Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Vitális György: Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához

Vitális Gy.: A váci Nagy szál karsztosodása Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. 547 4. kép. Szubgressziós lattorfi homokkő ( a kép hal oldalán) nóri mészkőben a VIII-1. sz. fúrás 26,0—28,5 m közötti szakaszából (fúrómag oldalnézet) Nagy Zs. felvétele <t>omo 4. CyöepeccuonHbiü Aammopipu necnannuK (na Aeeoü nacmu <pomo) u3 yvacmKa öypenuH VIII—1 26,0—28,5 M (öoKoebiü eud na 83pbieiamoe adpo) Bild• 4. Lattorfer Subgressions-Sandstein (am Bild links) in norischem Kalkstein aus der Strecke zwischen 26,0— 28,5 m der Bohrung VIII-1. (Bohrkern von der Seite geselien.) utalnak a kavernák közelében átfúrt kalcitkitöltések és a kaolinos agyagos iszappal kitöltött, helyenként hidrotermálisán bontott mészkőrétegek. A fentiek értelmében a fedőrétegvastagság és a karsztosodás mértéke között e területen — elsősorban a repedezettsége következtében gyakorlatilag vízáteresztő fedő homokkő és konglomerátum összlet, valamint a mészkőösszletet ért erőteljes hegységszerkezeti hatások miatt — általános érvényű törvényszerűség nem állapítható meg határozottan. A dolomitos kifejlődésű rétegeket harántolt fúrások rétegsorát és a fúrásokban észlelt karsztosodást összehasonlítva a következő megfigyeléseket tehettük. A 1-4, III-4, IV-3, VII-4, YIII-3, IX-2, IX-4, X-l, XI-2, XII-5, XII-7. és a XIII-2. sz. fúrás dolomitos mészkő, meszes dolomit és alárendelten dolomitot tartalmazó rétegei semmiféle karsztos jelenséget nem mutattak. A radioaktív mérések mindössze a III-2, VIII-1, X-3, XI-4, X1I-3, XIII4. és a XVI-3. sz. fúrás dolomitos mészkő és meszes dolomit rétegeiben jeleztek az átfúrt rétegekhez viszonyítva 27,2%-os kavernásodást. (A csaknem tisztán dolomitból álló XV-1. sz. fúrásban gammagamma és neutron gamma mérések nem történtek, ezért ennek karsztosodásáról nincs adatunk.) A fenti dolomitos kifejlődésű rétegek kavernái a radioaktív mérésekkel is harántolt dolomitos kifejlődésű rétegek fm számának csak 2,72%-át teszik ki, így ez az arány ebben az esetben is mutatja a dolomitos kőzeteknek a mészköveknél jóval gyengébb karsztosodását. 2. kép. Szubgressziós lattorf i homokkő (a kép jobb oldalán) nóri mészkőben a 1-4. sz. fúrás 75,7—76,1 m közötti szakaszából (fúrómag felülnézet) Nagy Zs. felvétele <t>omo 2. Jlammop@u necnanuK, cyöapeccuonHbiü U3 ytacmKa fíypeHUH I—4, npodeAaiiHoeo e MOPCKOM u3eecmitíiKe (75,7 — 76,1 M) na npaeoü cmopone CHUMKO (eud ceepxy HA e3pbieiamoe ndpo) Bild 2. Lattorfer Sub gressions-Sandstein (am Bild rechts), im norischen Kalkstein aus der Strecke zwischen 75,7—76,1 m der Bohrung Nr. I—4 (Bohrkern von oben gesehen) .9. kép. A nóri mészkő hasadékait brt'ccsaszerűen kitöltő szubgressziós lattorfi homokkő a 1-4. sz. fúrás 102,7— 106,7 m közötti szakaszából (fúrómag oldalnézet) Nagy Zs. felvétele 't>omo 3. CyözpeccuoHHbiü Aammop@u necHaiiHUK 6ypeij.ua I—4 c ynacniKa 102,7—106,7 M (6OKO8HÜ eud na e3pbieiamoe nilpo), 3anoAitHK)ti)uü e eude őpemuu nopu Mopctcoio U3eecmHHKa Bild 3. Der die norischenKalksteinklüfte brekzienartig ausfüllende Lattorfer Subgressioyis-Sandstein aus der Strecke zwischen 102,7—106,7 rn der Bohrung Nr. I—4. (Bohrkern von oben gesehen.)