Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Pusztay Gyula: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája

Puszlay Gy.: A víznyerő területek i Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. 155 ö.v fed lap szellőzővel és mér&nyilássál Csápkiosztás A víztermelő és függőleges értelemben összegezett kutak (ideértve a csáposkutak aknáit is) hossza kereken 15 km. Szűrőzött felületük mintegy 20 000 m

2. A régi 50 évesnél idősebb kutak réselt, szűrőzött felülete 5%/m

2. A később készült kutaknál ez már általában 12% körüli. Kétségkívül ez utóbbi is jóval elmarad a korszerű kút szűrőzött felületének legalább 25%/m

2 követelményétől. A kis szűrőzött felület hátrányai ezeknél a kútsoroknál — különösen kis dunai vízállásnál — a nagyobb 1—2 méternyi kútellenállásban jelentkeznek. A Vízművek kútjai közepes termelési értékét 690 000 m

3/nap vízmennyiséget számításba véve, az összes kút 1 m

2 szűrőfelületére eső vízhozama kereken 34 m

3/nap. Ezt a viszonylag kis értéket statisztikusán rontják az említett és felújításra váró régi kútsorok, meg az egyes eltömődött mederszakaszok mögötti kutak rossz fajlagos vízhozama. Az utóbbi években készült csőkutak vízhozama 600—1200 m

3/nap, a nagy csáposkúté 12 000 m

3/ nap. Az új technológiával készült törpecsáposkutak már viszonylag vékony hasznosítható rétegből is 5—8 000 m

3/nap vízmennyiséget termelnek. III. A termelt kútvíz minősége és eredete A partiszűrésű és mélyfúrású kutakból termelt víz minősége kémiai és bakteriológiai szempontból általában kifogástalan. Színtelen, szagtalan, íztelen, kitűnő ivóvíz. Az átlagos keménység 11 n. k. f. Vasat, mangánt gyakorlatilag a víz nem tartal2/a ábra. Csápozott aknakút Puc. 2-a UlaxmHbiií KOAOÖetf c paduajtbHbiMU eemKaMU; Abb. 2. a) Schachtbrunnen mit Horizontalstrcingen 11. Kúttípusok és adataik A partiszűrésű kúttípusokkal hasznosított víznyerő területe teljes hossza 54 km. A kútsorok elméleti összefüggő sora 43 km. Hasonló értelemben a mélyfúrású kutakkal hasznosított víznyerő terület együttes hossza 3,7 km. A Vízműveknek összesen 23 víztermelő telepe működik (2. ábra). Kúttípusaik és a kutak száma: Aknakút 52 db a) Csápozott aknakút . 23 db b) Csőkút 614 db Medercsőkút 65 db c) Csáposkút 25 db d) Törpecsáposkút 3 db Mélyfúrású kút 27 db e) Galéria 3 db 1314 m összhosszal. A Főváros jelenlegi kutakkal kielégített vízigényét tehát összesen 818 termelő kút és három galéria biztosítja. A legrégebbi és ma is működő kúttípus a galéria és az aknakút. Az első galériát 1893-ban az első aknakutat pedig 1897-ben építették. Az első csőkutak a Margitszigeten készültek 1943-ban. Az első csáposkút a Palotai-sziget É-i részén 1948-ban, legújabb kúttípusunk a törpecsáposkút először 1964-ben a Margitszigeten épült. Terepszint Bebávónyí/ás feölappal 6/V-cs üzemi vízszint mérőcső S/í"-os kavicsszűrő-ellenállas mérőcső 01200-800közötti körgyűrűben 1-6 mm-es rostált és mosott <t> 800-300 'közötti

t körgyűrűben 6-70 mm -es rostált és mosott kavics <t300-as a.c.szűrócső, mm résmérettel tWhá'

s a.c. ho

mokfo

go Fenéklemez 2/6 ábra. Csőkút Puc. 2-6 Tpyötambtü KOAOőeii Abb. 2. b) Rohrbrunnen