Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások

Dr. Mueller O.: Vízépítési robbantások Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 161 jűeket pedig a kőzetekben lehet hasznosítani. (Megjegyzendő, hogy a paxitok igen olcsók a Nidinekhez képest — sőt áruk újabban kb. 30%-kal csökkent — viszont nedves helyen rövid időre és akkor is csak megfelelően csomagolva vagy drágító vízhatlan köpenyben használandók). 3. A robbantás alkalmazásának eldöntése, műszaki vizsgálatok A (vízügyi) robbantások alkalmazásának eldöntésére az adott konkrét munkák során több műszaki és gazdasági számítást, határolást és megfontolást igényel. Bár ezek teljes mélységébe részletező módon — éppen a kivitelezések körülményeinek sokrétűsége miatt — nem áll módunkban behatolni, a következő tényezők, határolások állíthatók fel: 3.1. Műszaki lehetetlenülés esete ott áll fenn, ahol a robbantás azért nem hajtható végre, mert: 3.11. a közelben levő (érzékeny) műtárgyak, építmények (teljes vagy részleges) sértetlensége a szeizmikus (esetleges repesz — és légnyomási —) hatással szemben semmilyen — mennyiségi vagy minőségi — robbantásmódváltoztatással vagy védelmi intézkedéssel nem biztosítható. 3.12. az altalajban (építmények alatt, mellett) olyan elváltozások keletkezhetnek (talajtörés, káros tömörödés, ülepedés stb.) melyek súlyos károkat, szerencsétlenségeket okozhatnak. 3.13. a töltetek kialakítása vagy elhelyezése nem oldható meg (pl. magas feszültségű hálózat túlzott közelsége, megfelelő fúróberendezés hiánya stb.). 3.2. Gazdasági lehetetlenülés esete akkor következik be, ha a robbantási munka más (gépi) eljárásokkal szemben semmilyen előnnyel nem jár (sem idő-, sem létszám-, sem gép-, sem költségmegtakarítással). Ez igen ritka, mert még abban az esetben is, ha közvetlen kiviteli költségmegtakarítás az adott robbantásoknál nem lenne kimutatható, rendszerint a többi tényezőnél (főként az időben) viszont jelentős előnyök érhetők el. Nyilvánvaló az is, hogy a veszélyelhárító munkáknál a gazdaságossági szempontok nem feltétlenül elsődlegesek. 3.3. A műszaki-gazdasági optimumot a 3.1. és a 3.2. alattiak figyelembevételével — más eljárásokkal (pl. gépi földmunkával) való szembeállítás útján — leginkább fajlagos (termelési egységre eső) költség-, idő-, létszám-, beruházási többlettermelési érték stb. kimunkálásával lehet kialakítani. Esetenként a Ft/óra költségidőtényező első megközelítésekre kiválóan alkalmas. A költség- és időelemzéseknél figyelembe kell venni a tervezési, a felvonulási, az előkészítési, az efektív kivitelezési (ezen belül a fúrási és a robbantási), a mellék1. táblázat A robbantásteclmikai és a talajmechanikai — hidrológiai — geológiai adatok összefüggése TaöAUifa 1. Cen3b daHHbtx MexanuKü zpywnoe, zudpoAoeuu u zeoAozuu c daHHbiMU mexHUKU e3pbiea Tabelle 1. Zusammenhang der sprengungstechnisehen und erdbaumechanischen — hydrologischen — geologischen Daten Robbanástechnikai jellemzők megnevezése A mérnökgeológiai, hidrológiai, talajmechanikai vizsgálatok megnevezése Fúrásmód, fúrótelj esítm. Szeizmikus rezgés hatás Robbanóanyag megválaszt. Robbantási hatás megítélése Robb. telj. nagysága Robbantási hatás alakja Töltet elhelyezés mód Gyújtás mód Fojtás mód Altalaj rétegvastagság, kiterjedés, jellege, dőlése • 1 —

1 Talajvízszint magasság, összetétel, nyomás, ingadozás —

1 Hózagtényező (e) ós relatív tömörség (Tret) Víztartalom (IF) Térfogatsúly Konzisztencia állapotok (Pi és Ki) Természetes rézsűszög (<p) Aramvezetőképesség, ill. ellenállás a talajban Osszenyomódási viselkedés Talaj önfrekveneiavizsgálat Megjegyzés : Az egyszerűség kedvéért nem a robbantásteclmikai jellemzők betfíalakját, hanem vont — magyarázatukat adtuk meg. részben össze-