Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

574 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. Borza D.-né: Mongólia vízgazdálkodása ruházások gazdaságossági hatékonyságát, ki kell alakítani a leggazdaságosabb kúttípusokat, amelyeket az örök fagy körzeteiben is hatékonyan lehet alkalmazni, kísérleti munkákat kell folytatni a vízgazdálkodási létesítmények üzemelésének megjavítását célzó intézkedések bevezetésére. Együttműködés a szocialista országokkal vízgazdálkodási kérdésekben Mongólia vízgazdálkodási feladatainak megoldásához a Szovjetunió és Magyarország nyújt segítséget. Ez a segítség kiterjed a feltárási, tervezési, építési és üzemelési munkákra, szakemberképzésre, berendezések szállítására. A vízkészletek és természeti-éghajlati viszonyok tervszerű tanulmányozására 1058—1962 között működő szovjet expedíció összeállította a legelőöntözés komplex tervét és kidolgozta a vízgazdálkodás fejlesztésének távlati tervét. A Szovjetunió jelenleg a legelőöntözéshez, városok vízellátásához és csatornázásához, öntözéshez, az árvédelemmel kapcsolatos feltárási-tervezési munkákhoz nyújt segítséget. A Szovjetunió Meliorációs és vízgazdálkodási minisztériumával kétoldalú vízügyi egyezményt 1968. augusztus 3-án kötöttek (Magyarország Országos Vízügyi Hivatalával 1967. áprilisában). A kétoldalú vízügyi együttműködés keretében egyre eredményesebben fejlődik. Magyarország 1957-től szállít fúróberendezéseket, készülékeket, műszereket. Magyar szakemberek vízkutató munkát és geofizikai feltárásokat végeznek Mongóliában. A múlt évben 34 fős vízkutató expedíció működött. A létesített 48 fúrás összmélysége 2900 m volt (az előző tíz év átlaga 26 kút volt). A kutak 1/

3-át települések és ipari üzemek, 2/

3-át legelők vízellátása céljából létesítették. Az eddig elvégzett fúrások hossza mintegy 23 km, a lemélyített termelő kutak száma 282 db. A munkát főleg a Góbi sivatag keleti és központi részén és a Szelenga mentén végezte a magyar vízkutató csoport. Az elvégzett munka eredményeképpen 550 000 ha legelő vízellátottsága javult. A fúrókutakat jelentős részben magyar gyártmányú vízkiemelőberendezéssel látják el. A magyar szakemberek jelentős munkát végeznek helyi káderek (fúrómesterek, gépkezelők stb.) képzésében is. A szocialista országokkal való együttműködés nagymértékben segít Mongólia vízgazdálkodási problémáinak megoldásában. Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Csoportja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének Vízgazdálkodási Szakcsoportjával közös rendezésben 1968. május 10-én Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon előadó üíést tartott. Az ülésen Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke „A vízgazdálkodás népgazdasági jelentősége" címmel tartott előadást. Dégen Imre államtitkár előadása kiemelte a víznek az emberi életben betöltött szerepót, és különösen az utóbbi években elfoglalt döntő jelentőségét. Ismertette vízkészleteink és a növekvő vízigények helyzetét, tájékoztatott a vízminőség-védelemért ós az ország vízigényeinek kielégítéséhez szükséges vízmennyiség biztosítására tett fontosabb intézkedésekről, megemlítve a rendelkezésre álló vízmennyiségek időbeli és térbeli aránytalanságaiból eredő nehézségeket. Az országos vonatkozású tájékoztatást követően Békés megye vízgazdálkodási kérdéseivel is foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a megyében a legkülönbözőbb vízügyi tevékenységeknek régi hagyományai vannak. Párhuzamot vont, a kezdetleges eszközökkel, az emberi munkaerővel végzett mintegy 200 millió m

3 föld megmozgatását igénylő egykori töltéserősítési munkálatok, és a jelenlegi árvízibiztonság fokozásához szükséges 50 millió m

3 gépi földmozgósítás kérdései között. Szólott a megye belvízrendezésének fejlettségéről, s rámutatott az üzemi és üzemközi fejlesztés főművekhez hangolt arányos fejlesztésének fontosságára. Részletezte a vízellátás- és csatornázás legfontosabb feladatait is; külön foglalkozott Békéscsaba szenny vízhelyzetével. Részletesen tájékoztatta a megjelenteket a Kiskörei Vízlépcső és a Békési Duzzasztómű építéséről és e nagy létesítmények megyei vonatkozásairól. Megemlékezett a vízi szállítás fellendítésének szükségességéről, továbbá a hévízhasznosítás komplex feladatairól. Az ismertetett kérdések összefoglalásaként kifejtette a Vízügyi Igazgatóság által összefogott és irányított vízgazdálkodási tevékenység döntő jelentőségét. Az előadás után levetítették a „Több, jobb vizet" c. filmet. Az előadáson a rendező vízügyi és társadalmi szerveken kívül Békés megye párt- és tanácsi szervei, a megyei vállalatok és intézmények számos képviselője, sőt a szomszédos megyék vízügyi szakemberei is nagy számban vettek részt. M. Z. L. Ünnepi ülés a Fővárosi Vízművek 100 éves jubileumán A Magyar Hidrológiai Társaság ós a Fővárosi Vízművek 1968. május 6. ós 8. között ,,100 éves a Fővárosi Vízművek" címmel ünnejri ülést rendezett. Az ünnepi ülést május 6-án dr. Vitális Sándor egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke nyitotta meg. Ezt követte Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács VB. elnökének ós Dégen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének bevezető felszólalása. A Fővárosi Vízművek 100 éves jubileumát Hajdú György, a Fővárosi Vízművek igazgatója méltatta. Előadásának anyagát a Hidrológiai Közlöny 1968. évi 4. száma tartalmazza. Az ülésszak első napját a Fővárosi Vízművek 1868—1968 közötti száz esztendejét megörökítő film vetítése fejezte be. 1968. május 7-én előadó ülésre került sor, amelyen Pusztai Gyula, geológus mérnök: „A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája", Selényi Pál, mérnök: „Budapest vízellátási rendszere", Abos Brúnó, vegyészmérnök: „A Fővárosi Vízművek új, napi 200 000 m

3 felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe", és Dr. Madarász Géza, közgazdász: „A víztermelés és vízellátás gazdasági vonatkozása a Fővárosi Vízműveknél" c. előadása hangzott el. Mind a négy felsorolt előadás teljes szövege a Hidrológiai Közlöny 1968. évi 4. számában — a jubileum alkalmából kiadott ünnepi számban — jelent meg.