Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Bendefy László: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai

554 Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. Bendefy L.: Debrecen városi belsőség meretes. Ezek mellett öt mélyfúrású kútja is van [32]. Ezek: Fürdő I. sz 1737 m 62°0 (készült 1932-ben) Fürdő II. sz. .. . 1038 ni 63°C (készült 1933-ban) Kerekes telepi strand 1852 rn 42°C (készült 1951-ben) Apafája 2015 in 60°C (készült 1952-ben) Nagyerdő 119(3 m 64°C (készült 1963-ban) A terület felépítése az 1. ábrán látható. Víznyerés szempontjából a pannóniai üledékek fölé települt pleisztocén, illetőleg holocén homok, agyagos homok rétegsor a legnagyobb jelentőségű. A város nyugati és északi peremén a pannon agyaghátakat csak egészen vékony fiatalabb rétegsor takarja. A 15—200 m vastagságú legfiatalabb rétegsorból — Gábos, Török és Orlóczi összeállítása [2] szerint összesen 278 millió m

3 vízmennyiséget emeltek ki az 1913—1964 közötti időszakban. A 15—100 m közötti rétegekből kitermelt vízmennyiség alig tesz ki 10%-ot, míg a vízigény javát 7. ábra. A rétegvíz-termelés nyomán 1927—1955 között kialakult depressziós tölcsér Debrecen belsőségében (Bendefy L. 1967) Abb. 7. Der infolge der Schichtenwasserfördcrutig sich zwischen 1927—1955 ausgebildete Depressionstrichter im Oewann der Stadt Debrecen (Bendefy, L. 1967) Fig. 7. The drawdown cone that developed in the Town of Debrecen from 1927 to 1955 as a result of groundwater mining (Bendefy, L., 1967) 6. ábra. A Debrecen és Sáp közötti vápa talajvizében levő oldott anyagok merőben különböznek a környezetükben levő vizekéitől (Rónai A. 1961) Abb. 6. Die im Grundwasser der Senkung zwischen Debrecen und Sáp befindlichen gelösten Stoffe sind von den in den W üssem ihrer Umgebung befindlichen Stoffen durchaus abweichend (Rónai, A. 1961) Fig. 6. In the trough between Debrecen and Sáp the substances dissolved in the groundwater differ radically from those in the environment (after Rónai, A., 1961)