Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén
120 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések a víz szintje a partfal közelében hirtelen esik, más helyen pedig homokos lencsékben általajvíz jelentkezik. A pleisztocén összlet alsó vízzáróbb tagjai fölött a talajvíz az előző tényezők hatásaitól függően 115—125 mAf között van. A természetes befolyásoló tényezők mellett a talajvíz szintjét a település is jelentősen megváltoztatta. A löszben a függőleges áteresztőképesség nagyobb, mint a vízszintes. A csővezetékből, a csatornákból elfolyó vagy egyéb módon beszivárgó víz a talajvíz szintjét a szokványos fölé emeli. A városban már az 1950-es évek elején megfigyelték a talajvíz állandó emelkedését. 1953 óta ezt rendszeresen észlelik. Az előző évek jelentősebb mozgásai (suvadások) egyébként azoknak a helyeknek a közelébe esnek, ahol a talajvíz emelkedése maximális volt. A lösz rossz vízszintes áteresztőképessége indokolja a talajvíz-dombok képződését, mert benne az oldalirányú áramlás megindulásához igen nagy hidraulikus határesés (i 0) szükséges, és még ekkor is minimális a szivárgás sebessége. Ezt igazolja az is, hogy bár a talajvíz a partfal zónájában helyezkedik el, a partfalon csekélyhozamú szivárgó forrásoktól eltekintve, nedvesedés nem látható. Több különleges vízáramlásmérés (radioaktív izotópos, nyomjelzéses és geofizikai vizsgálat) eredményét összevetve megállapítható volt, hogy a törmelék-lejtőben —- ahol a hidraulikus gradiens a legnagyobb — a talajvíz szivárgási sebessége: v=8,0—12,0 cm/nap A vízáramlás iránya: DK, ill. DDK. 28H M 26H 35H 29H 30H 31H 13H H6 F 7 $ F„ 19H 20H 33H 150M130iw110m9080nso50M 7. ábra. Hidrogeológiai keresztszelvények (H l—H l t H 2—H,. H. }—H 3) Puc. 7. rudpoeeoAoemecKue nponepennbie nocpujiu (H,—H t; H 2Abb. 7. Hydrogeologische Querprofile (H í—H i t H„—//, -H, H s—H 3) -HJ
