Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén
116 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések III. FELTÁRÁSI EREDMÉNYEK 1. Földtani eredmények A városban és környékén készült vízföldtani és talajmechanikai fúrások szelvényei és az üledékföldtani vizsgálatok Dunaújváros földtani felépítését részletesen is tisztázták. 1.1 Pleisztocén képződmények A pleisztocén lösz a város környékén a felszínt borítja, a Duna medrében csak egy helyen (28 H jelű fúrás) találták meg. A lösz 34—51 m vastag a város környezetében (2. és 3. ábra). Legvastagabb avizsgált partszakasz középső részén az ún. szalmacelli lakótelep környékén. A pleisztocén összlet legalja, a meszes felhalmozódási szint, ott a legerőteljesebb, ahol a felső pannóniai rétegsor teteje agyag. Ahol a felső pannóniai összlet teteje homok, a meszes szint teljesen hiányzik. A pleisztocén összlet alján vörösagyag, feljebb agyagos mocsári és nedves térszíni löszfajták vannak [26], míg a felső részben a száraztérszíni lösz az uralkodó (3. ábra). A löszt fosszilis talajszintek tagolják és közben homokrétegek is vannak. A fúrásokkal feltárt kb. 5 km-es partszakaszon és a belső részeken a pleisztocén összlet igen változatos, ezt lepusztulás eltérő jellegével, az üledékképződés körülményeinek különbözőségével magyarázhatjuk. Az összlet aljának kőzetei (vörösagyag, és meszes szint) a vizsgált partszakasz középső (szalmacelli) és É-i (ófalui) részén vastagabbak (1,5—3 m) és általánosabbak, feltételezhetően az alsópleisztocénba sorolhatók. Erdélyi M. [9] a bal parti részen Tételhalomnál, Izsáknál, Soltnál talált és mutatott ki hasonló kifej lődésű alsó pleisztocén képződményeket. A dunaújvárosi vörösagyag — mint a pleisztocén valószínű bázisa — azonosítható a Duna—Tisza közén kimutatott rétegekkel, a kifejlődés és település azonossága miatt. 1. táblázat Fúrási minták CaC0 3 tartalma TaÖA. 1. Codepoicanue CaC0 3 npoö öypeHuü Tabelle 1. CaC0 3 gehalt der Bohrproben 1 H Fúrás 6 H Fúrás 12 H Fúrás MélyCaC0 3 MélyCaC0 3 MélyCaC0 3 ség [m] [%] ség [m] [%] ség [m] [%] 6,0 2,5 2,4 17,0 1,2 18,7 9,0 0 7,4 13,7 7,0 12,6 12,0 0 12,2 13,1 14,9 11,3 14,2 0,7 16,9 17,3 16,6 48,9 16,0 48,5 20,0 13,2 17,9 22,7 18,8 10,9 23,3 9,5 20,9 18,0 21,0 10,3 28,2 18,6 23,8 8,5 28,1 12,0 32,5 10,5 24,6 0,6 33,1 13,2 33,5 10,4 25,1 7,9 37,0 14,2 35,6 13,0 29,3 10,4 39,0 23,9 37,9 14,1 39,5 28,6 45,3 1,1 40,9 57,5 42,5 15,7 48,3 1,7 41,9 21,8 47,0 26,0 50,8 0 46,0 14,9 51,0 0 53,0 44,8 48,6 2,3 53,2 7,0 55,8 27,6 50,0 19,8 56,1 10,5 57,3 11,8 53,0 30,1 60,2 2,6 58,8 19,2 59,6 30,9 64,3 26,1 61,1 15,9 66,0 12,9 63,5 15,1 66,5 2,8 68,3 18,0 68,5 18,9 69,3 23,8 NY K fmAfJ 130 no 110 100 90 80• 706050vo [mlf] NY 150 K 2 b. abra J E L M Homokos kavics (holocén) G Y A R A Z A T Lösi rétegek (pleisztocén) Megsuvadt rétegek Homok (f.ponnoniai) 2. ábra. Földtani keresztszelvények (F x— XF és F 2—F 2) Puc. 2. FloieeHHbie nonepemue ceienun (F x—u F 2—F 2) Abb. 2. Oeologische Querschnitte (F 1—F l und F 2—F 2) Aayog, iszap (fpannóniai)
