Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
2. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség berni kongresszusa
84 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Lászlóffy W.: Nemzetközi Hidrológiai Szövetség A résztvevő országok A tanulmányok származási országok szerinti megoszlása a következő volt: Amerikai Egyesült Államok 67 Szovjetunió 61 Egyesült Királyság '23 Olaszország 16 Franciaország 13 Románia és NSZK 12—12 Magyarország és Kanada 11—11 NDK 10 Svájc 9 Hollandia _ 8 Lengyelország és Japán 6—6 Belgium 4 Ausztria 3 Ausztrália és Uganda 2—2 Csehszlovákia, Dánia, Izrael, Spanyolország és Svédország 1—I Az egyes országok aktivitását nézve feltűnik egyrészről az eddig alig szerepelt Románia és az NDK előretörése, másrészről Ausztria, Csehszlovákia és Svédország hidrológusainak részvétlensége. Magyarország, a dolgozatok száma szerint, a 23 ország közt a 8—9. helyen áll. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy a magyar tanulmányok mindegyikét bemutattuk, míg a többieknek csak mintegy 2/3 részét adták elő, kb. az 5—6. helyet vallhatjuk magunkénak. Ali magyar tanulmány különben a következő volt: Sorszám Szerző ós cím Csoport 1. Bendefy—Dohnalik—Mike: A folyók fejlődéstörténeti tanulmányozásának újabb módjai A. I. 2a. 2. Csermák—Lászlóffy: A vízhasznosítás hidrológiai vonatkozásai A. II. 1. 3. Goda: Az emberi tevékenység hatása a vízmérleg egyes tényezőire A. II. 1. 4. Hamvas: Mederváltozások nyilván tartása folyami vízlépcsők környezetében A. 1. 2d. 5. Kovács: A hasznosítható felszíni vízkészletek terület szerinti megosztása A. II. 1. 6. Muszkalay: A sebességmérők újabb fejlődése Magyarországon E. 7. Somogyi: A medrek morfológiája és a hordalékszállítás közti kapcsolat A. I. 2b. 8. Starosolszky: Vízhozammérő műtárgyak a hidrológiai észlelőhálózatban E. 9. Stelczer: A természetes vízfolyások görgetett hordalékának kopása A. I. 2c. 10. Szesztay: Tavi vízkészletek hasznosításának hidrológiai alapjai A. II. 5. 11. Ubell: A felszín alatti vizek mérlegének megállapítására szolgáló észlelőhálózat alapelvei és a szükséges alapadatok .... B. 1. A kongresszus lefolyása A kongresszus előadásai a berni egyetem természettudományi karának a legkorszerűbb technikai berendezésekkel felszerelt épületében, délelőtt-délután folytak. A dús programot természetesen csak párhuzamos ülésekkel lehetett lebonyolítani. Az anyag nagy terjedelme volt az oka annak is, hogy tanulmányoknak csak kivonatát tudták előre a résztvevők rendelkezésére bocsátani, azt is csak a helyszínen. Ez, és az egyes előadásokra biztosítható rendkívül rövid idő — átlag 6—7 perc — természetesen a vitázó-kedvet is csökkentette. Némileg ellensúlyozta ezt az az újítás, hogy a nagyobb témakörökről előre felkért főelőadók összefoglalót tartottak. A rendezés kiváló volt. Az elnökség és a helyi rendezőbizottság állandó készenléte és irányító munkája, a pontos „menetrend", a jól ütemezett szünetek, a helyszínen is — az egyetemi menzán — biztosított étkezési lehetőség, a tanulmányi kirándulások és a fogadások gyümölcsöző eszmecserékre és értékes kapcsolatok kiépítésére adtak lehetőséget. Magyar szempontból kiemelendő, hogy a napirend A. II. témáját dr. Szesztay Károly, a Felszíni vizek szakosztályának elnöke foglalta össze, továbbá, hogy az összesen 28 ülés közül kettőt magyar hidrológus vezetett. Meg kell emlékeznünk a Szövetségi Vízgazdálkodási Hivatalnak (Eidg. Amtf. Wasserwirtschaft) a kongresszussal kapcsolatban rendezett szerény, de kitűnő műszerkiállításáról is, amely — többek közt - az automatizált vízjelző hálózat működését is bemutatta. A Szövetség belső élete A kongresszus ideje alatt két ízben ülésezett a nemzetek képviseleteiből alakult választmány, amelynek feladata, a szövetség belső életére vonatkozó határozatokon túl, főként a tisztújítás előkészítése volt. Az első ülésen Stelczer Károlyt, a VITUK1 igazgatóját választották meg a jelölő bizottság elnökéül, amely azután többízbeni hosszas tárgyalások után az 1968—1971. évi ciklus tartamára a következő tisztikarban állapodott meg: ELNÖKSÉG: Elnök: Szesztay Károly (Magyarország) Alelnökök: Prof. Je. G. Popov (Szovjetunió), Prof. W. G. Ackermann (USA), Dr. M. de Quervain (Svájc) Főtitkár: Prof. L. J. Tison (Belgium) FELSZÍNI VIZEK SZAKOSZTÁLYA: Elnök: J. Jacquet (Franciaország) Alelnökök: Prof. K.E.Ivanov (SZU), B. Kanchanalak (Thaiföld), T. O'Donnell (Nagy-Britannia) Titkár: ./. Procházka (ŐSSR) FELSZÍNALATTI VIZEK SZAKOSZTÁLYA: Elnök: Prof. H. Schoeller (Franciaország) Alelnökök: G. Santing (Hollandia), Prof. G. V. Bogomolov (SZU), S. Mandel (Izrael) Titkár: A. I. Johnson (USA) ERÓZTÓ SZAKOSZTÁLY: Elnök: Prof. M. G. Wolman (USA) Alelnökök: C. Diaconu (Románia), I. P. Ouma (Kenya), V. S. Sobolev (SZU) Titkár: T. Gazzolo (Olaszország) HÓ- ÉS JÉG-SZAKOSZTÁLY: Elnök: Dr. M. F. Meier (USA) Alelnökök: Prof. H. C. Hoinkes (Ausztria), S. V. Schytt (Svédország), V. Avsiuk (SZU) Titkár: W. H. Ward (Nagy-Britannia) Bizottsági elnökök: Hidrometria: Dr. H. Schaefer (NSZK) Csapadék: J. Rodda (Nagy-Britannia) Párolgás: Prof. S. Dyck (NDK)
