Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Pusztay Gyula: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája

S'154 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája PUSZTA Y GYULA* A Fővárosi Vízművek természetes víznyerő területein 98%-ban termelik az ivóvizet partiszűrésű kiítsorból (a teraszkavicsból) 2%-ot a peremkerületek mélyfúrású kútjai idősebb földtani korú homokrétegekből. A partiszűrésű kutak Budapest E-i és D-i részén a Duna-parton és szigeteken találhatók nagyjából az 1 625— 1675 fkm között mintegy 50 km folyamszakaszon. A peremkerületi mélyfúrású kutak és telepek pedig a helyi hidrogeológiai adottságok miatt elszórtan, főként Budapest D-i részén vannak. Partiszűrésű kutas víznyerő területeink Budapest É-i részén; a szentendrei szigeten, az É-i balparton, a Margitszigeten és Budaújlakon, továbbá a Kossuth Lajos téren és Sziget utcánál, Budapest D-i részén pedig Szigetszentmiklóson és Budafokon vannak. A partmenti vízadó réteg az egykori pleisztocén Duna homokos kavicsos hordaléka, mely a jobb parton keskeny sávban követi a Dunát, a bal parton Váctól kezdve szétterül és a pesti városrész alá húzódik. Vastagsága 10—18 m. Kúttelepítésre való hasznosíthatóságát a helyi dunai ± 0 vízálláshoz viszonyítjuk, kúttelepítés szempontjából kedvező mélységét — 5 m alatt vesszük. A víztermelésben kevésbé jelentős mélyfúrású kútjaink a Szilas-patak völgyében és Mátyásföldön vastag miocén kavicsot, Rákosligeten, Rákoscsabán és Budatétényben vékony pleisztocén homokos vízadót csapolnak meg. I. Rétegíizikai és hidrogeológiai jellemzők A teraszkavics homogénnek tűnik. A fúrásminták vizsgálata azonban jelzi, hogy az állandóan helyét változtató folyó üledéke szemcseösszetételben is igen változó. A folyó durvakavicsos homokot, és iszapot rakott egymás mellé és egymás fölé. A vízadó réteg tagolására és kisterületen belüli megközelítő azonosítására a szokásostól eltérő értékelést dolgoztunk ki. A méterenként vett fúrási mintákból szemcseösszetételi vizsgálattal meghatároztuk a 2 mm-nél nagyobb szemcsék súlyszázalékát és ezeket a szelvényeken is feltüntetjük (1. ábra). Látható az 1. * Fővárosi Vízművek, Budapest [mt.f] 100,035,030,0 ábrán a 2 mm-nél nagyobb szemcsék jelölésével készült megközelítően jó azonosítás. Látható még az összlet igen szélsőséges minőségi változásai és szabálytalan települése. Gyakorlati minősítés céljából a 2 mm-nél nagyobb szemcsenagyság 0—25—50—75—-100% határok közötti értékeit használjuk sorjában homok, kavicsoshomok, homokoskavics és kavics elnevezéssel. A partmenti vízadó rétegek szemcsemérete általában 35—70 súlyszázaléka esik a 2 mm fölé. Természetesen ez területenként változó, az említett 50 km-es folyamszakaszon belül a Duna folyásirányában észrevehetően homokosabbá válik. Szemléltetésül lássuk a Vízművek két szélső É-i ós D-i víznyerő területét: É-on Pócsmegyeren a rétegösszlet homoktartalma 25, illetve a 2 mm-nél nagyobb szerncsenagyság 75 súlyszázalék körüli; Budapest D-i részén Szigetszentmiklóson ez már sokszor eléri a 66 súlyszázalékot, a 2 mm-nél nagyobb frakció már 34%-ra csökken, tehát a mértékadó szemnagyság is változik: Pócsmegyeren 5 mm, Szigetszentmiklóson viszont már 2,5 mm. Nyilvánvalóan víznyerő területeink áteresztő képességét e különbségek lényegesen befolyásolják. Ezt legjobban az 1 km partiszűrésfl kútsorból kitermelhető vízmennyiség jelzi. Pócsmegyer és Szigetszentmiklós között, az előbbi termelési értéke átlag 31 000 m

3/nap, az utóbbié 24 000 m

3/nap. A kavics feküje Budapest É-on miocén és oligocén agyag, részben miocén andezittufa Budapest D-i részén főképpen pannóniai agyag, kivétel a budafoki és budatétényi telepünk, hol a fekü szálbanálló miocén mészkő. A fedő anyaga is területenként változó; É-on lösz, homokos lösz, délen homok, áradmány és feltalaj . Budapest D-i részén a Duna jobb és bal partjának mélyfúrású kútjai már a mélyebb medenceüledékek víztartóit csapolják meg. A rétegvizet termelő telepek rétegsora ós a vízadó rétegek minősége változatos. Jelentősebb ilyen telepeink közé tartozik a Szilas-patak völgyében a cinkotai és mátyásföldi kútsor, mely 10 és 110 m közé eső 2 mm szemnagyság körüli, kevéssé homokos miocénkavicsból termel. A 1 8 km-'-es medence feküje oligocén agyag, fedője pannóniai homokos agyag. A rákoscsabai, rákosligeti, és pestszentlőrinci telepek 20—30 m mélyen levő részen pleisztocén rétegből, homokból és kavicsos homokból, részben felső pannóniai homokból termelnek. A budatétényi fúrt kutak 40—60 m közötti kavicsos homok rétegre települtek. 5823 5827 .100,53 JELMABYARA2AT: D2MM<% 1. ábra. Vízadó réteg szelvénye Puc. 7. rpyHmoMexanuuecKoe ceteHue eodoomöaioiijeeo CAOH Abb. 1. Erdbaumechanisches Profil eines Wassertrágers