Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
12. szám - Dr. Vitális György: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához
548 Hidrológiai Közlöny, 1968. 12. sz. Vitális Gy.: A váci Nagy szál karsztosodása A fúrási munkák során, a műszakonkénti átlagosan 5—20 m 3 öblítővízfelhasználást — a Felsőtárkány—Bikkbérc-i munkához hasonlóan — itt is rögzítettük. A radioaktív mérésekkel kimutatott kavernák helyét összevetve az azonos fúrásszakaszon történt öblítővíz felhasználás mértékével, a kisebb kavernák 2-—-10 m 3-es, a nagyobb kavernák 15—25 m 3-es műszakonkénti többletvízfelhasználást jelentettek. Az öblítővízfelhasználás mennyiségének műszakonkénti ugrásszerű változása mind a kőzet karsztosodottságával, mind fúrhatóságával, valamint a fúrólyuk átmérőjével is összhangban van. Ezért a karsztosodást nem mindenütt jellemzi egyértelműen, de azzal számos helyen jó egyezést mutat. IRODALOM Bertalan K.: Magyarország barlangkatasztere. Kézirat, Bp. 1965. Gánti T.: A naszályi karszt. Hidrológiai Közlöny, 37. 1957. 380—384. Jugovics L.: A Dunai Cement- és Mészmű nyersanyag készletének agyag és mészkő tömegének minőségi és mennyiségi megkutatása. Kézirat, MÁFI. Bp. 1962. XI. 8. Kriván P.: Mezozóos karsztosodási és karsztlefedési szakaszok, alsóbartoni sziklásparti jelenségek a Budaihegységben. A szubgresszió fogalma. Földtani Közlöny, LXXXIX. 1959. 393—401. Kubacska A.: Adatok a Nagyszál környékének geológiájához. Földtani Közlöny, LV. 1925. 150—161. Láng S.: A Cserhát természeti földrajza. Földrajzi monográfiák VII. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 1—376. Leél-Őssy S.: Geomorfológiai vizsgálatok a váekörnyéki triászrögökön. Földrajzi Értesítő, 1. 2. 1952. 363— 380. Leél-Őssy S.: A Naszály víznyelőbarlangjának újrafeltárása. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, Bp. 1962. V. 64—69. Noszky J.: A dunabalparti hegyrögök környezetének geológiai viszonyai. Földt. Int. Évi Jelentései az 1936—1938. évekről I., 473—501. Bp. 1941. Schmidt E. Ii. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza, MÁFI kiadása, Bp. 1962. 1—73. Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok ós tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFI Alkalmi kiadványa, Bp. 1962. 1—664. Sebestyén K.—Morvái L.: Hasadékvizsgálatok mészköves fúrólyukszakaszokon. Földtani Kutatás, X. 1. 1967. 41—46. Vadász E.: A Duna-balparti idősebb rögök őslénytani és földtani viszonyai. Földt. Int. Évkönyve, XVIII. 99—171. Bp. 1910—1911. Vitális Gy.: Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához. Hidrológiai Közlöny, 46. 1966. 255—260. Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Zárójelentés a Dunai Cementes Mészmű mészkő és agyag nyersanyag kutatásáról. Kézirat, ÉVM SZIKKTI Szilikátkémiai Osztály. Tsz.: V-I01/61. Bp. 1967. XII. 31. Vitális S.: Szakvélemény a Nagyszál (Szendehely— Kosd) környéki karsztvíz felkutatásáról. Kézirat, MÁFI Adattár (C. X. 74/3), Bp. 1951. IV. 6. JJaHHbie o KapcT00Öpa30BaHMH 3ana,HH0ft qacTH ropbi Haflbcaji y r. Bau fí-p Bumamui, JJ. B xoae HCCJieflOBaHHH H3BecTHjiK0B 3ana,aH0H Mac™ ropbi HAABCAJI y r. Bau (ropHbiü MaccHB MepxaT) öbijiu npoBeAeHbi HccjieAOBaTeJibci<ne SypeHHH H B HHX pa«HoaKTHBHbie onbiTbi (ecTecTBeHHaH raMMa, raMMa-raMMa, HeiiTpoH-raMMa) h TaKHM 0Öpa30M BbiaBneHbi noicpbisaioiuHe HSBECTHHKOBBIE CJIOH, KaBepHbi, HMEIOMNECFL B HCBCCTHÍIKOBOM MaccHBe H cySrpeccHBHbie NECQAHHHKH, 3anojiHHioiUHe KapcTOBbie KaBepHbi, Ha OCHOBC KOTOPHX Ha.wn óujia cocTaBJieHa KapTa 3aKapcTHpoBaHHH TeppuTopuH. Ha 0CH0B3HHH JiaTTOp(})HHeCKHX neCHaHHHKOB, 3anojiH$nomHx KaBepHbl H3BeCTHÍIK0B y Hop, MO)KHO OTAeJlHTb nepHOA 3aKapcTiipoBaHHH nepeA h nocjie ouHroueHOBOíi anoxn. Hanéojree paHO 3ai<;apcTHpoBaHHbie ynacTKH HaxoflHTCH MEWFLY NOBEPXHOCTBK) H RJIYÖHHOH 470 M. Daten zur Verkarstung <les westliehen Teils des Nagyszál bei Vác Dr. Vitális, Gy. Wáhrend der Kalksteinsehürfung am westliehen Teil des Nagyszál bei Vác (Cserhát-Gebirge), habén wir aufgrund von Schürfbohrungen und der mit in diesen durchgeführten radioaktiven (natürliche Gamma, Gamma-Gamma, Neutron-Gamma) Profilierungen ausgewiesenen Sandsteindeckschichten der in KalksteinSchichtenreihen vorhandenen Kavernen, tonigen Ausfüllungen, klüftigen Strecken und der die karstigen Vertiefungen ausfüllenden Subgressions-Sandsteinzwischenschichten, die Verkarstungskarte diese Gebiets ausgearbeitet. Die die Kavernen der norischen Kalkstein-Schichtenreihe ausfüllenden Einlagerungen von Lattorfer Sandstein ermöglichen eine Verkarstungsperiode kleineren Ausmasses vor dem unteren Oligozan und eine kraftige postoligozáne Verkarstungsperiode zu unterscheiden. Die am kráftigsten verkarsteten Strecken befinden sich zwischen der Oberflache und dem Niveau 470 m ü. B.
