Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Borza Dezsőné: Mongólia vízgazdálkodása

Borza D.-né: Mongólia vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. 573 forrás van. Az ásványvizek kémiai, gáz és hőmérsékleti viszonyok szerint három körzetre oszthatók fel: 1. Hideg hidrokarbonát-kalcium-magnéziumos vizek pezsgő szénsavgázzal. Főleg az ország keleti és északi részén találhatók. A Hentej hegységben több, mint 40 ilyen forrást regisztráltak. Az alacsony hőmérséklet oka nyilván az örökfagvlencsék előfordulása ezeken a helyeken. A fenti összetételű vizek közül nevezetes a Ulan-Bator-i rasan (forrás), amelyet klinikai célokra hasznosítanak. A Zsancsublin körzetben levő forrás vizében katalitikusan aktív nehéz fémek vannak. Az Ónon, Kerulen, Uldza folyók völgyében szétszórtan elhelyezkedő Társz, Arangataj, Lun források vize erősen szénsavas. 2. Hidrokarbonát — nátriumtartalmú, nátriummal gázosodó hévizek az ország középső részének északnyugati felén találhatók. A Hangáj hegységben 20 ilyen forrás van. Hőmérsékletük 90 fok, hozamuk 10 l/sec. Nevezetesek a Huzsirt, Otgon-Tenger stb. források, ezek régóta népszerűek nemcsak Mongóliában, de a szomszéd országokban is. 3. Sós, nátriumkloridos, nátriummal gázosodó vizek az ország keleti és délkeleti részén találhatók. Ezeket a 21 g/l ásványi tartalom jellemzi. Ismertebbek ezek közül a Tala-Bulak, Dalaj-Bulak. Cahir, Arsantaj, Ar- Bulak források. A feltárt források jelentős részét kellőképpen még nem tanulmányozták. A sivatagban, az ország déli részén szintén találtak az utóbbi időben különböző mélységben elhelyezkedő, nagy ásvány tartalmú vizeket. Vízerőhasznosítás Mongólia vízerőkészletét jelenleg 33 milliárd kWó-ra, 3,8 millió kW-ra becsülik. A vízerőkészlet meglehetősen egyenlőtlenül oszlik el. Legnagyobb része (75%) az ország északi részére, a többi (25%) 3 ábra. Mongólia vízerőhasznosítási terve I. Javasolt távvezeték vonalak. Meglevő vízlépcsők. Közeli távlatban megépülő vízlépcsők. Nagytávlatban megépülő vízlépcsők. Tervezett hőerőművek. Meglevő hőerőművek. Megyeszékhelyek. Autóutak XI. Vízlépcsők: 1 — Undur-Samon. 2 — Burin. 3 — Sara-Mantahaj. 4 — Hadhil. 5 — Hengrit. 6 — Eljaszutaj. 7 — Cambainhid. 8 — Hantáj. 9 — Usztj-Egin. 10 — Hudzsirte. 11 — Harharin. 12 — Szajhan. 13 — Bulgan. 14 — Hosat. 15 — Ulan-Bator. 16 — Szongin. 17 — Mondalin. 18 — Petleva. — 19 — Jalbag. 20 — Hodotuin. 21 — IuruSzamon. 22 — Mosztova. 23—27 — Hőerőművek. » az ország nyugati részére koncentrálódik (3. ábra). Az északi folyók közül a Szelenga és mellékfolyói rendelkeznek a legnagyobb vízerőkészlettel, az ország energiakészletének mintegy a felévei. A Szelenga közepes esése 0,0012—0,0004, közepes vízhozama az országhatár szelvényében 250 m

3/sec. Az ország nyugati részén legjelentősebb (vízerőhasznosítás szempontjából a második) a Kobdo folyó. Középső szakaszának legnagyobb fajlagos teljesítményértékei 850—970 kW/km. Az előzetes vizsgálatok szerint már a közeljövőben olcsó energiával lehet ellátni a fejlődő ipari körzetek szükségletét Ulan-Bator-tól északra Szuhe-Batorig és a Darhani-i ipari központot is. A vízkészletek védelme A vízhasználatokról elfogdott törvény szerint Mongólia vizei állami tulajdont képeznek. A népgazdaság különböző ágazatainak fejlődésével, a lakosság számának növekedésével nő a vízfogyasztás, és a szennyvízmennyiség is, amelyet a felszíni vízfolyásokba bevezetnek. Az egyes ipari üzemek, intézmények, vállalatok, kötelesek betartani a vizek hasznosítására, a vízfolyások és azok partjainak védelmére vonatkozó előírásokat. Mint már említést nyert, vízhasznosítási törvény szabályozza a vízkészletek szennyeződés elleni védelmét és hasznosítását. A vízvédelmi feladatot és felügyeletet az Egészségügyi Minisztériumban működő Főfelügyelet gyakorolja. A Földművelésügyi és Egészségügyi Minisztériumok mellett működő vízkémiai laboratórium és egészségügyi felügyeleti laboratórium ellenőrzi a források vizének minőségét. Az állami főfelügyelet helyi felügyeleti szerveket hozott létre a vízminőség ellenőrzésére. A vízhasznosítási törvényt 1964-ben hagyta jóvá a Nagy Népi Hurál, a vízhasználatokra vonatkozó közegészségügyi előírásokat pedig 1966-ban hagyta jóvá a mongol kormány. A felszíni és felszínalatti vizek szennyeződés elleni védelmére Ulan-Batorban és egyéb nagyobb lakótelepeken tisztítóművek épülnek. A mongol vízgazdálkodás fejlődésének távlatai Az ország vízgazdálkodásának legfőbb feladata a legelőöntözés. Ennek rendkívül nagy jelentősége van az állattenyésztés és ezen keresztül Mongólia népgazdaságának egészére. A legelők összkiterjedése 140 millió ha, amelynek 50%-a a nyári-őszi időszakban, 20%-a pedig téli-tavaszi időszakban kap nedvességet. Az itatóhelyek végleges kiépítését 1980-ra tervezik, ez mintegy 17 ezer itatóhelyet jelent, (ezeket 85%-ban aknás kutak, 15%-ban fúrt kutak segítségével hozzák létre). Jelentősen fejlesztik a következő 10—15 évben az öntözést. Fel kell újítani a meglevő öntözőrendszereket és mintegy 10—15 ezer ha-on új öntözőrendszereket kell létrehozni. Jelentős mértékben ki kell szélesíteni a vízépítéssel kapcsolatos feltárási, tervezés és tudományos-kutatási munkákat. Ki kell dolgozni a mongol vízgazdálkodás fejlesztéséhez a vízkészletek hasznosításának kerettervét, tanulmányozni kell a vízgazdálkodási be-