Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

3. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén

Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 115 Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén Dr. KARÁCSONYI SÁNDOR* — Dr. SCHEÜEE GYULA» I. ELŐZMÉNYEK 1964 elején a dunaújvárosi suvadás megrongálta a Vasmű ipari vízművének szivattyúházát és több kisebb épületet. A suvadás utáni helyzetből újabb létesítmények közeli veszélyeztetettségére lehetett következtetni. Ezért a károk megelőzésére kormányhatározat született és a partvédelem azonnal megkezdődött. A suvadás okainak felderítésére feltárás történt. Az előzetes talajmechanikai vizsgálatok és megfigyelések, meg a mozgás közvetlen okait elemző megfontolások mind hangsúlyozták a vízföldtani viszonyok jelentőségét. Az elméleti meggondolások és a feltárások szükségessé tették a terület vízföldtanának tisztázását, részben a helyzet megismerése, részben pedig a védelmi intézkedések kidolgozása érdekében. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a feltárások jelentős részét gyorsan kellett végrehajtani, a suvadás okainak megállapítása és a védekezés elvi megoldása miatt. Ennek érdekében hazai vonatkozásban egyedülálló és részletes feltárás folyt. Bár e vizsgálatok nagyrészt a veszélyeztetett partra korlátozódtak, mégis olyan részletesek voltak, amilyen rendszerint csak * ÉVM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. egészen kivételes esetekben történik A feltárás eredményeinek vázlatos ismertetéseit hasonló földtani felépítésű területek megtervezhető védelme érdekében közöljük. II. FÖLDRAJZI VISZONYOK Dunaújváros a Duna jobbpartján a Mezőföld K-i peremén épült (1. ábra). A város enyhén Ny-felé emelkedő fennsíkra települ, amelyet sok helyen mély patakvölgyek tagolnak. A löszfennsík a Duna felé 25—30 m-es függőleges partfallal végződik. A peremi részek magassága 135—150 mAf. (2. ábra). A magaspart és a Duna között 100—200 m-es lejtő húzódik, a suvadt partfal anyaga. E lejtő egy részét a Duna árvize elönti és így errodálja. A várossal szemben a Duna bal partja alluvium. A suvadásokat elsődlegesen nem helyi körülmények okozzák. A Mezőföld K-i peremén Érd, Ercsi, Kulcs, Dunaföldvár és Paks környékén hasonló magaspartok vannak és ugyanilyen suvadások is. Különösen szép formák találhatók Kulcsnál és Dunaföldvárnál. A dunaújvárosi suvadások tehát általános folyamathoz tartoznak, aMezőföld K-i pereme lepusztulási folyamatának részei, az emberi tevékenységtől független [2]. Ezt a folyamatot az emberi tevékenység meggyorsíthatja, lassíthatja esetleg annak törvényszerűségeit felismerve, gyakorlatilag meg is szüntetheti. 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz Puc. 1. CxeMamuiHoű riAan Mtcmnocmu Abb. 1. Übersichtsplan MMJJVAROS Szokadopart Partrogyások helye IMIt-töl Merték