskát lebocsátják a megnyitandó részig, majd a villamos gyújtáshoz kialakított fejen keresztül a tölteteket indítják az áttörések kialakításához. A megsemmisülő perforátorpuska tulajdonképpen több összecsavarozott préstest füzérből áll, ezeket villamos (hőálló) gyutaccsal vagy robbanózsinórral indítják. A perforátorokat a perforáláson kívül fémszerkezetek elvágására, lyukasztására, sziklákban lyukak készítésére is lehet használni. > 1 Mm js^s.. * r-TSMw MmmeMsmmtz:. m£M 8. ábra. Vízalatti akadály eltávolítása robbantással (NDK — Szerző felvétele) Puc. 8. ydajienue nodeodwzo npennmcmeun npu noMoufu 63pbwü (rjlP-CHUMOK aemopa) Abb. 8. Entfernung eines Hindernisses unter Wasser durch Sprengung (DDR—Aufnahme des Verfassers) A felsorolt tényezők igen összetettek. Pl. ,,f" nagysága 0,5 (kemény agyag-márga) és 1,2 (gránit, bazalt stb.) között; ,,s" 0,88 (réteggel párhuzamosan) —1,2 (rétegre merőlegesen) között változik; g v— 1,6 és —=1,1 konstans értékek (Keller szerint). Mivel a megadott képlet a kőzet (agyag) teljes szétzúzására, kiszorítására vonatkozik; lazításra, feltörésre elégséges lehet 0,2—0,5 w 2 felvétele is. (A többi tényező a helyszíni töltet elrendezéstől és az alkalmazott robbanóanyagtól függ.) A hazai robbantástechnikában a torpedózáshoz 1—5 kg nagyságú Nidin jellegű, pvc zsákos tölteteket készítenek, ezeket még rendszerint védőcsőben, téglasúllyal (ez robbantáskor szétporlad) külön kötélen, eresztik le az áttörendő akadályig. A „torpedó" külső átmérője legalább 30 mm-rel legyen kisebb, mint a béléscső belső átmérője a könnyű lebocsáthatóság érdekében. A torpedókat a balesetek elkerülésére (kifúvás) mindig legalább 1 m vastag víz- vagy homokfojtással kell ellátni. Hacsak nem beszorult béléscső eltávolításáról van szó, a béléscsövet robbantás előtt legalább 2 m-re fel kell húzni, nehogy a béléscső megsérüljön. A hőmérséklettől függően a gyújtás VBG vagy HEG villamos gyutaccsal vagy robbanózsinórral végezhető. A béléscsövek elvágásához kúp alakú, különleges ,,jet" hatású hexogénes préstesteket is felhasználnak. 5.52. A perforálás főbb hazai eszközeit a 2.5. pontban ismertettük. A vízügyi perforáló robban6. Összefoglalás, hazai teendők A cikk terjedelmén belül természetesen a vízügyi robbantásoknak csak egyes területeit érinthettük, noha a hazai alkalmazásoknak számos lehetősége van. A vízügyi robbantások minél szélesebb elterjedésének hazánkban néhány akadálya van, melyek kiküszöbölésére remélhetőleg az érintett hatóságok és szervek kezdeményezése és kooperációja alapján hamarosan sor kerül. A hazai problémák: 6.1. A szomszédos országok oktatásától eltérően hazánkban nincsen robbantómérnök, ill. robbantó szakmérnök képzés (sem vízügyi, sem építőipari tekintetben). 6.2. A robbantási szabályzat (ÁRBSZ) egyes részei elavultak, sőt hibásak, a különböző iparágakban folyó specializált robbantási munkákhoz átdolgozásuk szükséges. (Ez a munka most indul meg.) 6.3. Nincs hazai robbantástechnikai kifejezés — szabvány, így a gyakorlatban és a fordításokban igen sok a zavart keltő fogalom, (llven szabvány a CSSZSZK-ban, az NDK-ban már régen van.) 6.4. A vízügyi (és építőipari) robbantástechnika továbbfejlesztése érdekében szükséges lenne megfelelő kutatóintézet (részleg) kijelölése, felállítása. 6.5. A hazai továbbfejlesztés érdekében különösen az 1.11., az 1.12. és 1.21—1.24. alatti munkákkal lenne célszerű foglalkozni. Az Építőipari Tudományos Egyesületben két évvel ezelőtt alakult Robbanástechnikai Szakbizottság a hazai robbantástechnika és robbantóanyagipar szinte összes képviselőjét tömöríti azzal a céllal, hogy a fejlett robbantási módszerek elterjesztését elősegítse. Az egyik fontos állomása e munkának az 1968 decemberében megtartott első építőipari robbantástechnikai ankét volt, melyen a vízügyi robbantási szakemberek is képviseltették magukat.
