Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Goda László–dr. Lászlóffy Woldemár: A dunai országok negyedik hidrológiai előrejelzési konferenciája

Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 8 HIDROLÓGIA • A dunai országok negyedik hidrológiai előrejelzési konferenciája Pozsony, 1967. május 23—25. Dr. (1 0 D A LÁSZLÓ (s ilr. LÁSZLÓFFY W O L D B M Á 1! A dunai országok előrejelzései kérdésekkel foglalkozó hidrológusainak immár szokásossá vált kétévenkénti konferenciáját ezúttal a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Csehszlovák Nemzeti Bizottsága szervezte meg — és bocsássuk mindjárt előre — kitűnő gondossággal. Ali ország összesereglett 98 résztvevője között immár hagyományszerűen jelen voltak a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Hollandia szakemberei is. Képviseltette magát, szokás szerint, a Dunabizottság, és a Decennium jegyében az UNESCO is. A Decenniummal függ össze a Szovjetunió erőteljes bekapcsolódása a munkaközösség tevékenységébe, és örömmel kell regisztrálnunk a bolgárok ez alkalommal már aktív részvételét. A konferenciára benyújtott és orosz vagy német nyelven előre sokszorosított tanulmányok száma 16 volt, és általában mindegyikhez készült mindkét nyelven összefoglalás. (Némelyikhez még angol vagy francia nyelvű is.) Ez, és a három nyelven folyó szinkrontolmácsolás (német, orosz, szlovák) nagy mértékben fokozta az előadások és viták termékenységét. A résztvevők, és a későn érkezettekkel együtt 21 tanulmány, nemzetek szerinti megoszlása a következő: Ország Késztvevő Tanulmány Szovjetunió 2 <"> Csehszlovákia 43 4 Magvarország 8 :{ Bulgária :i 2 Német Szövetségi Köztársaság . . . 12 2 Ausztria 14 1 Jugoszlávia 2 — Románia 1 Német Demokratikus Köztársaság 4 1 Hollandia :í 1 Lengyelország I — Dunabizottság 2 — UNESCO 1 — Összesen 98 21 A május 23-i ünnepi megnyitón F. Hagara mérnök, Szlovákia erdő- és vízgazdálkodási minisztere, prof. 0. Dub akadémikus, a NHD Csehszlovák Nemzeti Bizottságának elnöke, dr. •/. Beniska docens, a pozsonyi műegyetem prorektora és Pozsony város polgármestere üdvözölték a konferencia résztvevőit, majd a miniszter cocktail-t adott. A következőkben megtartott tudományos ülések elnöki asztalánál a dunai országok decennium-bizottságainak képviselői foglaltak helyet, és rendre Csehszlovákia, a Szovjetunió, a Német Szövetségi Köztársaság, Magyarország és Románia adta az elnököt. Az 5 tudományos ülést követően tartották meg a munkaközösségi tagországok hivatalos képviselőinek értekezletét, ahol a további együttműködésről — többek között a dunai országok nyelvén kiadandó hidrológiai előrejelzési szótár ügyéről folvt a szó. Az 1969-ben esedékes ötödik konferencia összehívására két ország, a Szovjetunió és Jugoszlávia tartott igényt. A döntés szerint Jugoszlávia Decennium Bizottsága kapta meg a konferencia szervezésének jogát. A május 24-ére előirányzott hajókirándulásba beleszólt a kedvezőtlen időjárás. A baráti találkozó hangulatát azonban nem tudta tönkretenni az, hogy autóbuszon kellett menni, és zárt helyiségbe szorult a társaság. A pozsonyi programot még a műemlékekben gazdag város megtekintése és kétnapos tanulmányút egészítette ki, amely Iglóról a dobsinai jégbarlanghoz és a Magas-Tátrába a Csorba-tóhoz, majd Liptószentmiklósról az Alacsony-Tátrában berendezett hidrológiai kísérleti területekhez vezetett. A Magas-Tátrát, sajnos, felhők takarták el, a Csorba-tónál havas eső fogadott, és a 2024 m magas Chopokra vezető kötélpálya üzeme a szélvihar miatt szünetelt. A rendezés terhét viselő dr. Juraj Pacl-t, a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Szlovák Nemzeti Bizottságának titkárát, akinek minden nehézségre volt a tarsolyában megoldás, gondoskodásáért és rendkívüli figyelmességéért mégis teljes elismerés és őszinte köszönet illeti. A konferencia anyaga A konferencián bemutatott dolgozatokat az előrejelzések tárgya és az alkalmazott technikák szempontjából csoportosíthatjuk. Az előző szempontból feltűnő a hajózás céljait szolgáló előrejelzési tanulmányok növekvő száma. Ide sorolhatjuk a többnapos, ún. középidejű, és különösen a kisvízi előrejelzésekkel, továbbá a jégjelenségek előrejelzésével foglalkozó munkákat. Az előbbiek részint a felső szakaszon kialakult vízviszonyokból, részint a csapadékviszonyokból indulnak ki, de találkozunk a kétféle adatanyag együttes felhasználásával is. Az alkalmazott technika szempontjából feltűnő a számítógépek fokozódó igénybevétele, és érdekes a modellkísérletnek az előrejelzés szolgálatába állítása. Egyébként a többváltozós korrelációtól az egységnyi árhullámkép-módszeren és az árhullámkép-áthelyezésen át a perióduskutatásig a legkülönbözőbb eljárások alkalmazására találhatunk példát. Számos szerző magára a Dunára irányította figyelmét, vagy általában a nagy folyók szempontja-