Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
12. szám - Borza Dezsőné: Mongólia vízgazdálkodása
572 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. Borza D.-né: Mongólia vízgazdálkodása JELMAGYARAZAT• I—1100-nál kevesebb £22 200-300 EE3100-200 nnn 300-400 Bff l 400-nól több 2. ábra. Mongólia csapadékviszonyai hóból származó víz alig táplálja a talajvizet, ezek a területe elenyésző az ország területéhez képest. A negyedkori üledékekkel kapcsolatos talajvizek megoszlanak az ország egész területén, hidraulikai lag néha kapcsolatban állnak a felszíni réteg vizével és egységes vízvezető réteget alkotnak. A talajvíz elhelyezkedésének mélysége a domborzati viszonyok függvénye. A Hangaj, Hentej, Altáj és Prihubszugul hegységekben résvizek jelentkeznek. Az ország más területein az artézi medencéket körülzáró hegyek mentén található a talajvíz. A résvizek az ország területének 75%-án megtalálhatók. Artézi vizet találtak a Kelet-Mongol síkságon, Délkelet-Góbiban, a Nagy Tavak völgyében, a Góbi-Altájban, mintegy 0,4 millió km 2-nyi területen. A vízkészletek hasznosítása Vízigénylők: a lakosság, a mezőgazdaság és a fejlődő ipar. A mezőgazdaság jelenlegi vízigénye 300 millió m 3/év, ebből az állattenyésztés vízigénye 120 millió m 3/év, az öntözési vízigény 180 millió m 3/év. Az utóbbi években jelentősen fejlődik az ipar, lakótelepek és ipartelepek épülnek, amelyeknek vízigénye mintegy 100 milló m 3/év. A fenti igényeket főleg felszín alatti vízkészletből biztosítják. Legelőöntözés Az utóbbi években jelentősen előtérbe került a legelők árasztásos öntözése. Ez egyike a mongol vízgazdálkodás központi feladatainak. 1961—1965 között 560 fúrt kút létesült és mintegy 1000 aknás kutas itatóhelv, amelyből 460 kút NV-3 típusú szivattyúval és lovas vízemelővel rendelkezik. Állami pénzügyi eszközökből mintegy 7 millió ha legelőt vontak öntözés alá a korábbi vízszegény területen 1965-ben 1 ha öntözése kb. 3,47 tugrikba került (12 Ft. — szerk.) A társulatok és állami gazdaságok közös erőből 4600 aknás kutat létesítettek a legelőkön és 5300 kút felújítását is elvégezték. A jelenleg folyó 4. ötéves tervben 21 millió ha legelő öntözését tervezik. Több, mint 8500 itatóhelyet is terveznek aknás és fúrt kutakra telepítve. A mezőgazdasági települések vízellátására további 700 fúrt kutat terveznek. A mongol kormány több mint 300 millió tugrikot biztosított a 4. ötéves terv vízgazdálkodási munkálataira. (Ennek az összegnek 95%-a legelőöntözésre megy). Öntözés A mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételére, az ország kenyérgabona-ellátásának és az állattenyésztés szilárd takarmánybázisának biztosítására fokozni kell a mezőgazdaság fejlesztését. A megművelésre alkalmas 1,5 millió ha területből egyelőre csak mintegy 500 ezer ha-t vontak be termelésbe. A száraz éghajlat mellett a mezőgazdaság fejlesztése csak öntözéssel lehetséges. Primitív öntözési módszereket már régóta alkalmaztak Mongóliában. Mérnöki létesítmények és öntözőrendszerek építésére azonban csak 1950-től került sor. 1960-tól 1964-ig 58,2 ezer ha-on végeztek előkészítési munkálatokat. Az állami gazdaságok eddig 16 ezer ha-on építettek ki öntözőrendszert. Hamarosanbefejeződik a Gulingijaltáj és Bornur öntözőrendszerek kiépítése is (2000 ha). Az új öntözőrendszerek kiépítése esőztető módszerre történik. Az Ürhon és Szelenga folyók völgyében fejlesztett öntözéses mezőgazdaság mellett a Góbi sivatagban és sztyeppén is ki kell fejleszteni az öntözéses gazdálkodást a lakosság zöldséggel való ellátására és takarmánynövények termesztésére. Az [ilyen célú beruházások megtérülési ideje 4—5 év. Ásvány- és hévizek hasznosítása Mongólia nagyon gazdag ásványvizekben. Több mint 200 hasznos ásványi tartalommal rendelkező forrásvize van. Vegyi összetétel szerint, továbbá gyógyászati szempontból is igen sokféle forrásvíz ismert. Feltártak a szovjetunióbeli Borzsomi és Esszentuki, valamint a csehszlovákiai Karlovy-Vary és Marianske Lazné forrásokhoz hasonló vizet is. Érdeklődésre tarthatnak számot a szabad oldott szénsavgázzal, brómmal, jóddal, 37 g/l ásványi tartalommal rendelkező forrásvizek. A Hangáj hegységben olyan forrást találtak, amelynek vize 3 g/l szabad szénsavat tartalmaz, hőmérséklete pedig 0 fok körüli. Az ország északnyugati részén (Hangáj hegység) több, mint 120 kb. 90 fok hőmérsékletű hő-