Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

3. szám - Dr. Rónai András: Időszakos nyomásváltozások a mélységi víztartó rétegekben

Dr. Rónai A.: Nyomásváltozások a mélységi rétegekben Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 113 tesen 1114 mm-rel volt több az 1966. évi csapadék az átlagosnál. Igen nagy volt tehát az a víztömeg, amely mint beszivárgási és lefolyási többlet 1967 tavaszán jelentkezett. Különösen csapadékos volt 1966 ősze és tele. A Mátra (Kékestető) 1966 októbertől decemberig az átlagos 205 mm-rel szemben 443 mm csapadékot kapott. Hasonló arányban volt rendkívülien magas a Bükk hegység téli csapadéka is. A téli rendkívüli csapadék jórésze hó alakjában tározódott és tavasszal a hóolvadás indította el a nagyarányú beszivárgást, és a felszíni lefolyást is. A 10. és 11. ábra szemlélteti 7 hegyvidéki és 7 hegylábi jellemző csapadékmérő állomás 1966. és 1967. évi észleléseit, összehasonlításul pedig az 50 éves adatsorokból szerkesztett átlagos csapadékmennyiséget. Ezek az adatok kellőképpen indokolják a felszín alatti víztartó rétegekben 1967 tavaszán jelentkező nagy nyomástöbbletet, úgyszintén a folyóvizek tavaszi nagy — és rendkívüli tartósságéi — árhullámait is. A rétegvízáramlat időben egybeesett a felszíni vizek és az északkeletről jövő Tisza árhullámával s valószínűleg közrejátszott — talajvízduzzasztás révén — a felszíni vizek árhullámainak tartósításában. Az 1966 és 1967-es év az egész Kárpátmedencében rendkívül csapadékos volt s így 1967. év tavaszán minden folyón kiemelkedő nagy árhullám vonult le. A 12. ábra a Tisza 1967. évi tavaszi árhullámának befolyását szemlélteti Szolnoknál, egybevetve a szolnoki és tószegi kutakban mért vízszint változásokkal. A Tisza árhulláma rövidebb lefolyású mint a mélységi víztartókban mutatkozó nyomáshullám. A tószegi (mélyebb) kút, a nyomásváltozást két hullámban kapta, a második hullám június elején jelentkezett, amikor a Tisza már erős apadásban volt. Viszont, feltűnően egyszerre és hirtelen esett a nyomás mindkét kútban július első felében. Ennek a jelenségnek csak akkor adhatnánk magyarázatát, ha feltételezhetnénk, hogy a víztartó valamerre le tudta adni vizét. Szolnok fölött ugyan megfigyelhető volt, hogy az apadó Tisza a talajvízből kap igen jelentős utánpótlást, de a talajvíztartó réteg jóval magasabban van a kutakkal megcsapolt rétegeknél, s csak akkor magyarázhatná a jelenséget, ha a mélyebb rétegek vize (50—80 m mélységig) a felszín közeliekkel jó összeköttetésben volna. Ennek lehetősége nincs kizárva, sőt a Tisza medrébe a talajvízből érkező vízpótlás mennyisége arra mutat, hogy ilyen nagy vízmennyiség a vékony és finomszemcséjű talajvíztartókból csak akkor származhat, ha azoknak oldalról és alulról utánpótlódásuk van. Az utánpótlódó vizet jelentős nyomáskülönbség hajtja fel. A szolnoki kút vízadó rétegében 3 atm, a tószegiben 7 atm. nyomást mutat a nyugalmi vízszint. A két megnyitott réteg vize a kutakban 84,97, ill. 86,81 m tengerszint feletti magasságra emelkedett 1967 tavaszán, vagyis megközelítette a Tisza árhullámának legnagyobb magasságát, 88,38 Af. métert, és 6—8 méterrel felülemelkedett a Tisza sokévi közepes vízállásánál (78,53 m Af.). A két kútban a gyors vízszintsüllyedés akkor állt be, amikor a Tisza folyó vízszintje az átlagos alá esett. 4. táblázat A nyugalmi vízszint, a légnyomás és hőmérséklet alakulása a kengyeli (XX/c) kútban Időpont Nyug. vízszint [cm a terep felett] Légnyom, [cm] Víz Leveg<> Időpont Nyug. vízszint [cm a terep felett] Légnyom, [cm] hőmérs. [°C] 1968. I. 4 146 74,5 11 3 1968. I. 11 145 74,3 12 —4 1968. I. 18 145 74,6 11 3 1968. I. 25 147 74,3 10 2 1968. II. 1 149 75,4 12 5 1968. II. 8 150 75,0 11 10 1968. II. 15 149 74,3 11 9 1968. II. 22 149 74,5 12 9 1968. II. 29 148 75,0 11 8 1968. III. 5 143 74,5 12 9 1968. III. 12. ... 142 74,7 13 12 1968. III. 19. ... 141 75,3 13 18 1968. III. 26. ... 142 76,6 14 18 1968. IV. 2 140 76,3 13 19 1968. IV. 10 140 75,4 12 22 1968. IV. 18 141 75,7 13 18 1968. IV. 25 140 75,2 13 19 1968. V. 3 143 76,0 13 26 1968. V. 11 143 75,4 12 17 1968. V. 18 142 75,8 14 28 1968. V. 25 140 75,0 13 24 1968. VI. 6 140 75,8 14 25 1968. VI. 13 139 75,7 13 27 1968. VI. 20 139 75,9 15 32 1968. VI. 26 138 76,2 14 34 1968. VII. 4. ... 135 75,5 12 27 1968. VII. 11. ... 130 76,1 13 28 1968. VII. 18. ... 115* 74,9 18 28 1968. VII. 25. ... 157 75,1 16 27 1968. VIII. 1. . . . 155 75,0 13 28 1968. VIII. 8. . . . 156 75,4 12 25 1968. VIII. 15. 155 75,5 13 24 1968. VIII. 22. 154 75,0 13 26 1968. VIII. 29. 153 75,3 12 24 * Szerelési munkálatok a kúton. A légnyomásnak a rétegvizet feltáró kutak vizének nyugalmi szintjére gyakorolt hatását a mérések jelentéktelennek mutatják, ugyanígy a hőmérsékletét is. Alább közöljük tájékoztatásul a kengyeli 306—312 m mély kút 1968. évi észlelésekor a mért vízszint mellett a légnyomás mértékét és a csőben a felszín magasságában mért vízhőmérsékletet, valamint a levegő hőmérsékletét a vízszint magasságában: 1968 nyarától két további kutat vontunk be a rendszeres észlelésbe. Tószegnél a 67,0—73,0 m mélységű kút mellett egy mélyebb kutat, amely 213,8—222,3 m-ből veszi vizét s amelynek nyugalmi vízszintje a fúrás idején +4,35 m magasan volt a terepszint (86,86 m tf.) felett, továbbá az öcsödi 68,4—66,4 m mély vízadó rétéget figyelő kút mellett egy 227,47—232,96 m mélységű vízadó réteget megcsapoló kutat, amelynek vize a kiképzés idején 4,10 m magasan állt a terep szintje fölött. Ezzel a rendszeres észlelés mind a 13 kiépített kúton megindult. A kengyeli három vízadó réteget figyelő kúttelep mellett további három helyen egymás alatt 2—2 vízadó réteg nyugalmi vízszintváltozásait jegyzik rendszeresen.