Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén
Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 119 rétegzettség és a rétegek gyors váltakozása a jellemző. Az uralkodó szín a rozsda-sárga és a tarka foltosság (tarka agyag). A fúrásokból számos meghatározásra alkalmas ősmaradvány került elő. Széles M. vizsgálatai szerint [26] a 3 H fúrásban gazdag ostracoda fauna került elő jellegzetes felső pannóniai fajokkal. Különböző fúrásokból pedig Limnocardium vutskitsi Brusina, Limnocardium oshetophorum Brusina, Limnocardium decorum Fuchs, Planorbis cfr. grandis Hal. Planorbis sp. Bythinia sp., amelyek szintén felső-pannóniai emeletet rögzítenek. Aj felsőpannóniai alemelet feltárt legfelső szintje a pannóniai tavi üledékképződés befejező szakaszát jelzi [26]. A fúrások szerint a pannóniai felszín Ny-felé fokozatosan emelkedik (5. ábra) (a part mentén 91—101 mAf, a város Ny-i peremén már 108—112 mAf). A pannóniai felszínt követőben a rétegek Kfelé enyhén dőlnek. 1.3 Szerkezeti viszonyok A dunaújvárosi fúrások eredményei alapján az eddigi feltételezésektől eltérően a vizsgált területen nagyobb szerkezeti elmozdulások (törések) nem valószínűsíthetők . A pannóniai felszín aránylag egyenletesen, enyhén emelkedik Ny-felé. A pleisztocénben a klíma változásokat jelző vörös-vörösbarna fosszilis talajszintek aránylag jól követhetők és a homokrétegek is többé-kevésbé szinttartó módon jelentkeznek. Vetők hiányát bizonyítják még a próbaszivattyúzások eredményei is, amikor is több partszakaszon és a Duna-part közelében telepített kutakkal az azonos vízadók vízszintjét nagyobb területen is sikeresen csökkentettük. Vető, vagy rétegzavarás esetén természetesen ez eredménytelen lett volna. A part függőleges löszfalában repedések, rétegelválások, sőt sok esetben fosszilis csúszólapok (Siklói út) is megfigyelhetők. Ezek a jelen időszaki mozgásokkal, suvadásokkal kapcsolatosan keletkeztek. 2. Hidrogeológiai eredmények 2.1 Talajvíz A fennsíkon — a mintegy 50 m vastag pleisztocén rétegösszletben különösen a homokrétegekben — mindenütt volt talajvíz. A talajvíz szintjét a vizsgált területen befolyásolja: a változatos térszín, a partfal formája, a porozusabb szintek helyzete is a partfal kapcsolata. Ezek hatására m.1 150M13012011010090807060504030-1 D Radar telepi Szalmacelli Horgásztanyoi S HB H18 m 5H 6H 7H 9H 11H; / E Ofa/uirésiek 12H 25H JELMAGYARAZAT T| lősz rétegek [v^ j Agyag, iszap [ \ Homok rétegek 6. ábra. Hidrogeológiai hossz-szelvények (H m—H m és Hl—Hl) Puc. 6. FudpoeeoAOZunecKue npoöOAbHbie npo0unu (H m—H m u Ht—Hi) Abb. 6. Hydrogeologische Langsprofile (H m—H m und Hi—Ht)
